Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) döntött a Magyarországnak szánt kohéziós támogatások közel egyharmadának felfüggesztéséről. Eszerint, ha hazánk nem teljesíti az Európai Bizottság (EB) túlzottdeficit-eljárásban megfogalmazott elvárásait, akkor 2013. január elsejétől 495 millió euró (körülbelül 143 milliárd forint) kohéziós forrástól eshetünk el. Viszont az EU június 22-én tart egy felülvizsgálatot, és ha a kormány addig teljesíti az elvárásokat, akkor lekerülhet a napirendről a támogatások felfüggesztése. Az Ecofin az eredeti terveknek megfelelően szeptember 13-ig adott határidőt, hogy a magyar kormány fenntartható hiánycsökkentő lépéseket tegyen, az új határozatban ez elé került be a júniusi dátum. Vagyis az Ecofin elvileg sürgeti a magyar kormányt, aminek a pozitív következménye az lehet, hogy a piaci bizonytalanság legalább ebben az ügyben nem húzódik sokáig.

AP / Yves Logghe

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) az Európai Bizottság javaslatára döntött a kohéziós támogatások befagyasztásáról Brüsszelben. Az EB azt várja el, hogy a kormány fenntartható hiánycsökkentő lépéseket tegyen, ugyanis Magyarország 2004 óta egyszer sem teljesítette a túlzotthiány-eljárásban tett brüsszeli ajánlásokat és a költségvetési hiány jövőre is meghaladja az uniós 3 százalékos küszöbértéket. Az EB legfrisebb számításai szerint idén 3, 2013-ban viszont akár 3,6 százalékos is lehet a magyar költségvetési hiány a GDP-hez mérten, vagyis közel 200 milliárd forintos lyukat kellene jövőre betömnie a kormánynak. Amennyiben az Orbán-kormány nem hozza egyensúlyba a költségvetést, Magyarország lesz az első állam az unió történetében, amelyet az eurózónán kívüli tagállamokra vonatkozó túlzottdeficit-eljárás szankciói szerint a kohéziós kötelezettségvállalások befagyasztásával büntetnek meg.

Matolcsy elismerésnek értette

Matolcsy György a döntést követő brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ezzel június 22-ére halasztották a határidőt, ameddig a magyar kormánynak teljesítenie kell a költségvetési hiány végleges számait. A nemzetgazdasági miniszter az uniós büntetésről különös módon azt is mondta, hogy “végre elismerték azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország elért, részben az államadósság csökkentésben, részben a szigorú költségvetési politikában, részben az EU átlag felett elért gazdasági növekedésben és bővülő foglalkoztatásban”. Végül hozzátette: komoly sikernek tekinti, hogy az EB vállalta, nagyon gyorsan megvizsgálják az április 15-ig Brüsszelnek megküldendő konvergenciaprogramot és a magyar strukturális reformprogramot és az alapján előbb is visszavonhatják a kohéziós támogatások befagyasztását.

Margrethe Vastager dán pénzügyminiszter asszony a döntés utáni sajtótájékoztatón üdvözölte, hogy a szabályoknak megfelelően született meg a határozat. “A magyar elköteleződés igen erős volt az ülésen, amelynek nyomán a tanács kész lesz visszavonni a szankciókat ha Magyarország tényleg a játékszabályoknak megfelelően játszik majd” - tette hozzá Vastager.

Halasztásért lobbiztak

Az ülés Magyarországról szóló része délután egy órakor kezdődött és az uniós pénzügyminiszterek egy csoportja (a britek, a csehek, az osztrákok és a lengyelek, és más értesülések szerint Németország is) szerette volna elhalasztani a magyar kohéziós támogatások felfüggesztését. Az Európai Bizottság nevében azonban Olli Rehn ellenállt, és a tagállamok valószínűleg nem akartak vele szembemenni. A résztvevők már akkor azt valószínűsítették, hogy rugalmas elbírálást kaphat Magyarország, mely szerint, ha előbb teljesíti a bizottság követeléseit, akkor a kohéziós támogatások befagyasztása lekerül az asztalról.

Matolcsy György erről azt nyilatkozta, “jó érzés volt magyarként egy sor uniós tagállam támogatását érezni, első ízben tapasztaltam miniszterként, hogy az európai miniszterek legalább kétharmada kiállt Magyarország nemzeti érdeke mellett”. Diplomáciai források szerint azonban a huszonhét pénzügyminiszter közül biztosan csak négyről tudható, hogy hazánk mellett tört lándzsát a vita során.

Nem hisznek a kormány ígéreteinek

Hétfőn komoly diplomáciai perpatvart okozott Brüsszelben, hogy a magyar döntés előtti este összeült euróövezeti miniszterek tanácsülésén Spanyolországnak a GDP 0,9 százalékát kitevő könnyítést adtak az idei hiánycélra. A spanyol költségvetés hiánya így idén a döntés alapján az eredetileg tervezett 4,4 százalék helyett a GDP 5,3 százaléka lehet, amely azonban alacsonyabb a Mariano Rajoy miniszterelnök által eredetileg kért 5,8 százaléknál. Madrid az eurózóna jóváhagyásáért cserébe ígéretet tett rá, hogy jövő év végére felszámolja a túlzott költségvetési hiányt.

A döntés nyomán kedden reggel az osztrák pénzügyminiszter Maria Fekter a tanácsülésre érkezve már úgy vélekedett, hogy a bécsi kormány jobban örülne, ha több időt kapna Magyarország a kiigazítások véghezvitelére. Arra a kérdésre, hogy politikai döntésnek tartja-e Magyarország ügyét, az osztrák miniszter úgy vélekedett, minden tagállamról megegyező mérce mentén kellene dönteni, amely a spanyoloknak nyújtott átmeneti türelmi idő nyomán azonban nem állja már meg a helyét.

A kettős mércét firtató újságírói kérdésre az EB napi sajtótájékoztatóján Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője úgy reagált, hogy: nem vagyunk keményebbek egyik tagállammal, mint a másikkal, viszont rigorózusan betartatjuk mindenkivel a határidőket. Amadeu Alfaraj emlékeztetett: hazánk 2004 óta egyszer sem teljesítette az EB ajánlásait és a 2009-es ajánlásoknak sem tett eleget a tavalyi határidőre. Alfaraj szerint “nem helytálló Magyarországra mint a rendszer áldozatára tekinteni”.

Olli Rehn a pénzügyminiszterek tanácsülését követő sajtótájékoztatón a kettős mérce vádjaira reagálva kiemelte: a nem eurózóna országok esetében kevésbé automatikusak a szankciók és emiatt inkább van politikai olvasata a döntéseknek. Az uniós pénzügyi biztos azt mondta, nem lehet összehasonlítani a magyar és a spanyol esetet, mert míg a hazánknak szabott határidő tavaly lejárt - és most újabb határidőt kaptunk - addig a spanyoloknak eleve jövő évig kell teljesíteniük a költségvetés egyensúlyba hozását. Rehn szerint bőven van ideje költségvetési korrekció kivitelezésére a magyar kormánynak,  hogy elkerülje a pénzügyi szankciót. A június 22-i céldátumot “jó pillanatnak nevezte a magyar ügyekkel kapcsolatos randevúhoz”.

Olli Rehn

AP / Yves Logghe

A hvg.hu diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy még ha vannak is tagállamok, amelyek kevésbé lennének kemények Magyarországgal, az uniós politikusok - hasonlóan a görög kormányhoz - nem hisznek Orbánék megszorítási ígéreteinek. Bizalmatlanságukat csak tovább tüzeli, hogy a megszorítás szó is tabunak számít a kormányzati kommunikációban. A jelenlegi recesszió közeli gazdasági környezetben Európában (amikor 27-ből 23 tagállammal szemben folyik túlzottdeficit-eljárás) több forrásunk egybehangzó véleménye szerint rendkívül rossz üzenet lenne, ha hagynák Orbánékat teljesítés nélkül igérgetni.

Nem lesz elég az új megszorítás

Az Európai Bizottság februári bejelentését követően az Orbán-kormány előbb az alapszerződésbe ütközőnek és jogilag támadhatónak nevezte a kohéziós támogatások felfüggesztésének javaslatát és ígéretet tett diplomáciai szövetségesek keresésére. Végül azonban egy újabb politikai kudarc elkerülése érdekében a március elejei tavaszi EU-csúcs nyomán a miniszterelnök bejelentette: elfogadják a pénzügyminiszter döntését és minél előbb megküldik a tényekkel alátámasztott egyensúlyteremtő lépéseket.

Orbán szerint mindössze technikai ügyről van szó és hogy hazánk jövőre egyetlen peták támogatást sem bukik el. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, a kormány fél év alatt bebizonyítja, hogy képes eleget tenni az elvárásoknak. Ennek egyik eszköze lehet az az új kiigazító csomag, amelyet a kormány február végén bejelentés nélkül, egy kormányhatározatban hozott nyilvánosságra. Az új csomag részleteit még nem ismerjük, de a jelek szerint az idei 1400-1500 milliárd forintos csomaghoz hasonlóan ez is egyszerű megszorítás lesz, kevés hosszú távú megtakarítást eredményező szerkezeti átalakítással: idén a gyógyszerkassza és az állami intézmények további kiadáscsökkentéséből, jövőre pedig a BKV támogatásának csökkentéséből és az elektronikus útdíj bevezetéséből fog állni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium azt mondta, hogy idén közel 30, jövőre nagyjából 100 milliárdos egyenlegjavulást fog eredményezni. A hvg.hu értesülése szerint azonban nem lesz elegendő az újabb megszorítás ahhoz, hogy az uniós küszöb alá csökkenjen a jövő évi költségvetési hiány. Emiatt újabb intézkedések váltak szükségessé, így a kormány az eredetileg kitűzött határidőket sem képes tartani.