Az előző évekhez képest is többet költött kommunikációs propagandára az Orbán-kormány. Már az is tudható, mire és mennyi adóforint ment a 2017-es év során a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (Nkoh) által kötött szerződések alapján.

A 65 milliárd forintot is meghaladó összeg többnyire három kormányközeli kommunikációs ügynökségnél talált gazdára.

A három legtöbb tendert elnyerő érdekkör:

• A kormány kedvenc kommunikátorává előlépő Balásy Gyula vállalkozásai, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft.;
• Szijjártó Péter külügyminiszter barátja, Kuna Tibor érdekeltségei, a Trinity Communications Kft. és a Young and Partners Kft.;
• Rogán Antal propagandaminiszter szomszédja, Csetényi Csaba cégei, az Affiliate Network Kft. és a Network360 Kft.;

Mire jó a központosítás?

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2015. októberi felállításával a kormány központosította az állami intézmények kommunikációját, amelyet csak egy szervezeten keresztül lehet megvalósítani, mégpedig a minisztérium alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (Nkoh) keresztül. A kormány akkori indoklása szerint a hivatal felállításával a PR-költségeket akarták csökkenteni, valamint „egyszerűsíteni” az ezzel járó közbeszerzések lefolytatását. Ezért létre is hoztak egy közbeszerzési felületet, ahol elméletileg az intézmények és a kommunikációt végző társaságok – az igények megadása után – könnyebben egymásra találhatnak. A platformon vannak furcsaságok, például olyan szállítók is szerepelnek a listában, mint „Éva Teszt Szállító 1” és a „Teszt szállító 1”.

És akkor lássuk a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (Nkoh) összes költését az alábbi táblázatban (nagyítható, teljes képernyős nézetre is állítható).

A táblázatból kiderül, hogy a legnagyobb összegek az állampolgári tájékoztató feladatokkal kapcsolatos kommunikációra mentek el. Ezek voltak az országot ellepő menekültellenes és „sorosozó” plakátkampányok és reklámok, amelyekre a hivatal hat etapban összesen mintegy 28,7 milliárd forintot költött. A legutolsó ebbe a sorba tartozó 7 milliárdos megrendelést decemberben nyerték el Bálásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft.

A közbeszerzési adatbázisban található összegzések szerint Balásy cégei tavaly 41,6 milliárd forint értékű tendert vittek el, ez az opciós joggal együtt nettó 43,6 milliárd forintot jelent. A cégek legutóbbi, 2016-ról szóló beszámolója szerint Balásy két érdekeltsége akkor 2,3 milliárd árbevételt ért el, így a cégek 2017-es árbevétele akár a húszszorosára is emelkedhet, mert tavaly egyéb milliárdos megrendeléseik is voltak.

A 2010-14-es kormányzati ciklus legtöbb kommunikációs közbeszerzését Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba nyerte el, ám az ő szerencséje, úgy tűnik, elúszott. Kieshetett a baráti körből, mivel összesen is "csak" nettó 3,8 milliárd forintnyi tendert sikerült megcsípnie, ebből is a legnagyobb az Államadósság Kezelő Központ kommunikációja. Ez egyharmadát tette ki elnyert közbeszerzéseinek.

A 2017-es kommunikációs hadjárat néhány tétele

- Menekültellenes és „sorosozó” kampányok: 28,7 milliárd forint - A Kincsem film reklámozására 590 millió forint - A Magyar Turisztikai Ügynökség kommunikációjára: 6 milliárd forint - A vizes vb népszerűsítésére: 3 milliárd forint - A Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. reklámozására: 170 millió forint - A Főgáz  E-gázszámlájának népszerűsítésére: 40 millió forint - A Tiszamenti Regionális Vízművek kommunikációjára: 35,5 millió forint

Kuna Tibor cégei – a Trinity International Communications és a Young and Partners – 14,67 milliárd forintért, opcióval 16,52 milliárdért nyertek el kommunikációs munkát az állami intézményektől. A legutolsó elérhető adatok alapján a két cég árbevétele 2016-ban 17 milliárd volt, ez számításaink szerint 2017-ben sem csökkent.

Gigabeszerzés gigaösszegekkel

Az említett cégek ráadásul már jó ideje magukénak tudhatják a megbízások nagy részét. Rogán Antal hivatala ugyanis még 2016-ben kiírt egy 25 milliárd forintos kommunikációs gigaközbeszerzést. Ennél még úgy számoltak, hogy 2017-ben mintegy 1100 szervezet kommunikációját fogják ellátni. A már fent említett Nkoh-platformon viszont alig 100 állami szerv regisztrált.

A Magyar Nemzet még tavaly írta meg, hogy a hivatal már júliusban átlépte a rendelkezésére álló 25 milliárdos keretösszeget. Ezt azért tudta megtenni, mert a cégekkel kötött keretmegállapodásban egy félmondatban megjegyezték, hogy az eredetileg kiírt összeg „legfeljebb két alkalommal visszatölthető” - vagyis megháromszorozható.

A közbeszerzés másfél éve kihirdetett eredménye szerint kizárólag Kuna Tibor, Csetényi Csaba és a Balásy Gyula érdekeltségei nyertek. Bár a kétszeri "visszatölthetőség" sem a kiírásban, sem az eredményhirdetésben nem szerepelt, a keretmegállapodásba belefogalmazott félmondattal máris nettó 75 milliárd forintra kúszott az elkölthető keret. Ennek nyomán a kormány Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetését az Országvédelmi Alapból emelte meg.

A keretszerződésre hivatkozva végül 59,4 milliárd forint talált gazdára a három kormányközeli kommunikációs ügynökségnél. Ez a szám azonban nagyobb is lehet, mert szinte minden tendernél meghatároztak egy opciós pluszösszeget, amelyet akár egyoldalú nyilatkozattal lehívhattak a kommunikációs vállalatok. Ez számításaink szerint nettó 4,5 milliárdot tett ki mintegy 115 szerződés esetében. Így nettó 64 milliárd forintnyi megbízást is adhatott a hivatal.

Ez minden?

Korábban a Magyar Nemzet írta meg, hogy az előző Orbán-kabinet 4 év alatt összesen 81 milliárdot költött kormányzati hirdetésekre, míg a baloldali kormányok 2006–2010 között 84 milliárdot. A lap akkor kiemelte, hogy az állami kommunikációs és reklámköltések a gazdasági válság kitörése után voltak a legmagasabbak: 2009-ben több mint 22 milliárd forintot fordítottak reklámra. Ehhez képest látszik, mekkora volt a 2017-es költés, hisz ezt az összeget - mint említettük - már nyár közepén átlépte a Rogán Antal alá tartozó kommunikációs hivatal.

Az ellenzéki országgyűlési képviselők tavaly is többször is próbálták megtudni, hogy a kormány mennyi pénzt és hol költ el a Nkohon keresztül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda mindannyiszor azt válaszolta, hogy nincs erről összesített adatbázisa, és nem is tartja szükségesnek, hogy ilyet készítsen - a közbeszerzési adatbázis azonban árulkodó.