szerző:
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az elektronikus jegyrendszer ha késve is, de lassan megvalósul a fővárosban. A városvezetés azonban számtalan tervet dédelget az okosváros kialakítása jegyében a közösségi teherszállítástól a kéményregiszterig.

Július elsején a Kálvin téren indul a BKK elektronikus jegyrendszerének tesztüzeme – tudta meg a hvg.hu. Lapunknak Szegvári Péter, a főváros önkormányzati főtanácsadója elmondta: a tesztüzemben már az új típusú, e-személyivel is igénybe lehet venni a szolgáltatást. (Hasonló szolgáltatást az év elején a MÁV is bevezetett kísérleti jelleggel, és a Volán-társaságok is dolgoznak ezen.) Persze nemcsak a személyit tudja majd leolvasni a szerkezet, hanem mobilapplikációval is használható lesz az élesben várhatóan 2018-től üzemelő rendszer.

Sok mindenre jó lehet majd az e-személyi, de fogunk-e vele közlekedni?

Közlekedési jegyként is működne az e-személyi. Ami egyfelől praktikus, másfelől kockázat: a személyi adatok és a mozgásinformációk összekapcsolhatósága a Nagy Testvért segíti. A fővárosi elektronikus jegyrendszer bevezetése annyit csúszik, hogy talán már nem is lesz. A legújabb elképzelések szerint külön közlekedési kártya helyett a tavalytól igényelhető elektronikus személyi igazolvánnyal utazhatnának a budapesti közösségi közlekedés járműveit használók - tudta meg a HVG.

A bevezetést nem siette el a BKK: már annak is négy éve, hogy a beléptetőkapukat a Corvin negyed metróállomásnál tesztelték, abban az évben, mikor a főváros az EBRD-től kölcsönt is felvett a fejlesztés megvalósítására. A technika ennél gyorsabban halad előre – emelte ki Szegvári Péter, visszaemlékezve arra, hogy akkor még papíralapú jegyben is gondolkoztak, a kiépülő rendszer azonban már nem ilyen lesz.

©

A szakemberrel egy bécsi szakmai fórumon beszélgettünk, amelynek a témája az intelligens város volt. Az Európai Beruházási Bank (EIB) által szervezett rendezvényen Szegvári Péter közép-európai városvezetők és az uniós források felhasználását segítő Jaspers-program szakértői között beszélt a budapesti tervekről.

Például arról a PURE-projektről, amely az első magyarországi fejlesztés, amelyet az EIB az uniós gazdaság fellendítését segítő, Juncker-tervként emlegetett program eszközeivel (EFSI) segíthet. Igaz, nem teljes egészében magyar projektről van szó: a PURE-ban három európai város – Budapest mellett Gent és Koppenhága – együtt igyekszik kialakítani tematikus terveket. Budapesten ez jelenti például a Duna-partot, de a barnamezős vagy a szociális rehabilitációs területeknél is egységes koncepció alapján – tehát nem feltétlenül kerületenként – indítanának el fejlesztéseket. 

BKK- hajók.
©

Ötletekből nincs hiány: a Duna esetében ilyen például a BKK-hajók integrálása a fővárosi tömegközlekedésbe. A részben már megvalósult fejlesztést pedig egyfajta közösségi szállítással is kiegészítenék például azon áruknál, amelyek a csepeli szabadkikötőn keresztül érkeznek a fővárosba.

Adatbázis a szmog ellen

A tematikus fejlesztés sem új gondolat, és a Smart City koncepciók kidolgozása is már 2014-2015-ben elindult Magyarországon. Igaz, az erről szóló fővárosi koncepciót csak idén januárban fogadta el a fővárosi közgyűlés. Az újításokra leginkább az EU különböző programjaiból számíthatnak pénzre a budapestiek, a „nemzeti borítékból”, vagyis a felzárkózási alapokból alig, mivel a főváros gazdasági fejlettsége miatt ezekre korlátozottan jogosult. Itt jöhet a képbe az EIB által koordinált EFSI, vagy akár olyan közvetlenül Brüsszelből érkező pénzek, mint a Horizon 2020 innovációs támogatásai, vagy éppen a természet- és környezetvédelmi fejlesztéseket támogató LIFE.

Egy kémény füstje Budapesten 2017. január 24-én.
©

Ebből valósítanák meg a HungAIRyt, amelyben több magyarországi város mellett Budapest is részt vesz, a közgyűlés erről április végén döntött. A cél az, hogy csökkentsék a levegőben a szmogot előidéző szálló por mennyiségét. Egyelőre két pilot projektről van szó: az egyik a Vérmező park megújítása – ezzel a főváros egyik légcsatornájának tisztítása –, a másik pedig egy fűtési adatbázis összeállítása. A szálló port ugyanis elsősorban a korszerűtlen fűtéssel kötik össze. Az adatgyűjtés nem egyszerű feladat a fővárosban, mivel az ingatlanok 99 százaléka magánkézben van. A mostani projekt tehát egy későbbi korszerűsítési program forrásigényét is felméri.

Ennél előrébb jár már a közvilágítás „intelligens” átalakításának terve. A főváros többségi tulajdonában levő Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) számára nyújtott tulajdonosi kölcsönt egy olyan kísérleti fejlesztés megvalósítására költenék, amelynek a keretében hétezer fényforrást nem csupán energiatakarékos fényforrásokkal szerelnek fel, de a lámpaoszlopok is többfunkciósak lesznek. Például forgalmi adatokat regisztrálnak, de akár wifi-hotspotként működnek. A főváros terve egyébként az, hogy az évtized végére valamennyi közterületen elérhető legyen az internet. Ebben az esetben a fejlesztés forrása az lehet, hogy a BDK az energiatakarékos fényforrásokkal évi 2 gigawattórányi áram költségét tudja megtakarítani.

A főváros sem marad ki a kormány által sokat emlegetett e-mobilitási tervekből. Sőt, egyből elektromos személygépkocsikkal indítana autómegosztó szolgáltatást a BKK a Bubi mintájára. Ez a gondolat egyébként nem csak a főváros vezetőinek fejéből pattant ki, hanem a Bubi főszponzora, a Mol is dédelgeti. Szóval Budapest szépnek már szép, de akár okos is lehet.

Támogatás vagy hitel?

A kelet-közép-európai országoknak még az uniós támogatások lehívása is gondot okoz néha, ez is magyarázhatja, hogy ebbe a régióba alig érkezett még az unió beruházási programja, a Juncker-terv pénzeiből – így magyarázta lapunknak Vazil Hudák, a programot koordináló Európai Beruházási Bank alelnöke. A különbség szembetűnő: a források 92 százaléka Nyugat-Európában landolt eddig, Kelet-Közép-Európába csak 8 százalék jutott. Az alelnök szerint a helyzeten az úgynevezett beruházási platform alkalmazása segítheti a településeket: ez egyfajta keretmegállapodás, amelyen belül a városvezetés dönthet arról, végül mire használja fel a lehívható hitelt.

A magyar fővárosnak ilyen megállapodása az EBRD-vel van, ebből finanszírozzák az elektronikus jegyrendszer kialakítását. De az EIB sem ismeretlen Budapesten: részben a bank hiteléből valósult meg a négyes metró és a kettes metró rekonstrukciója is. Úgy tudjuk, most az új budapesti szuperkórház építéséhez is igényelne kölcsönt az EU finanszírozó bankjától a kormány.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.