Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

A családi gazdaságok erősítését tűzte ki célul a kormányzat 2010-ben. Nyolc évvel később tény: vannak családok, amelyek valóban megerősödtek az elmúlt időszak intézkedéseinek köszönhetően.

Tündérmese
2010-ben a válság közepén lépett hivatalba a második Orbán-kormány, amely az azóta beindult fellendülésnek köszönhetően ma már sikerekről beszél, sőt, Matolcsy György Tündérmesét emlegetett. Cikksorozatunkban bemutatjuk, mennyiben járult hozzá a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikája az elmúlt nyolc évben ehhez az eredményhez, mi van a dicshimnuszok mögött, és mire kell számítanunk a gazdaságban, ha a következő négy évben is Orbán Viktor marad a kormány élén.
Friss cikkek a témában

Aligha volt még olyan ágazat a magyar gazdaságban, ahol annyi stratégia, reform és nagyszabású törvénymódosítás született a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta, mint a mezőgazdaságban. Torgyán Józsefet meghazudtoló módon adtak el marhát a braziloknak, tejet a kínaiaknak és annál is több sertésstratégiát a magyar újságolvasóknak – nem mintha ettől bármi érdemben megváltozott volna.

A termőföld esetében annál erőteljesebb átalakulásnak voltunk a tanúi – többször is. De miért éri meg ma földet foglalni?

Egyrészt a földalapú támogatás miatt. Az agrárjövedelem legnagyobb hányadát a támogatások teszik ki. Egy dolgot azonban nem árt tudni: a termelés jellemzően bérelt földön történik, a hektáronkénti (a szántók esetében átlagosan 50 ezer forint körüli) földbérlet pedig alig marad el – ha ugyan elmarad – a területre jutó támogatástól. A bérleti díjból származó bevételért ráadásul adót sem kell fizetnie a tulajdonosnak – mutat rá elemzésében Raskó György.

Vagyis az unió agrárkasszája sokszor valójában nem is a termelőt, hanem a földtulajdonost dotálja. Raskó György számításai szerint az éves szinten kifizetett 750 milliárd forintnyi agrártámogatásnak legfeljebb az egyharmadát fordítják a gazdák fejlesztésre.

A beruházások elmaradásának persze van egy másik magyarázata is: rövid távon sokkal jobban megéri élőmunkát, eszközbeszerzést vagy fejlesztést alig, földet annál inkább igénylő szántóföldi termelést folytatni, mint mondjuk állattenyésztéssel, igényesebb növényi kultúrákkal bajlódni. Ez meg is látszik a teljesítményen: hiába áramlott ide több ezer milliárd forintnyi támogatás, az ágazat évente csupán félszázalékos növekedésre volt képes, és ez a bővülés 2010 óta is elmaradt az 1 százaléktól.

Ez azt is magával hozta, hogy az EU-csatlakozás után csak a szántóföldi növénytermesztés tudott némileg növekedni, és ma ez a mezőgazdasági termelés több mint ötven százalékát adja. Az állattenyésztés pedig – az említett hangzatos kormánynyilatkozatok, sertésstratégiák és keleti nyitások ellenére – mindössze a teljes termelés harmadát adja, és növekedése is elmarad a növénytermesztési ágakétól.

©

Érdemes figyelni az ország legeszesebb vállalkozójának üzleteit: Mészáros Lőrinc az elmúlt évben is inkább szántóföldi növények feldolgozását célzó gigaberuházásokhoz – például a Kall Ingredients izocukrot előállító gabonafeldolgozójához és a visontai keményítőgyárhoz – adta a nevét.

Magyar föld magyar kézbe 

A termőfölddel kapcsolatos döntések másik mozgatórugója szintén az Európai Unió volt. Az már 2010-től kódolva volt, hogy a termőfölddel kapcsolatos politikát alapvetően egy dátum fogja meghatározni: 2014. május elseje, amikor lejár a tíz évvel korábbi EU-csatlakozáskor kapott haladék a hazai termőföldpiac megnyitására az uniós állampolgárok előtt. A tízéves átmenet célja az volt, hogy kiegyenlítődhessenek a termőföldárak a régebbi tagországokkal, ám ez nem történt meg. A kormány így csak cseles szigorhoz folyamodhatott, és némi felhajtáshoz.

A moratórium lejárta – amely véletlenül az előző országgyűlési választás idejére esett – előtt újra feléledt a kilencvenes évek „zsebszerződésekkel” kapcsolatos vitája. Orbán Viktor 2012-ben adta ki a parancsot, hogy „véget kell vetni az osztrák vircsaftnak”, aminek egy évvel később egy szigorú törvény lett az eredménye. Annak ellenére, hogy a probléma súlyosságát soha nem sikerült bizonyítani, legfeljebb a Magyarországon földdel rendelkező, ám spekuláció helyett valóban agrártevékenységet folytató, magyarokat foglalkoztató – és sokszor a magyar állampolgárságot is felvevő – uniós polgárok ellen hangolták újra az embereket.

Földtörvény: Az osztrák vircsaftnak sose lesz vége

A második Orbán-kormány újonnan felderíttetné annak a több százezer hektárnyi földnek a külföldi "fantomtulajdonosait", akik az elmúlt két évtizedben vették használatba a területeket. A kabinet ezt a földmennyiséget is a magyar gazdák kezén látná, ugyanakkor az új földtörvény szinte semmit sem változtat a kialakult helyzeten, sőt rendkívül rossz irányból közelíti meg a kérdést.

A probléma nagyságáról azonban nem csak vita folyt, hanem azonnali hatállyal töröltek minden olyan haszonélvezeti megállapodást is, amelyeknél a moratórium után érvényesíthető zsebszerződés meglétét feltételezték.

A rendelkezéseknél szinte kódolt volt az osztrák tiltakozás és a brüsszeli eljárás. A földtörvény módosítása – és alaptörvénybe betonozása – azonban a kormánypárton belül is soha nem látott konfliktusokat hozott a felszínre 2012-ben. A renegátok közül Ángyán József, a 2014 előtt Vidékfejlesztési Minisztériumnak nevezett agrártárca államtitkára nem csak nyíltan támadta a kormány javaslatait, hanem adatbázisok sorát elemezte a földpolitikával kapcsolatban.

Volt mit tanulmányoznia, hiszen a kormány nem csak a külföldieket igyekezett kiszorítani, de saját céljai érvényesítése érdekében nekiállt helyrepofozni a teljesen átláthatatlan földregisztert is. A földalapkezelőn keresztül pedig előbb 2012-ben hosszú távú haszonbérletre adott ki földeket, majd 2015-2016 fordulóján az állami földek nagyszabású kiárusításába kezdett.

Az új honfoglalás 

A honfoglalás rögös útján pedig az sem volt szégyen, ha átgázolnak a korábbi bérlőn: ez történt Kishantoson, ahol a húsz éve működő ökológiai mintagazdaságtól vették el a több mint 400 hektár földre szóló bérletet, majd az ezzel kapcsolatos bírósági ügy kellős közepén az új bérlők beszántották a veteményt. Az ügy most az Európai Bíróság előtt várja sorsát – akárcsak a földbérleti szerződések megszüntetése miatti brüsszeli kereset.

A korábbi bérlők és az új tulajdonosok közötti konfliktus az állami földek eladása után is felerősödött, ám a Földet a gazdáknak! program esetében inkább a gyorsaság volt a szembetűnő – a kormány vélhetően nem annyira az osztrák spekulánsoktól, mint a brüsszeli jogászoktól tartva zavarta le 2016 elején néhány hónap alatt. (Azon már nyilván senki nem lepődik meg, hogy a 195 ezer hektár föld eladásából származó 260-270 milliárd forintos bevételt nem a mezőgazdaságba forgatta vissza az állam, hanem – ahogy megszokhattuk – az államadósság csökkentésére fordította.)

A bérbeadás és a Földet a gazdáknak! program licitjeinél azonban egy másik folyamat is világosan látszott: a NER felemelkedő tőkésosztályának a földéhsége.

©

Épp csak a „kedvezményezettek” személyében állt be időközben változás. 2012-ben még Simicska Lajos és Nyerges Zsolt számított – Mezort Zrt.-n keresztül, négy évvel később már például Lázár János vagy L. Simon László családja. Mészáros Lőrinc és családja persze mindkettőnél tarolt. Ha ehhez állatot kellett venni, állatot vettek, ha azt kellett igazolni, hogy földművesek, gyorstalpalón elvégeztek egy aranykalászos gazda tanfolyamot.

Nő az ár, de hol áll meg? 

A termőföld ugyanis még a lakásoknál is kívánatosabb jószág, amely még a válság idején is növelni tudta értékét. 2010-ben egy hektár szántóért még átlagosan 519 300 forintot adtak, az Agrotax adatai szerint 2017-ben már ennek csaknem háromszorosa, 1,429 millió volt az ár. Csak 2013 óta duplájára emelkedett az ár, a drágulást pedig az sem állította meg, hogy 2014 közepén, a földforgalmi törvény szigorításainak bevezetésekor jelentősen visszaesett a forgalom. Utána viszont, a Földet a gazdáknak! programhoz tartozó kedvező finanszírozási lehetőségeknek is hála, jelentős megugrás volt tapasztalható.

Ehhez képest a lakások ára 2015-ig gyakorlatilag stagnált, és 2010-tel összehasonlítva 2017 harmadik negyedévéig átlagosan 28-30 százalékos volt a drágulás. Ez a folyamat pedig aligha ért véget, hiszen még Ausztriában is az ötször akkora árat kérnek a termőföldért, Nyugat-Európában pedig még magasabb összegek repkednek.

Családnak családok 

És hogy a nagy átalakítások után megvalósult-e az a kormányzati cél, hogy a családi gazdaságok kerüljenek előtérbe? Nagyon messziről nézve igen, hiszen Magyarországon vállalkozás a mai napig nem lehet földtulajdonos.

Sőt, mint a programot lezáró törvényjavaslat indoklásában is olvasható: „a Földet a gazdáknak! Program azt is garantálja, hogy a föld a helyben lakó magyar földműveseké legyen, és külföldi spekulánsok ne juthassanak magyar földhöz."

Raskó György: Oligarcháink birodalma agyaglábakon áll, ha bukik az Orbán-rezsim, hamarosan összeomlik

Első fokon győztek a vadászok, akiket másfél évvel ezelőtt kizártak a saját földjükről Mészáros Lőrinc fiának kedvéért. Most - egyelőre nem jogerősen - kimondta a bíróság, hogy törvénysértés áldozatai lettek.

Ángyán József elemzéseiből azonban látszik: egyik program se garantálta azt, hogy a földtulajdonosok valóban a helyben lakó, a földet megművelő gazdákhoz kerüljenek. A Fejér megyét (vagyis a Mészáros-család, az Orbán-család és az L. Simon-család territóriumát) vizsgáló tanulmányban például az látszik, hogy a földterületek csupán egynegyedét nyerték el helyben lakók.

A máshonnan érkezők pedig nem annyira hobbikertészek, inkább pénzes magánszemélyek, így – Ángyánt idézve – a földárverések nyomán a „legújabb kori feudális, hűbéri birtokadományozó rendszer látszik körvonalazódni, melyben az állam a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a politika közeli érdekeltségekkel, rokoni, baráti körökkel, továbbá a globális és hazai spekuláns tőkével, annak oligarcháival köt szövetséget, alakít ki stratégiai partnerséget.” 

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!