Saját frakciója herélné ki Lázár javaslatát a képviselők fizetéséről

Újabb, több százezer forintos pótlékok, ingyenes tömegközlekedés és mobiltelefon, miniszteri fizetés a frakcióvezetőknek – az utóbbi hónapokban a kormánypárti képviselők teljesen felvizezték Lázár János törvényjavaslatát, amely a képviselők javadalmazását kívánta átláthatóvá tenni. A tervezet bírálói között akad olyan képviselő is, aki magára szabná a költségtérítést. A Fidesz-KDNP-n belüli lobbik azt is elérték, hogy a parlament csúsztassa a javaslat megszavazását, sőt, vannak, akik azt szeretnék, ha a fizetések újraszabályozását elhalasztanák 2014-re.

Három hónap alatt sem tudták lezárni a Fidesz és a KDNP parlamenti képviselői a fizetésüket szabályozó törvényjavaslat vitáját. A kormánypárti politikusok a jogszabály koncepciójának szeptemberi bemutatása óta több hullámban próbálták felpuhítani a tervezetet, végül a pártokon és a koalíción belüli viták miatt a szavazás átcsúszott a 2012-es tavaszi ülésszakra a párt- és kampányfinanszírozásról szóló sarkalatos törvénnyel együtt, ami még be sem került az Országgyűlés elé. Bár a parlament külön albizottságot hozott létre a kérdés megvitatására, a képviselők nem érték be a testület ajánlásaival, az utolsó napokban több módosítóval akarták tovább növelni a jövedelmeiket és pótlékaikat.

Lázár János szeptember 23-ai sajtótájékoztatóján ismertette a képviselők jpavadalmazásáról szóló koncepcióját, ahol többször hangsúlyozta, a jelenleg hatályban lévő törvény „álszent, visszaélésekre alkalmas, és abból indult ki, hogy a képviselői munka egy mellékállás”. A Fidesz frakcióvezetője azt javasolta, hogy 2012 szeptemberétől emeljék meg a képviselők alapilletményét 231 ezer forintról 750 ezerre – azaz a helyettes államtitkárok fizetésével megegyező összeget kapjanak –, viszont ezen felül semmilyen más pénzbeli pótlék, költségtérítés ne járjon. (Egyes képviselők a pótlékaik révén a jelenlegi rendszerben akár 1-1,3 millió forintot is hazavihetnek havonta.)

Lázár koncepciója a kezdetektől élénk vitát váltott ki a kormánypárti és az ellenzéki frakciókban. A Fidesz és a KDNP képviselői a 2012-es költségvetést tárgyaló szeptember 27-ei frakcióülésen szembesültek először vezetőjük felvetéseivel: míg a büdzsét másfél óra alatt megtárgyalták, a frakcióvezető előterjesztéséről estébe menően vitatkoztak. Az alkotmányügyi bizottsághoz október elején benyújtott javaslatába a frakcióvezető már több képviselői kérést belefoglalt, majd hetekkel később újraírta a koncepcióját, amely újabb kedvezményeket tartalmazott. Ám a kormánypárti képviselők ezzel sem érték be: mind a KDNP-s Rubovszky György vezette albizottság, mind a fideszes és KDNP-s egyéni módosító indítványok újabb kéréseket fogalmaztak meg, a törvényjavaslatról szóló szavazás pedig átcsúszott 2012-re.

Engedélyeznék a hiányzást

Egyes kormánypárti képviselők még azt is felvetették, hogy tolják el a fizetések újraszabályozását a következő ciklusra, és ha meg is születik a pótdíjak, költségtérítések megszüntetését célzó új törvény, azt csak 2014-ben léptessék életbe – pedig Lázár is adott volna 8 hónapot az átállásra. A fideszes Szakács Imre és Vitányi István, illetve a kereszténydemokrata Rubovszky György is a halasztást szorgalmazta november végén a parlamentben, holott az áprilisban elfogadott és idén januárban hatályba lépő új alkotmány egyértelműen leszögezi, hogy a javadalmazásra sarkalatos törvényt kell alkotni.

Lázár eredeti felvetése szerint a bizottsági helyek és posztok után egyáltalán nem kaptak volna plusz pénzt, mert a frakcióvezető úgy ítélte meg, hogy a testületekben való részvétel az alapvető képviselői feladatkör része, díjazása benne foglaltatik a 750 ezres fizetésben. Ez csak azoknak a képviselőknek kedvezett volna – így Gyurcsány Ferencnek –, akik nem tagjai egyetlen bizottságnak sem, így csak a 231 ezer forintos alapilletményre jogosultak. Az első koncepciójában Lázár még azt is felvetette, hogy a frakcióvezetői és a helyettesi tisztségekért az Országgyűlés hivatala ne adjon plusz pénzt, ezt a képviselőcsoportok gazdálkodják ki maguk a parlamenttől kapott éves keretükből. (A frakciók állami támogatásáról, illetve ezek 2011-es megemeléséről itt olvashat részletesen.)

Lázár Jánosnak saját frakciójával kell a legnagyobb meccset megvívnia Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Ezt már az elején élesen bírálták a kormánypárti frakciókban, így a novemberben benyújtott törvénybe már bekerült, hogy a frakcióvezető miniszteri (bruttó 1,1 millió), a helyettese pedig államtitkári nagyságú fizetést (bruttó 997 ezer) kapna. Ugyanígy államtitkári javadalmazásban részesülhetnének a tervezet szerint a parlament állandó bizottságainak elnökei is.

Ám ezzel az ügy megvitatására külön létrehozott albizottság nem volt elégedett. Miután megvitatta a kérdéskört, december 7-ei indítványában a testület azt szorgalmazta, hogy a bizottsági tagság után is járjon pluszpénz: az első tagság után 20 százalék, a második után 10. Sőt, azt kérte a bizottság, hogy ne csak a Házszabály szerint kötelezően létrehozandó testületek, hanem mindenféle bizottsági munka után járjon legalább 10 százaléknyi pótlék. Sőt, a Rubovszky vezette testület még azt passzust is kihúzta volna a törvény szövegéből, amely pénzmegvonással büntetné a hiányzást a bizottságokban.

Többet utaznának

Szintén ez a bizottság javasolta, hogy adjon az Országgyűlés több pénzt a képviselők benzinköltségére. Lázár tervezete szerint a költségtérítést rendszámra és névre szóló, át nem ruházható benzinkártya váltotta volna ki, amit a Budapest és a választókerületi központ távolsága alapján sávosan kiszámított összeggel töltött volna fel az Országgyűlés hivatala. Így a budapesti képviselők 2000 km-t, a 150-200 km-nyi távolságból érkezők 3500 km-t utazhatnak a parlament támogatásából, a 300 kilométeren túli választókerületűek pedig 5000 km-nyi benzinpénzre számíthatnak.

A témával foglalkozó bizottság viszont december elején azt szorgalmazta, a kártyára feltöltött összegnél vegyék figyelembe azt is, hogy az adott képviselő mekkora kiterjedésű kerületet képvisel, illetve azt is, hány település tartozik ehhez a területhez. Az albizottság pénteki ülésén azt is felvetette, hogy a benzinkártyát ne havonta, hanem évente, esetleg parlamenti szezononként töltsék fel, így a fel nem használt pénzt hó végén nem nulláznák le. Ez az indítvány a fővárostól távolabb lévő, nagyobb választókerületek esetén akár 50 százalékos benzinpénz-növekedést is eredményezhetne.

Hasonló kifogásokat fogalmazott meg a fideszes frakcióvezető tervezetével szemben a KDNP-s Pálffy István és a fideszes Ivánics Imre is. Pálffy csökkentette volna a Budapesthez közelebb lakó képviselők benzinpénzét, növelte volna viszont a távolabb élők juttatását. Módosító indítványában az összeg 200 kilométernél távolabbról érkezőknél ugrott volna. Pálffy a hajdú-bihari listáról került a parlamentben – de a vagyonnyilatkozata szerint Budapesten van lakása –, az ő esetében a főváros-Debrecen távolságot számítanák be, ami pont a 201-250 kilométeres sávba esik, tehát jól járna, ha az Országgyűlés megszavazná a javaslatát. Szintén ő vetette fel, hogy a listás képviselőknél vegyék figyelembe azt is, milyen nagy megyéből érkeztek: az általa képviselt Hajdú-Bihar az ország 4-ik legnagyobb megyéje.

A fideszes Kovács Péter azt is felvetette december 8-ai indítványában, hogy parlamentben is mandátummal rendelkező önkormányzati képviselőknek tegyék lehetővé, hogy a helyhatóságok szolgálati autóját használhassák a budapesti ingázásra is.

Jelentős vitákra lehet számítani a Lázár beterjesztette törvénytervezet azon passzusa miatt, amely a képviselőknek lehetővé tenné, hogy ingyen használhassák a tömegközlekedést. Ezt a jobbikos és LMP-s képviselők több indítványukkal támadták, és arra köteleznék a képviselőket: válasszanak, vagy a benzinkártyát kérik, vagy ingyen utazhatnak buszon, villamoson, metrón, vonaton. A jobbikos Novák Előd és Apáti István kivenné a törvényből azt a passzust is, amely három hónapos fizetést adna végkielégítésként a ciklus végén távozó képviselőknek – sőt, kötelezővé tenné náluk a vagyonosodási vizsgálatot. Szintén a Jobbik módosítói adnának választ arra a kérdésre is, hogy a felvehetik-e mindkétt fizetésüket azok a parlamenti képviselők, akik valamelyik önkormányzat testületében is mandátummal rendelkeznek, esetleg polgármesterek. Az eredeti javaslat szerint ugyanis számukra mindkettő járna.

Jó szándékkal kikövezve

„János számára becsületbeli ügy ennek a törvénynek a megalkotása. Az autós botránya óta (tavaly januárban a Blikk arról írt, hogy Lázár egy lézerblokkolóval is felszerelt Audi S8 V10-es luxusgépkocsival jár, melyet felerészben a frakció bérelt – a szerk.) feltett szándéka, hogy átláthatóvá tegye a képviselői javadalmazás ma még rendkívül bonyolult, követhetetlen rendszerét” – mondta a hvg.hu-nak a fideszes frakcióvezető egyik munkatársa, aki elismerte, a képviselők módosító indítványai jelentős mértékben felpuhították az eredeti javaslatot.

Pálffy István - maga felé nyúlik a keze Fotó: Túry Gergely

A koncepció bemutatása óta eltelt három hónapban megfogalmazott újabb és újabb kormánypárti igények körüli vitát látva Rubovszky György december 14-én felvetette, hogy a képviselők csak a helyettes államtitkári fizetés 80 százalékát kapják, de ezt a javaslatot egy nappal később az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége leszavazta. Pedig az eredeti koncepcióhoz képest számos új típusú pótlék, kiegészítés került már be a parlamenti szavazásra váró szövegbe, ami jelentős mértékben növelné az egyébként is több mint háromszorosára emelt alapilletményt.

A fideszes frakcióvezető a szeptember végi képviselői reakciókat látva belefoglalta a koncepciójába, hogy az Országgyűlés az alapilletményen és a benzinpénzen felül a mobilköltségeket is állja. A hvg.hu birtokába került szeptember 30-ai szövegváltozatban már az szerepelt, hogy a mindenkori minimálbér megtéríti a képviselők telefonszámláját (mivel idén 93 ezerre emelkedett a minimálbér, 2012 szeptemberétől 27 ezer forintnyi mobilköltséget fizethet képviselőnként a parlament). Sőt, a november 18-án beterjesztett törvénytervezetbe az is bekerült, hogy a készüléket is a parlament hivatal köteles biztosítani. Ezen felül szeptember végén becsempészték a koncepcióba azt is, hogy az Országgyűlés állja a vidéki képviselők budapesti hotelszámláját.

A Fidesz frakcióvezetője korábban már megszondázta a képviselőket, mit szólnak a rendszer átalakításához, de az előzetes terveknek a hvg.hu információi szerint nyáron még elutasításban volt része. Lázár márciusban – miután több kormánypárti képviselőről kiderült, hogy szabálytalanul vette fel a költségtérítését – már beterjesztett egy törvénytervezetet a lakhatási támogatás kifizetésének szigorításáról, ám ezt a kijelölt alkotmányügyi bizottság még tárgysorozatba sem vette.

Lázár nem csak a fizetések átláthatóságáért folyó harcot bukta el a saját képviselőivel szemben. Nem készült el a pártfinanszírozásról szóló törvénytervezettel sem, pedig szeptember végén azt mondta a hvg.hu-nak, a párt vezetése már felkérte, hogy szeptember végén, október elejére tegyen javaslatot az elnökség számára az új párttörvényre és pártfinanszírozási rendszerre. „Folynak az egyeztetések, azt gondolom, október közepére láthatóvá válik a javaslat” – mondta a frakcióvezető, ám decemberig ez a sarkalatos törvény még csak nem is került a parlament elé, fideszes források szerint még a koncepció irányelveit sem sikerült tisztázni.