Orbán a forint ellen spekulál Simor utódjának titkolásával

Tovább húzódhat a jegybank miatti piaci bizonytalanság és folytatódhat a forint kilengése - elemzők szerint ez lehet a következménye annak, hogy Orbán Viktor az utolsó pillanatban nevezi csak meg, hogy ki lesz a jelöltje a jegybankelnöki posztra. A miniszterelnök szerdán Brüsszelben jelentette be, hogy Simor András mandátumának lejárta előtt egy nappal hozza majd nyilvánosságra a jelölt nevét, és ezt érdekes módon éppen azért mondta, hogy megnyugtassa a piacot.  

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint a miniszterelnök bejelentése egyfelől jelentheti azt, hogy még nem tudja biztosan, vagy nem döntötte el, ki lesz, esetleg ki lehet a jegybankelnök. Az a kormányzati nyilatkozatokból világos, hogy a kabinet befolyásolni akarja a monetáris politikát, ugyanakkor a piaci nyugtalanság is nyilvánvaló, és lehet, hogy a kormány mégis csak igazodna a piaci hangulathoz - vélekedett az elemző, és hozzátette, a bejelentés a forint gyengítése irányába hat.  

Nem néz ki jól

Orbán bejelentése lehűtötte azokat a várakozásokat, melyek szerint már a február 5-én kezdődő kihelyezett Fidesz-KDNP frakcióülésen kiderül az új jegybankelnök neve. A miniszterelnök késlekedése miatt elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy rövid időre elnök nélkül marad. Ugyanis Simor András mandátuma március 3-án, vasárnap jár le, és a miniszterelnök bejelentése szerint 2-án szombaton derül ki a következő jegybankelnök neve. Ezt követően azonban a parlament gazdasági ügyekért felelős bizottságának meg kell hallgatnia a jelöltet a jegybanktörvény szerint, amire leghamarabb március 4-én kerülhet sor, és Áder Jánosnak még ezt követően kell őt kineveznie.

Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna

Ez még nem feltétlenül jelent problémát, csak „nem néz ki jól” az elemzők szerint. A rövid interregnum alatt persze még működőképes marad a jegybank, és a monetáris politika legfontosabb testülete, a monetáris tanács is, ugyanis a jegybanktörvény szerint a jegybankenlnök akadályoztatása esetén a monetáris tanács elnökhelyettesének szavazata dönt szavazategyenlőség esetén, illetve ő jár el az elnök helyett.

A piacon egyébként azt a pletykát is hallani, hogy a köztársasági elnök megüzente a kormányfőnek, hogy Matolcsy Györgyöt nem fogja kinevezni. Ez nem megerősített információ, a következő hetekben azonban érdemes lesz figyelni, nem csúszik-e be valamelyik salátatörvénybe egy módosító javaslat, melyben átírják a jegybanktörvényben azt a részt, hogy a jegybankelnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

Amire a piac eltátaná a száját

A piac attól fél nagyon, hogy az MNB-be bekerül egy „futóbolond”, aki olyan nemkonvencionális jegybanki eszközöket vet be a gazdaság élénkítésére, amilyeneket csak a nagy fejlett országok központi bankjai engedhetnek meg maguknak – mondta a hvg.hu-nak egy kereskedelmi bank neve elhallgatását kérő elemzője.

A szakértő szerint a jelölt személye abból a szempontból nem érdekes, hogy mindenki tisztában van vele, Orbán Viktor meghosszabbított keze lenne a jegybankban, ugyanakkor az illető személye mégiscsak jelezné a piacnak, hogy meddig menne el a kormány a monetáris politikában. Vagyis egy elismert szakember kiválasztása azt az üzenetet hordozná, hogy a piacnak nem kell rendhagyó eszközökre számítania. Matolcsy György jegybankelnökké jelölésére viszont a piac még annak ellenére is eltátaná a száját, hogy már hetek óta erről szólnak a sajtó értesülései. Londonban még mindig nem hiszik el, hogy ez egy lehetséges opció – mondta a szakértő.  

Meglepetés is lehet

Orbánra az is jellemző, hogy meglepetést akar okozni, így az lehet, hogy a végén olyan jelöltet nevez meg, akire senki nem gondolt - mondta a neve elhallgatását kérő banki elemző. A monetáris tanács, 2011 tavaszán kinevezett 4 külső tagját is az utolsó pillanatig titkolták: a monetáris tanácstagokat Matolcsy György, Varga Mihály, Járai Zsigmond és Rogán Antal választotta ki teljes titokban, és javasolta Orbán Viktornak. Arra is figyeltek, hogy ne ismert szakembereket kérjenek fel a tanácsba.

A neve elhallgatását kérő közgazdász szerint az egész kiválasztás egyáltalán nem úgy működik, ahogy kellene, és a jegybank feladatának mélységes meg nem értéséről tanúskodik.