szerző:
Kósa András - M. László Ferenc

Még az idén megreformálják a párt- és kampányfinanszírozás rendszerét. Ha kell, Orbán Viktort is meggyőzik, hogy a közoktatási törvény fő iránya az integráció legyen – mondta a hvg.hu-nak Lázár János. A Fidesz frakcióvezetőjétől azt is megkérdeztük, milyennek tűnik „belülről” a kormány ötletelőnek látszó gazdaságpolitikája.

hvg.hu: Ismét benyújtotta javaslatát az alkotmányügyi bizottságnak a képviselői költségtérítések rendezéséről. Elsőre tárgysorozatba sem vették. Mi a garancia, hogy most másképp lesz?

Lázár János: Remélem, hogy nem maradok alul, igyekszem legalább a bizottságban megteremteni a többséget a tárgysorozatba vételhez. Tudom, hogy nagy vitákat fog kiváltani a javaslatom, pártoktól függetlenül. A Fidesz-frakcióban ez már nyáron is szóba került. Elmondtam a koncepció alapjait, akkor képviselőtársaim támogatták, hogy beszéljünk róla. Remélem, hogy az ősszel lezárjuk ezt a kérdést.

hvg.hu: Akkor eddig miért stoppolták a javaslatot?

L. J.: Mert nem volt teljes. A cél vagyis a különböző pótlékok megszüntetése megvolt, de hogy mi lesz helyette, az nem volt részleteiben kidolgozva. Most igen. Informálisan beszéltem más frakciók vezetőivel is, megkérdeztem, hogy mi a véleményük. Ez egy húsz éve terítéken lévő kérdés, és az egész mostani rendszer egy nagy képmutatás. Itt az a döntés hiányzik, hogy változtatunk-e ezen, vagy sem. Szerintem kellene, és innentől kezdve a cél, amerre el kellene indulni, adott.

hvg.hu: A vitában mik voltak az ellenérvek?

L. J.: Minden képviselő olyan jövedelmet szeretne, amely egzisztenciális függetlenséget garantál, és olyat, amiből megteremthetők azok a feltételek, amelyek a munka végzéséhez szükségesek. Konkrét kérés volt, hogy ne csak a parlamentben, hanem a választókerületben is legyen egy munkatárs. Vagyis teremtsük meg azt a hátteret, ami a színvonalas munkához kell.

©

hvg.hu: Ez valóban egy álszent állapotot szüntet meg, de van egy ugyanilyen képmutató helyzet, ami szintén húsz éve rendezetlen: a pártfinanszírozás ügye. Ezt is rendbe teszik?

L. J.: Igen, a Fidesz vezetésének az a döntése, hogy szeptember végén – október elején tegyünk javaslatot az elnökség számára az új párttörvényre és pártfinanszírozási rendszerre. Ebben szabályozzuk a kampányfinanszírozás ügyét is. Folynak az egyeztetések, azt gondolom, október közepére láthatóvá válik a javaslat. Az én feladatom, hogy ezt bemutassam az elnökségnek.

hvg.hu: Lehet már tudni valamit a részletekről?

L. J.: A mai gazdasági viszonyok között – a kampányidőszakot leszámítva – csökkenthető a pártok működésére fordított pénz. A kampányidőszakra meg kell hozni néhány döntést: ezek a reklámozás, a hirdetések szabályai, illetve a támogatások összegének, nyilvánosságra hozatalának kérdése. Annak vagyok a híve, hogy lehessen külső támogatás, de teljes nyilvánosság mellett.

hvg.hu: Mikor lehet ebből jogszabály?

L. J.: Ennek a törvénynek decemberig meg kell születnie.

hvg.hu: Pokorni Zoltán azt mondta a hvg.hu-nak a közoktatási törvénnyel kapcsolatban, hogy a Fidesz-frakció egyéni indítványokkal olyanná formálja majd a jogszabályt, amilyenné akarja. Ezzel nem csak a KDNP-vel, de a kormánnyal is szembe mennének. El tud képzelni ilyen helyzetet?

L. J.: Látni kell, hogy a jövő szempontjából – az egészségügy mellett – a legfontosabb kérdésről beszélünk. A parlamentben és a társadalom széles köreiben is nagy vita zajlik erről. A miniszterelnök az őszi siófoki frakcióülésen nyilvánvalóvá tette, hogy az oktatás átalakítása az egyik legfontosabb feladatunk. Számunkra ez nem eszköz-vita: Hajdúszoboszlón is arról volt szó, részletkérdés, hogy ki tartja fent az iskolát, az állam vagy az önkormányzat. Az igazán fontos kérdés az, hogy Magyarország miért van elmaradva Nyugat-Európától, a magyar társadalomban miért nőtt a leszakadás, hogy miképpen lehet felzárkóztatni fiatalokat. Ennek kulcsa az oktatás. Legalább négy-öt fajta csoport/érdek/elképzelés van a Fideszen belül is, és akkor még ott a KDNP, a többi párt, és más társadalmi szereplők. Ezért nagy vita lesz még. Már csak azért is, mert hiába mondjuk azt, hogy a fő cél az integráció, más dolog Hódmezővásárhelyen integrálni, ahol a társadalom 10 százaléka hátrányos helyzetű, és más Észak-Borsodban, ahol ez egyes helyeken 90 százalék. Ha megnézzük, hogy ma milyen esélye van egy gyermeknek arra, hogy kiemelkedjen abból a környezetből, amibe születik, hogy mennyire dönti el végérvényesen a sorsát a szülei társadalmi helyzete, azt látjuk, hogy katasztrofális állapotban van a magyar társadalom. A probléma adja majd meg a válasz jellegét: van olyan probléma, amire konzervatív válasz születik majd, másra pedig liberális.

A Fidesz-frakció Lázár János javaslata alapján még az idén rendbe tenné a kampányfinanszírozást
©

hvg.hu: De el tudja képzelni, hogy a Fidesz frakciója egy a kormány által támogatott törvényt teljesen átírjon? Egy olyat, ami Orbán Viktor személyes támogatását is élvezi?

L. J.: Erre volt már példa az elmúlt egy évben is. Rendszeresen előfordul, hogy meggyőzzük valamiről a miniszterelnököt, miként az is, hogy másról ő győz meg minket. Ez nem egy statikus állapot.

hvg.hu: A közoktatási koncepciót érő legsúlyosabb kritika, hogy pont az ön által is alapkérdésnek tekintett integrációs irány hiányzik belőle. Nem változtat a magyar iskolarendszer alapvető problémáján.

hvg.hu: Egy koncepciótól ezt nem is várhatjuk. A törvény majd változtatni fog. A különféle koncepciók megszülethetnek a frakción kívül is, a törvénytervezetek azonban csak a képviselőcsoportban. Ha a koncepcióból hiányzik az integrációs irány, akkor a törvényben majd benne lesz. Amíg én vagyok ennek a frakciónak a vezetője, addig az oktatáson keresztül megvalósuló integráció a legfontosabb ügyek egyike.

hvg.hu: De a felsőoktatásban például mennyire szolgálja majd a társadalmi integrációt az államilag támogatott keretszámok drasztikus szűkítése?

L. J.: Abban egészen biztos vagyok, hogy kevesebb pedagógusra, kevesebb kommunikáció szakosra van szüksége a magyar társadalomnak, mint amennyit az állam finanszíroz. De ketté választanám a kérdést: a felzárkóztatás szempontjából az óvoda és az általános iskola a legfontosabb. A középiskola-választásnál dőlnek el a leglényegesebb kérdések, ezen múlik, hogy ki megy egyetemre, ki szakmunkásképzőbe. A felsőoktatásban a gazdasági, versenyképességi szempontoknak is érvényesülniük kell. Sajnos nehezen cáfolható tény, hogy bizonyos karokon óriási államilag biztosított túlképzés van. Ma úgy engedünk be a felsőoktatásba jó néhány fiatalt, hogy tudjuk: esélyük sem lesz az elhelyezkedésre. Persze lehet azt mondani, hogy még ez is jó, mert kellenek a kiművelt emberfők, miközben a műszaki végzettségűek aránya idehaza 8 százalék, az európai átlag (25 százalék) töredéke. De nekem is rengeteg kételyem van, nem tagadom.

hvg.hu: Mik az ön dilemmái?

L. J.: Például az, hogy a német ipar számára beszállítóként dolgozó magyar vállalkozásoknak képezzünk jól megfizetett szakmunkásokat, vagy azt mondjuk, hogy inkább legyen sok diplomás, mert az még egy átmeneti munkanélküliség-növekedés esetén is növelheti az ország versenyképességét. Ez nagy dilemma.

hvg.hu: A diplomások több mint nyolcvan százaléka elhelyezkedik, adófizető polgár lesz. Így se éri meg az államnak minél több embert taníttatni?

L. J.: Hódmezővásárhelyen pedagógus vagy mezőgazdasági diplomával dolgozik a közterület-felügyelők jelentős része. Az ügykezelő dolgozók több mint fele diplomás. Kérdés, kellenek-e nekünk diplomás közterület-felügyelők? Ugyanakkor elfogadom, ha valaki azt mondja, hogy egy kis országban fontos, hogy minél több kiművelt emberfő legyen. Nem hiszem, hogy kizárólagos megoldások vannak.

©

hvg.hu: A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma saját belső hatástanulmánya írja, hogy a keretszámok szűkítése növeli a munkanélküliséget és az elvándorlást.

L. J.: Ezért mondom, hogy itt még rengeteg vita lesz. Most egyelőre a közoktatás ügyeire koncentrálunk a frakcióban. Ott is sok a kérdés: például az egésznapos iskola, ami ellen a Nagycsaládosok Országos Szövetsége is tiltakozott, soraiban sok, emblematikusan konzervatív szülővel – miközben Nyugat-Európában a baloldali kormányok a társadalmi felzárkóztatás legfontosabb eszközének tartják. Minden érvet ismerni akarok, mielőtt megnyomom a gombot a parlamentben.

hvg.hu: Mennyi idő lesz még erre a vitára?

L. J.: Az új rendszernek 2012 szeptemberében el kell indulnia, vagy nem lesz változás. Utána ugyanis már nagyon befolyásolnák a vitákat a 2014-es választás szempontjai.

hvg.hu: Legutóbb Kövér László mondta a Délmagyar.hu-nak, hogy emberfeletti a tempó a parlamentben, ezt nem lehet így bírni, nem lehet normális munkát végezni.

L. J.: Emberfeletti bajban emberfeletti munkára van szükség.

hvg.hu: Ebbe a tempóba az is belefér, hogy képviselők olyan törvénytervezeteket adnak be, aminek tartalmáról fogalmuk sincs? Tavasszal a termékdíj törvény esetében derült ki például, hogy a benyújtó Sebestyén Lászlónak fogalma sincs róla, hogy mi van a tervezetben.

L. J.: Hogy egy reformszocialista kifejezéssel éljek, ezen a téren valóban vannak még „korrekciós tartalékok”, a magam hétköznapi nyelvén pedig nagyjából úgy hangzik a válasz, hogy igyekszem fokozottan ügyelni arra, hogy amikor valamelyik képviselő elvállal egy ilyen munkát, tisztában legyen vele: nagyon alaposan fel kell készülnie. A frakciónak, és a kormánynak is vannak szakmai műhelyei, a lényeg, hogy a folyamat átlátható legyen.

hvg.hu: A cigaretták jövedéki adója esetében ez nem volt transzparens. A „semmiből” benyújtott módosító javaslat után Balsai István csak annyit mondott, hogy „győzött a dohánylobbi”. Ki írta azt a javaslatot?

L. J.: Sok érdeket kell szintetizálni; a szóban forgó javaslat az egyik ilyen csoport motivációjára került benyújtásra. A kérdés precízebb megvizsgálására és átgondolására a nyárig már nem volt elegendő idő, ezért szeptemberre halasztottuk a döntést. Amint látható, a Nemzetgazdasági Minisztérium a mostani jövedéki adó szabályozásnál újragondolta a dolgot.

hvg.hu: A hajdúszoboszlói frakcióülésről mesélték képviselők, hogy a végtörlesztéses javaslat a bejelentés előtti éjszaka született meg, úgy, hogy például fogalma sem volt senkinek, hogy a hitelek hány százaléka 10 millió forint alatti. Ilyen fontos ügyben miért ad hoc döntések születnek?

L. J.: Nem nevezném ezt ad hoc döntésnek. Készültek hatástanulmányok is. Csak ebből többféle is van, és más a bankoké, és más a kormányé: egyetértés ebben nem létezik. Bár mindig megkapjuk az ellenkezőjét, rendszeresen konzultálunk egy-egy törvény elfogadása előtt az érintettekkel. Ebben az irodában is ült már számos szakszervezeti vezető, amikor a 98 százalékos különadót vezettük be. A világ diktálja a tempót, és ehhez képest szerintem időnként még lassúak is vagyunk.

hvg.hu: Mennyire adja majd át örömmel az államnak a hódmezővásárhelyi iskolákat? Azokat az intézményeket, amibe a város rengeteg tudást, energiát, pénzt fektetett?

L. J.: Felvetődött a lehetőség, hogy visszavesszük szerződéssel. Majd meglátjuk. Az oktatás átszervezése azon múlik, hogy megyei, regionális szinten mennyire lesz képes az érdekeit érvényesíteni az állam. Lesz-e olyan megyei tanfelügyelő, tanigazgató, aki az összes iskolának gazdája lesz, és aki a társadalmi felzárkóztatást képviseli. Azt gondolom, az állam igenis tűzzön ki célokat a tantestületek elé, és vigye végig ezek megvalósítását, ne mondhassák azt sehol, hogy nem integráljuk a hátrányos helyzetű gyerekeket, mert nincs hozzá kedvünk. Bennem van kétely, hogy a megyei oktatási apparátus képes lesz-e olyan kreatív megoldásokra, amilyenekre a hódmezővásárhelyi pedagógus társadalom képes volt. Ezért gondolkodom a szerződéses visszavételben.

hvg.hu: Ha a pénzhiánnyal küszködő önkormányzatok visszaszerződnek néhány iskolát, akkor várhatóan azokat fogják, amelyekre eddig is a legtöbbet költötték. Lesz pár nagyon jó színvonalú elitintézmény az országban, a többi pedig abból a kevés pénzből működik majd, amit az állam – a miniszterelnök kitűzte célnak megfelelően – egyenlően szét tud osztani közöttük. Nem lesz ez így kontraproduktív?

L. J.: Nem támogattam eredetileg a visszaszerződés ötletét. Azt gondoltam, ha az állam átveszi, akkor minden intézményért viselje a felelősséget. Polgármesterként ugyanakkor nem nézhetem majd ölbe tett kézzel azt, ha irányítási nehézségek lesznek, ha megszűnni látszik mindaz az eredmény, amelyet az iskola önkormányzati fenntartás alatt elért. Félmegoldás a visszaszerződés lehetősége. 1800 iskolafenntartó van, ebből 300-nál, rendben vannak a dolgok, ezeket várhatóan a kormány mind visszaadja. Most minden a kormány cselekvőképességén múlik, hogy képes lesz-e megszervezni és kialakítani a megyei tanigazgatás rendszerét.

©

hvg.hu: A képviselőcsoport szavazási fegyelmét biztosító frakcióvezetőként hogy látja, mennyire koherensek a kormány elképzelései, nem ötletelés zajlik-e? A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelent egy ezermilliárdos költségvetési kiigazítást, majd a következő napokban folyamatosan korrigálja önmagát: kompenzálják a rosszul keresőket, a vállalkozókat.

L. J.: Néha túlzottan is előreszalad a kormány. Ilyen volt a Munka törvénykönyve is. Ha megnézik az elmúlt másfél év törvényhozását, akkor láthatják, hogy elég sokszor változott az álláspontunk a társadalom véleményének ismeretében. Ha nem változtatunk a kritikák hatására, önkényuralmat építünk, ha változtatunk, akkor kapkodunk, ötletelünk. Ez egy kicsit a „van rajta sapka, nincs rajta sapka” esetére emlékeztet. Azt hiszem, ezzel nem szabad a tényleges súlyánál többet foglalkozni. Ami az ötletelést illeti: az egyszerű megoldások híve vagyok! Sőt, hajlamos vagyok túlegyszerűsíteni a dolgokat, csak a mai világban ezek nem mindig célravezetőek. Bonyolult problémákkal nézünk szembe: miközben át kell alakítani az országot, senkit nem hagyhatunk az út szélén; miközben élénkíteni kell a gazdaságot, figyelemmel kell lenni az 1,3 millió devizahitelesre. Kevés olyan európai ország van, amelyik ezekre a nehézségekre gyors, egyszerű, hatékony válaszokat tud adni. Nyilvánvalóan a kormány is próbálja optimalizálni a megoldást: megfuttatja a frakcióban, a szakértőknél, menet közben korrigálva formálja ki a javaslatait. Ami a kérdésük költségvetésre vonatkozó részét illeti: megvárnám a törvény beterjesztését, azt, hogy mi kerül a tervezetbe.

hvg.hu: A végtörlesztési törvény vitájában miért vonta vissza azt az ígéretét, mely szerint az árfolyamot meghatározó, devizahitelekkel bíró parlamenti képviselők nem élhetnek majd törvény adta lehetőséggel?

L. J.: Ebben az ügyben igen kellemetlen helyzetbe kerültem, mert kész voltam arra, hogy erről meggyőzzem a frakciót. Már csak generációs okoknál fogva is azt gondoltam, hogy a velem közel egyidős Mesterházy Attila képviselőtársam (aki az ötletet két hete felvetette – a szerk.) komolyan vehető ember. Az MSZP frakcióvezetője elém tett egy szöveget a sajtó jelenlétében, aminek az indoklása egy politikai vádiratot tartalmazott a Fidesszel szemben. Tudhatta, hogy ezt nem írhatom alá, tehát, ha tényleg komolyan gondolták ezt a felvetésüket, akkor egy olyan szöveget is kidolgozhattak volna, amely számunkra is elfogadható. Ha ilyen helyzetbe hoz, akkor nincs meg a lehetősége az együttműködésnek. Egyébként nem szavaztam ellene.

hvg.hu: Miért nem adott be egy hasonló szándékú, de semleges indoklású saját tervezetet?

L. J.: Meg voltam győződve arról, hogy amit mondanak, azt komolyan kell venni és előállnak majd egy normális törvényszöveggel. Ha lett volna ilyen, akkor lefolytattuk volna a vitáinkat, mert nálunk vannak emberek, akik elvi alapon azt mondják, a képviselőknek nem járnak kiváltságok, de hátrány sem érheti őket. Elismerem, hogy kudarcot vallottam ebben az ügyben.

hvg.hu: Frakcióvezetőként megtehette volna, hogy jelzi a beterjesztőnek, Rogán Antalnak – akinek magának is jelentős hitelállománya van –, eleve ezzel a kitétellel írja meg a törvénytervezetet.

L. J.: A szocialisták vetették fel először az ötletet még a tervezet benyújtása előtt. Erre megkérdezte Rogán képviselő úr, beletegye-e, hogy maradjanak ki a végtörlesztésből a közéleti szereplők, de azt mondtam, ne, hadd nyújtsák be az MSZP-sek, ha már ők vetették fel először.

hvg.hu: Máskor nem ennyire előzékenyek. Az ellenzéki pártok folyamatosan azzal bírálják önöket, hogy nem fogadják be a módosítóikat. Milyen gyakran fordul elő, hogy leül egyeztetni a többi frakcióvezetővel egy-egy javaslatról?

L. J.: Időnként szoktam. A szocialistákkal azért nehéz, mert hiába állapodok meg valamiben a frakcióvezetőjükkel, ha a képviselőik aztán leszavazzák. Ha képtelen keresztülvinni a megállapodásainkat a frakciójában, akkor, hogyan és miért kössek vele politikai egyezségeket? Mesterházy Attilát egy jó szándékú, rendes embernek ismertem meg, törekedtem is arra, hogy jó személyes viszonyt alakítsunk ki, ezért is nem akarom többször ilyen, számára is kellemetlen helyzetbe hozni. A többi frakcióvezetővel is szoktunk eszmét cserélni: tudom, hogy az esetemben a látszat néha csal, mégis fontosnak tartom, hogy normális legyen a viszonyunk.

hvg.hu: A jövő héten kerül az Országgyűlés elé a Fidesz választójogi reformcsomagja. Továbbra is ragaszkodnak az egyfordulós megoldáshoz, ahogy erről a kihelyezett hajdúszoboszlói értekezleten döntöttek?

L. J.: A szabályozási javaslatot hétfőn tárgyalja meg a Fidesz elnöksége, majd szeptember 30-ig kell beterjesztenünk a parlament alkotmányügyi bizottságának. A javaslatunk egyetlen eleméhez sem ragaszkodunk keményen, beterjesztünk egy koncepcióit, és várjuk a reakciókat.

©

hvg.hu: Milyen megfontolásból döntöttek az egyfordulós rendszer mellett, hiszen a Fidesz az elmúlt húsz évben több alkalommal is fordítani tudott az álláson a második fordulóra?

L. J.: A választójog mindenütt egyszerűsödik, sajnos a régi demokráciákban szinte mindenhol csökken a választói aktivitás, ezért ezt az eszközt alkalmazzák. Az új választási rendszert egyébként nem a Fidesz vélt vagy valós politikai érdekei szerint kívánjuk kialakítani – akármit is állít az ezzel kapcsolatos ellenzéki kampány; bár nyilván én is ezt állítanám a helyükben. Ez a pártpolitikai koreográfia része.

hvg.hu: Miért gondolja, hogy idehaza is csökken az aktivitás? Az utóbbi három választáson egyedül a 2010-es második fordulójában csökkent a részvétel, mert tavaly már az első fordulóban elsöprő győzelmet aratott a pártjuk. Amikor nagyobb volt a küzdelem, alig volt különbség a két forduló között, sőt 2002-ben a második fordulóban – főleg a Fidesz szavazói közül – többen mentek el szavazni, mint az elsőben.

L. J.: Mondom, nem két-három ciklusra tervezünk választójogi törvényt, a még hatályban lévő is húsz évig volt használatban. Az egyfordulós megoldásnak stabilizáló ereje van, áttekinthetőbb, egyszerűbb rendszer. Ugyanakkor a gazdasági válságot is figyelembe véve az elkövetkező 5-10 évben szerintem a választói rendszernek főleg a kormányzati stabilitást kell biztosítania. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy melyik párt nyer, az valóban nyerjen és stabil parlamenti háttérrel tudjon kormányozni.

hvg.hu: Viszont ez legitimitási problémákat hozhat magával. Egy egyfordulós rendszerben könnyen megtörténhet, hogy úgy kerülhet hatalomra egy párt, hogy bár relatív győzelmet arat, de a többi pártra, jelöltre sokkal többen szavaznak, az ellenzék pedig mondhatja, hogy a kormánynak nincs valós társadalmi felhatalmazása.

L. J.: Azokat a nemzetközi példákat nézve, ahol egyfordulós a rendszer, azt lehet mondani, hogy a kisebbség és a többség tömbösödik. Tehát ritka az olyan, hogy egy kormánypárt van és 3-4 ellenzéki. Az egyfordulós megoldásnak az a lényege, hogy stabil kormányzás legyen, a választási eredménynek egyértelműnek kell lennie, világos viszonyokat kell teremteni. Nézzék meg azokat az országokat, ahol nem tudtak ilyen feltételeket teremteni: az instabilitás miatt nem tudják meghozni a szükségszerű döntéseket. Ugyanakkor Európa legrégebbi modern demokráciájában, Angliában egy forduló van, csak egyéni kerületek vannak és nincs semmilyen kompenzáció.

hvg.hu: Kompenzációs elem lesz?

L. J.: Ebben szakmai vita folyik: nem annyira a létéről, inkább a konkrét megvalósulási formájáról: a majdani gyakorlatról.

hvg.hu: Milyen érvek ütköznek?

L. J.: Azon megy a vita, hogy a parlamentbe egyéni választókerületből be nem jutott képviselőkre hogyan érvényesüljenek az adott töredékszavazatok.

hvg.hu: Tehát lesz kompenzáció, csak a hogyanról vitáznak?

L. J.: Így van. Lesznek egyéni körzetek és országos lista. A kérdés az, hogyan lehet érvényesíteni az utóbbiban a töredékszavazatokat. Várjuk a javaslatokat a többi párttól is.

hvg.hu: A komoly kiigazítást tartalmazó költségvetésről szóló szavazásnál garantálni tudja a frakció egységét?

L. J.: Abszolút. Ez Hajdúszoboszlón eldőlt. Sőt, az összes kétharmados törvény mögött is fel tud sorakozni a frakció.

hvg.hu: Tavaly szeptemberben a kötcsei tanácskozáson Orbán Viktor azt mondta, bizonyos érdekcsoportok a Fidesz parlamenti frakcióján belül befolyásolni szeretnék a költségvetési tervezést, ezért harcokra számít, mint ahogy azt is elismerte, hogy nehéz összetartani a kétharmados többséget. Az idei sokkal szigorúbb költségvetés előtt nem fenyeget ez a veszély?

L. J.: Nem így működik a frakció.

©

hvg.hu: Az önkormányzati törvénynél is lesz vita?

L. J.: Már nem számítok nagy vitákra. Amit felvázolt eddig a kormány, azt az önkormányzati szféra tudja támogatni. Mindenki tudja, hogy a rendszer átalakításra szorul.

hvg.hu: A hajdúszoboszlói frakcióülésen azért közel hat órán keresztül vitatkoztak a koncepcióról, sőt Kósa Lajos, Debrecen polgármestere értesüléseink szerint meg is vétózta azt a részt, amely az önkormányzatok költségvetésének ellenőrzéséről szólt.

L. J.: Nem az a kérdés, hogy ki ellenőrizhet, hanem a kötelezettségvállalás szintje, ami az államháztartást befolyásoló tényező. Ez a vita részben demokráciavita, azaz hogy a helyi demokrácia mennyire rendelhető alá központi gazdasági érdekeknek, a kormányzat döntéseinek. Ugyanakkor a gazdasági racionalistás kérdése is, mert ha az önkormányzatok költségvetése elszáll, az az államháztartási hiányra is hatással van. Az állam törvénybe foglalt szempontjait minden helyhatóságnak be kell tartania: az Országgyűlés költségvetési törvényben határozza meg, hogy az önkormányzatoknál mekkora hiány engedhető meg, mert az állami büdzsének az önkormányzati alrendszer is része.

hvg.hu: Ez felelősségtudat kérdése is. Az utóbbi 4-5 évben a fideszes vezetésű önkormányzatok – köztük Hódmezővásárhely – is súlyosan eladósodtak. Miért kell törvényi kényszer ahhoz, hogy a polgármesterek felelősen gazdálkodjanak?

hvg.hu: Nemcsak felelősség, hanem lehetőség kérdése is. 2006-ban az államháztartási hiány csökkentésére két módszert talált ki az akkori kormány. Fölemelték az önkormányzatok hitelfelvételi korlátját, miközben csökkentették a központi támogatást. (Ehhez hasonló technikát alkalmaztak egyébként az emberekkel, a családokkal szemben is. Az állami otthonteremtés rendszerét megszüntették, az embereket pedig a devizahitellel csábító kereskedelmi bankok karjaiba lökték. A költségvetés szintjén, papíron, javult a helyzet. Ma látjuk, milyen árat fizettünk érte.) Mivel az önkormányzatok adóssága nem számított bele a hiányba, papíron itt is csökkenteni lehetett a deficitet. Ez csak könyvelési trükk volt, közben ugyanis semmilyen strukturális reformot nem vártak el a helyhatóságoktól. Ezért sok önkormányzatnak működési hitele van, ami a legsúlyosabb probléma. A települések nem mertek iskolákat bezárni, átalakítani, hanem felvettek arra hiteleket, hogy kifizessék pedagógusok és a kórházi dolgozók bérét. Lényeges kérdés, hogy az európai uniós támogatások lehívása, hogyan történhet meg a gazdaságilag fejletlen térségekben fejlesztési célú hitelek nélkül. Minket is ez a probléma sújt: Hódmezővásárhelynek csak fejlesztési hitele van. Mert olyan települések is vannak, akik racionalizálták a működésüket, de fejlesztettek is, amihez kénytelenek voltak hitelt felvenni.

hvg.hu: Lesznek szankciók is az eladósodás megfékezésére?

L. J.: Ha a törvény eladósodási limitet szab majd meg, akkor nem léphet életbe egy olyan önkormányzati költségvetési rendelet, amely ellentétes a költségvetési törvény azon előírásával, amely megmondja, hogy ennyi és ennyi százalék működési, illetve fejlesztési hitelfelvétel engedélyezett. Ezt bele kell venni a költségvetési törvénybe.

hvg.hu: Hódmezővásárhelynek mennyi devizahitele van?

L. J.: A hitelállományának döntő többsége, közel négyötöde devizahitel. 69 millió svájci frank kötvényt bocsátottunk ki 2006 szeptemberében.

hvg.hu: Nem gondolta, hogy ez kockázatos, hiszen az államháztartás helyzete miatt akkoriban már kockázatos országnak számított Magyarország?

L. J.: El is mondtam a képviselőtestületnek, hogy ennek árfolyam- és kamatkockázata van. Egyébként az első időszakban mind a kamaton  mind pedig az árfolyamon nyertünk.  Törleszteni még nem kellett, jövőre kezdődik, ami azon az árfolyamon megy, ami akkor lesz. Hódmezővásárhely költségvetése stabil lábakon áll, szeptember 30-ig soron kívüli, egyösszegű előtörlesztéssel közel 900 millióval csökkentjük a város hitelállományát. Ezzel egy 2015-ig esedékes hitelt törlesztünk, amelynek kamatköltségein így 32 millió forintot takarít meg a város.

hvg.hu: Esztergom polgármesterét pénteken megfenyegette az önkormányzat számlavezető bankja, hogy felmondja szerződést. Tétényi Éva a kormányhoz fordult segítségért. A kormány megsegíti az esztergomiak polgármesterét, vagy „a bankok oldalára áll”?

L. J.: Azt valószínűsítem, hogy a bankok – főleg azok a külföldi kereskedelmi pénzintézetek, melyeknek nem tetszett a végtörlesztésről szóló parlamenti döntés –, a folyószámlahitel felmondásával vagy a meghosszabbítás elutasításával fognak élni. Különösen fideszes vezetők esetében. Minden ilyen esetben a kormánynak az önkormányzat oldalára kell állnia, meg kell védenie őket. Ez történik a 19 megyei önkormányzatnál is, ahol átveszi a hiteleket az állam, mert az önkormányzatok döntő mértékben állami feladatokat látnak el.

Kapcsándi Dóra Itthon

Pokorni: a Fidesz a KDNP ellenében is keresztülviszi elképzeléseit

Parlamenti módosító indítványok sorát fogja beadni a Fidesz a közoktatási törvényhez, hogy olyanra formálják a jogszabályt, amilyennek a párt szakpolitikusai szeretnék – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Pokorni Zoltán. A Fidesz elnökségi tagját arról is megkérdeztük, tudták-e a hajdúszoboszlói elnökségi ülésen, hogy még a Közigazgatási Minisztérium szerint is alkotmányellenes lehet a végtörlesztésről szóló kormányjavaslat.

hvg.hu Itthon

Videó: rejtélyes módon eltűnt Lázár János javaslata

Több mint fél éve nem vette tárgysorozatba Lázár Jánosnak a képviselők fizetéséről szóló javaslatát a parlament illetékes bizottsága. A fideszes frakcióvezető a lakhatási támogatás kifehérítését az első lépésnek szánta a költségtérítésekkel való trükközés elleni harcban. Videós stábunk kormánypárti képviselőket faggatott arról, mi az oka a Lázár-féle javaslat "pihentetésének". A többség nem tudott válaszolni, de olyan képviselő is akadt, aki szerint most nem ez a legfontosabb kérdés Magyarországon.

hvg.hu Itthon

Tarlós: Rogán és Pokorni kerülete súlyosan eladósodott

Csak a főváros képes magas színvonalon biztosítani a közszolgáltatásokat – véli Tarlós István, aki szerint a következő önkormányzati ciklusban több budapesti kerület is csődbe mehet, annyira súlyos adóssággal küzdenek.