szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Példa nélküli a 7. cikk szerinti eljárás, amelyet az Európai Bizottság a jogállam súlyos megsértésével indokol. A Fidesz elképesztőnek tartja a döntést, és közölte, megvédi Lengyelországot.

A jogállam megsértése miatt az Európai Bíróság elé citálja Lengyelországot az Európai Bizottság – jelentette be a testület alelnöke, Frans Timmermans. A politikus kiemelte: „Az alapszerződés 7. cikkének bevetése nem atombomba. Csak azt kérjük, amit az elmúlt két éve folyamatosan: elemezzük a helyzetet, és üljünk le beszélni.” (A két év kronológiáját mellékelte is a döntéshez a testület sajtószolgálata.)

Ennek nevében január 9-re meg is hívta Jean-Claude Juncker a lengyel kormányfőt egy újabb egyeztetésre.

A brüsszeli testület úgy ítéli: a bírósági rendszer fokozatos átalakítása miatt a jogállamiság került veszélybe Lengyelországban. A bírósági eljárás azonban nem jelenti az ország szavazati jogának megvonását, a bizottság – a bírósági ítélettel is – erre csak ajánlatot tehet, a végső döntést a tagállamok csúcsszerve, a Tanács hozhatja majd meg. A 7. cikkely 1. bekezdése szerint (lásd alább a keretesben) ehhez négyötödös többségre (tagországok száma és súlya alapján) van szükség, tehát félreértésről van szó, amikor arról beszélnek, hogy Magyarország vagy Orbán Viktor ezt meg tudja vétózni.

Fidesz: Elképesztő

A Fidesz elképesztőnek minősítette az Európai Bizottság bejelentését, miszerint az EU történetében először elindítja a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben. A Fidesz szerint ez azt bizonyítja, hogy Brüsszel meg akarja büntetni a bevándorlást elutasító országokat és politikai nyomásgyakorlásra használja a jogi eljárásokat. A magyar kormánypárt szerint Brüsszel meg akarja büntetni Magyarországot is, hiszen az Európai Parlament már májusban elfogadta azt a határozatot, miszerint elkezdik előkészíteni hazánkkal szemben is a hetes cikk szerinti eljárást, amelynek részeként már készül a Magyarországot elítélő Soros-jelentés. Visszautasítjuk Brüsszel példátlan politikai nyomásgyakorlását, meg fogjuk védeni Lengyelországot és ki fogunk tartani a magyar emberek akarata mellett, akik egyértelművé tették, hogy elutasítják a Soros-terv minden egyes pontját – közölte a Fidesz.

Maga az eljárás sem általános, az konkrétan a bírók nyugdíjazásával kapcsolatos rendelkezésre irányul. A lengyelek eltérő nyugdíjkorhatárt vezettek be a bíráknál, ami a nőknél 60, a férfiaknál pedig 65 év, és ez nemi hovatartozás alapján történő megkülönböztetésnek minősül. Az pedig jogi aggályokat vet fel, hogy az igazságügyi miniszter mérlegelési jogkört kap a nyugdíjkorhatárt elért bírák megbízatásának meghosszabbítására, továbbá a bíróságok adminisztratív felügyeletével megbízott elnökeinek felmentésére, kinevezésére. Az ezzel kapcsolatos eljárás július végén indult el.

Timmermans azt is hangsúlyozta: ez a hetedik cikkely már nem az a hetedik cikkely, amellyel az ezredfordulón az osztrák kormányt fenyegették meg – azt a döntést akkor rengeteg bírálat érte.

Az azonban világos, Brüsszelben a jogállamiság alapelveit látják veszélyben a lengyel igazságügyi reform intézkedései miatt. A bizottsági alelnök érzelmes monológjában ezt többször kifejtette, kiemelve, nem csupán Lengyelországról van szó, hanem az egész Európai Unió jövőjéről.

A hetes cikkely szerinti eljárás Magyarországot is fenyegeti, ha előzetes eljárásban 2018 szeptemberére elkészülő európai parlamenti jelentés arra a következtetésre jut, hogy erre szükség van.

.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye

(1) A Tanács, a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indokolással ellátott javaslata alapján, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett értékeket. Mielőtt ilyen megállapítást tenne, a Tanács meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ugyanezen eljárásnak megfelelően ajánlásokat tehet neki.

 

A Tanács rendszeresen ellenőrzi, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett, továbbra is fennállnak-e.

 

(2) A tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően, az Európai Tanács, miután a kérdéses tagállamot felkérte észrevételei benyújtására, egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket.

 

(3) A Tanács, amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapításra jutott, minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit.

 

A kérdéses tagállamnak a Szerződések szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az államot.

 

(4) A Tanács a későbbiekben minősített többséggel úgy határozhat, hogy a (3) bekezdés alapján hozott intézkedéseket megváltoztatja vagy visszavonja, amennyiben az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be.

 

(5) Az e cikk tekintetében az Európai Parlamentre, az Európai Tanácsra és a Tanácsra alkalmazandó szavazási szabályokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke állapítja meg.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Mellébeszélt a kormány a brüsszeli meghallgatáson

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) először tartott meghallgatást az uniós alapszerződés nevezetes 7-es cikkelye alapján, és ha leendő jelentése nyomán az Európai Parlament plénuma úgy találja, cselekvésre fogja kérni az Európai Tanácsot, azaz a tagállamok kormányait képviselő testületet. Ott csak egyhangúan dönthetnek szankciókról, például a szavazati jog megvonása; a magyar kormány számíthat arra, hogy Lengyelország nem szavaz ellene. Kovács Zoltán kormányszóvivő korábban úgy látta: boszorkányüldözés és kommunista kirakatper lesz a meghallgatás.