szerző:
hvg.hu

Még ebben a hónapban Bécsbe készül Orbán Viktor, hogy tárgyaljon az új osztrák kormánnyal, azt azonban nem tervezik, hogy Ausztriát felvegyék a visegrádi országcsoportba – derült ki a magyar és a lengyel miniszterelnök budapesti találkozója utáni sajtótájékoztatón.

Konkrét és nem annyira konkrét gazdasági kérdésekről és az EU-ban várható vitákon képviselendő közös álláspontról tárgyalt Budapesten a lengyel és a magyar kormányfő – Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor budapesti sajtótájékoztatóján legalábbis ezt hangoztatták.

És azt: a két ország között hagyományosan és most is remek a barátság. Ennek a jele az is, hogy a decemberben kinevezett lengyel miniszterelnöknek épp ez az első kétoldalú találkozója, amely Orbán Viktor szerint egyben remek évkezdet is – egy olyan év előtt, amely kemény vitákat tartogat elsősorban az Európai Unióban. A magyar kormányfő felidézte: 2018-ban – a jövő évi uniós választási év előtti utolsó teljes esztendőben – olyan kérdéseket kell lezárni, mint a bevándorlási politikával kapcsolatos vita.

Ezzel kapcsolatban újdonságot egyik politikus sem mondott, többször elismételték viszont, hogy

  • kiveszik a részüket az európai határvédelmből,
  • elutasítják a kvótarendszert, amely látványos kudarcot vallott
  • nem megoldás a bevándorlók betelepítése.

Ennél érdekesebb volt az az okfejtés, amelyet a két ország – és Közép-Európa gazdasági erejéről tartott Orbán Viktor.

Egyikünk sem akar a németek pénzéből élni

– ezúttal ezekkel a szavakkal magyarázta a miniszterelnök azt, hogy Magyarország és Lengyelország gazdaságilag annyira erős „motor” az EU-ban, hogy „képesek a saját lábukon megállni”. És „többet adunk hozzá az európai unió erejéhez, mint bárki gondolta volna a csatlakozáskor, 2004-ben”.

Mindennek – erősítette meg Mateusz Morawieczki – az idei év másik fontos vitájában lehet majd szerepe. Abban, amelyik az EU 2020 utáni költségvetéséről szól. A várhatóan februárban induló eszmecserében fontos szerepe van annak, hogy Nagy-Britannia kilépése miatt kevesebb forrást tudnak szétosztani az országok között. A politikus szerint ebben a kérdésben is közös álláspontra van szükség a két ország között, annál is inkább, mivel számunkra ez nem csupán gazdasági, de az ott élők miatt társadalmi kérdés is.

©

Tárgyaltak a két ország gazdasági kapcsolatáról is, köztük a kereskedelem erősítésén túl azokról a nagy infrastrukturális beruházásokról, amelyeket utoljára két éve, még az előző kormányfővel zajlott budapesti tárgyalásán ígértek meg a felek. A legemlékezetesebb ígéret a Miskolcot és a lengyelországi iparvidéket összekötő autópálya megépítéséről szólt. Most Orbán Viktor annyit mondott: megállapodtak nagy projektekről is.

A közép-európai országok erejéből fakad az is a vezetők nyilatkozata szerint, hogy ugyan erősebb együttműködésre törekszenek a régió országaival, de nem kívánják bővíteni a V4-országcsoportot. Az erre vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt is elmondta, hogy igyekszik szoros viszonyt kiépíteni az új osztrák kormánnyal, ennek jegyében még ebben a hónapban Bécsben kíván tárgyalni.

„Ausztria egy példa arra, hogy Európában a demokrácia működik: helyreállt a demokrácia, mert az osztrákok egy olyan kormányt választottak, amely hozzájuk hasonlóan nem akar bevándorlókat” – tette hozzá a kormányfő.

A bő egy órás, történelmi összefoglalókkal tűzdelt sajtótájékoztatón egy dologról nem esett egyetlen szó sem: Brüsszelről és arról, hogy az Európai Bizottság a lengyelek ellen vetette be először az atombombának nevezett, az alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást.

Az Európai Bizottság december 20-án jelentette be, hogy a jogállamiság megsértése miatt az úgynevezett 7. cikk szerinti eljárás keretében az Európai Bírósághoz fordul. A közvetlen indok a lengyel igazságügyi reform egyik pontja, amely alapján nyugdíjazzák a 60, illetve 65 évet elért bírákat. Hasonló eljárást az Európai Parlament már kezdeményezett Magyarországgal szemben is, Brüsszelben azonban többször hangsúlyozták: nem tesznek egyenlőségjelet a két kormány közé. Amíg Budapestnél konstruktív hozzáállást látnak, a varsói vezetéssel az elmúlt két évben nem sikerült tárgyalni a felvetett problémákról.

Ennek jegyében Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök január 9-re meg is hívta Mateusz Morawieckit – ezt a vizitet előzte be Orbán Viktor. A magyar kormányfő korábban jelezte: ha a tagállamok vezetőinek csúcsszerve, az Európai Tanács elé kerül a kérdés, ő biztosan megvétózza a 7. cikk legsúlyosabb pontját, a szavazati jog megvonását Lengyelországtól.

Ez most nem került szóba.

hvg.hu Gazdaság

Ledobta az atomot Brüsszel a lengyelekre

Példa nélküli a 7. cikk szerinti eljárás, amelyet az Európai Bizottság a jogállam súlyos megsértésével indokol. A Fidesz elképesztőnek tartja a döntést, és közölte, megvédi Lengyelországot.