A rendszerváltozás óta a nagy példányszámú, professzionális szerkesztőségi háttérrel rendelkező szakmai folyóiratok (Magyar Pedagógia, Új Pedagógiai Szemle, Iskolakultúra, Educatio, Támpont) költségeinek kétharmadát - évente megújított megállapodás alapján – az Oktatási Minisztérium (OM) megtérítette. A megállapodás előfeltétele lapkoncepció benyújtása volt. Az OM általában jóváhagyólag tudomásul vette a lapterveket, s jelentős összegű támogatás fejében sem szólt bele a lapok szerkesztésébe, legfeljebb témákat javasolt.

A többi, mintegy 70-80 pedagógiai témájú vagy pedagógiai témákkal is foglalkozó sajtótermék támogatására évente pályázatot írt ki az OM, mivel a Nemzeti Kulturális Alapprogram keretén belül nem volt elkülönített forrása a pedagógiai szaksajtónak. Az OM évek óta szakmai kuratóriumot működtetett, amely elosztotta a változó összegű pedagógiai laptámogatási keretösszegeket. A minisztérium ennek a kuratóriumnak a döntéseibe sem szólt bele, a keret 10 százaléka erejéig a miniszternek, illetve a helyettes államtitkárnak jogában állt korrekciókat végrehajtani.

A kuratórium által elosztható keretösszeg évről évre csökkent, de azért 2004-ig működött ez a támogatási rendszer. Ám 2005-ben drámai fordulat következett be – ecsetelte a helyzetet Schüttler Tamás főszerkesztő -, mivel az OM, költségvetési megszorításokra hivatkozva, megszüntette mind a kiemelt folyóiratok támogatását, mind a pedagógiához kapcsolódó lapok kuratóriumon keresztüli támogatását. Az OM egyedül a tulajdonában lévő Köznevelés című hetilap finanszírozását vállalja a jövőben.

Magyar Bálint oktatási miniszterrel több alkalommal tárgyalt ez ügyben a Pedagógiai Lapok Egyesületének vezetősége, s jelezte, hogy a támogatás váratlan megszüntetése valamennyi pedagógiai folyóiratot ellehetetlenítheti. Magyar azt javasolta, hogy a korábban kiemelten támogatott folyóiratok a minisztériumi „apanázst” váltsák ki egy, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által kiírt Mecenatúra pályázattal. Ám ezt a pályázatot azzal a céllal írták ki, hogy az írott és elektronikus sajtó - filmekkel, cikksorozatokkal - felhívja a figyelmet a műszaki-technikai innováció fontosságára. Az NKTH maximum 5 millió forint támogatást ígért egy-egy pályázónak.

A pedagógiai lapok támogatási igénye azonban ennél lényegesen magasabb - mutatott rá a főszerkesztő. Az Új Pedagógiai Szemle az idei működéshez 24.5 milliót kapott az OM-től. Jövőre legalább ugyanennyire lenne szükség, a lap teljes költségvetése 37 millió forint. Emellett az NKTH pályázata nem igazán a pedagógiai sajtó működésének támogatására szolgál, a támogatandó téma egy vékony szelete annak a tartalmi spektrumnak, amely megjelenik a pedagógiai sajtóban.

A miniszterrel folytatott tárgyaláson felvetődött, hogy a széles olvasóközönséget maguk mögött tudható lapok jelenjenek meg elektronikus formában. Mind az Új Pedagógiai Szemle, mind az Iskolakultúra új száma, már lassan egy évtizede, közvetlenül a megjelenéssel egy időben, teljes terjedelmében olvasható az interneten. Ma még igény van a 3300 nyomtatott példányra, miközben az online változatot havonta 50-60 ezer látogató tölti le. Ha meg is szüntetnék az off-line kiadását, az elektronikus változat tartalommal való megtöltése változatlanul igényli a szerkesztőségi munkát, s jelentős forrásokat emészt fel az internet technikai hátterének fenntartása is.

A vezető pedagógiai folyóiratok a szakmai nyilvánosság első számú fórumai – jegyzi meg Schüttler Tamás. Megszűntetésük jóvátehetetlen károkat okozna, de nemcsak a pedagógus társadalmat fosztaná meg az információszerzés- és tapasztalatcsere e fontos eszközeitől, de az OM maga is károsulna: beszűkül a folyamatban lévő reformok, innovációk kommunikációja.

Mohai V. Lajos