Lázár ellenében is védik kiváltságaikat a fideszes képviselők
Több mint fél éve nem vette tárgysorozatba Lázár Jánosnak a képviselők fizetéséről szóló javaslatát a parlament illetékes bizottsága. A fideszes frakcióvezető a lakhatási támogatás kifehérítését az első lépésnek szánta a költségtérítésekkel való trükközés elleni harcban, de a hvg.hu úgy értesült, hogy az időközben elkészült új koncepcióra képviselőtársai és a pártvezetés is nemet mondtak.
A bizottság tagjai nem akartak az üggyel foglalkozni; az okokról kérdezzük inkább Salamon Lászlót, a testület elnökét – közölték a hvg.hu-val a parlament Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának titkárságán, amikor arról érdeklődtünk, miért nem vették tárgysorozatba Lázár Jánosnak a képviselők költségtérítését újraszabályozó indítványát, melyet még márciusban terjesztett az Országgyűlés elé.
A Fidesz frakcióvezetője azután tett javaslatot (pdf) a képviselők pótlékának átszabására, hogy az év elején több kormánypárti képviselőről kiderült, szabálytalanul vették fel a költségtérítésük egy részét a parlamenttől. Lázár március 9-én benyújtott önálló képviselői indítványa szerint elvennék a havi 115 ezer forintos lakhatási támogatást azoktól a képviselőktől, akiknek a fővárosban, a választókerületében vagy abban a megyében, ahol területi listán megválasztották, lakása, háza van. Ma ez az összeg automatikusan jár minden olyan képviselőnek, aki úgy nyilatkozik, hogy nincs helyben lakása.
A kormánypárti politikus indítványát annak ellenére sem vette tárgysorozatba az alkotmányügyi bizottság, hogy a házszabály szerint ezt harminc napon belül meg kellett volna tennie. Lázár azóta már kidolgozott egy új koncepciót a képviselők juttatásairól, ami több megoldási lehetőséget is felvázolt, de ezek vagy a kormánypárti képviselők, vagy a miniszterelnök-pártelnök ellenállásán elbuktak – értesült a hvg.hu fideszes forrásokból.
„Kizárja a visszaéléseket”
„A hatékony, a polgárok bizalmára építő, valós érdekeiket szolgáló jó és tiszta állam megteremtésének követelménye megkívánja az Országgyűléstől olyan képviselői javadalmazási rendszer kialakítását, amely lehetővé teszi a közpénzek igazságos, átlátható, transzparens felhasználását” – írta Lázár márciusi javaslatában.
A fideszes frakcióvezető törvénytervezetének indoklása szerint ez az első lépés lett volna a képviselői javadalmazási rendszer teljes átalakításában, amely a frakcióvezető márciusi ígérete szerint „kizárja az elmúlt két évtizedben gyakran előforduló visszaélések lehetőségét".
"Nem érdemes semmilyen rossz szándékot keresni a csúszás mögött, egyszerűen technikai okai vannak az elmaradásnak" – mondta a hvg.hu-nak Salamon László arról, hogy az általa vezetett bizottság miért nem vette tárgysorozatba Lázár javaslatát. A bizottság elnöke szerint több ügy is késedelmet szenvedett a tavaszi szezonban, mert torlódás miatt nem tudták időben megtárgyalni vagy az előterjesztő egyéb elfoglaltsága miatt nem jelent meg. Salamon nem emlékszik arra, hogy pontosan miért nem tárgyalták a frakcióvezető indítványát, de azt ígérte, a hetekben ledolgozzák a lemaradásukat.
A hvg.hu névtelenséget kérő fideszes parlamenti képviselőktől úgy értesült, nemcsak Lázár márciusi indítványa, de az azóta kidolgozott új koncepciója sem kapta meg a képviselőcsoport támogatását. Bár a parlament holnapján az ősszel elfogadandó sarkalatos törvények listájában megtalálható a képviselők javadalmazásáról szóló törvény – mely a régi alkotmány szerint is kétharmados –, a kormány június 15-én benyújtott törvényalkotási programjában nem tüntette fel.
Mindent túléltek |
A fideszes frakcióvezető azt követően nyújtotta be indítványát, hogy az év elején kiderült, a kormánypárt több parlamenti képviselője úgy vett fel költségtérítést az Országgyűléstől, hogy közben azoktól az önkormányzatoktól is kaptak különféle pótdíjakat, ahol polgármesterként, esetleg alpolgármesterként dolgoztak. Márpedig a képviselők javadalmazásáról szóló 1990-es törvény tiltja, hogy egyszerre két helyről kapjanak költségtérítést.
Mások mellett a korábbi elszámoltatási kormánybiztos, Papcsák Ferenc vagy Zsiga Marcell, Miskolc alpolgármestere is ilyen botrányba keveredett. Az esetekről beszámoló Blikk szerint a képviselők több millió forint közpénzhez jutottak hozzá szabálytalanul – igaz, az érintettek végül visszafizették a jogtalanul felvett juttatásokat. A napilap szerint hét kormánypárti képviselő élt vissza a jogosítványaival. A politikusok többnyire azzal védekeztek, hogy elfelejtettek szólni a parlament hivatalának, hogy az önkormányzattól is kapnak támogatást. A Fidesz a pénz visszafizetése ellenére a képviselőket több százezer forintra büntette. Papcsákot és Zsigát az MSZP fel is jelentette, de az ügyészség úgy ítélte meg, nem igazolható a csalás vádja.
Korábban Domokos László volt fideszes képviselőről, az Állami Számvevőszék jelenlegi elnökéről derült ki, hogy három ciklus alatt 15 millió forint lakhatási támogatást vett fel, miközben Budapesten és Békéscsabán is volt lakása. Domokos azzal védekezett, hogy választókerületének központja Szarvason és nem a 45 kilométerre lévő Békéscsabán van. "Ez nem egy könnyű életforma, ennek költségei vannak. A magyar országgyűlés pedig Budapesten van, nem Szarvason. Minden normális munkáltató állni szokta a kiküldetések költségeit, legyen szó úti- vagy szállásköltségről" – mondta az Origónak a botrány kirobbanása után.
Öt évvel ezelőtt az MSZP szóvivőjéről, Nyakó Istvánról és a szintén képviselő feleségéről derült ki, hogy négy év alatt 36 millió forint költségtérítést vettek fel, illetve ők is felkerekítették a Miskolc és Budapest közötti távolságot. „Tény, hogy nem utaztam el az utolsó fillérig az utazásiköltség-térítést, bár 83 kistelepülésen végzem képviselői tevékenységemet. Tudom, hogy ez a vita nyerhetetlen a részemről. Vittem már el néhány balhét, vélhetően ezen is túl leszek valahogy” – nyilatkozta a Blikknek az akkori kormánypárt szóvivője. |
Lázár betonfalakba ütközött
Információink szerint a frakcióvezető két variációt vázolt fel a költségtérítések – a lakhatási juttatás és a választókerületi pótléknak nevezett utazási támogatás – átalakítására. Az egyik tervezet szerint a pótdíjak teljesen megszűntek volna, viszont cserében jelentősen megemelték volna a bruttó 231 ezer forintos alapdíjat. A hvg.hu úgy tudja, az ehhez végzett számítások szerint akár az egymillió forintot is megközelíthette volna a képviselői tiszteletdíj, amit a miniszterelnök-pártelnök utasított el azzal az érveléssel, hogy a politikusok fizetésének ilyen mértékű emelését válság idején a Fidesz nem vállalhatja a közvélemény előtt. Egykor hasonló javaslattal állt elő még kormányfőként Gyurcsány Ferenc, de MSZP-s képviselőtársai sem támogatták verzióját, a fideszesek pedig élesen kikeltek ellene.
A mostani Lázár-koncepciót ismerő, neve elhallgatását kérő egyik kormánypárti képviselő szerint a Fidesz frakcióvezetője felvetette, hogy az Országgyűlés vegyen lakásokat, amelyeket aztán ki lehetne adni a vidéki képviselőknek, de ez is jelentős kiadással járna, amit a pártvezetés szintén nem akar vállalni.
Több más ötlet a frakció ellenállásába ütközött. Fideszes források szerint felmerült, hogy a képviselők benzinkártyát kapnának, aminek alapján világossá válna, pontosan mennyit utaznak havonta. A jelenlegi szabályok szerint azok a képviselők, akiknek a választókerületi székhelye a törvényben meghatározott távolságokra van Budapesttől, az alapdíj 60-135 százalékát jelentő havi pluszra számíthatnaj – akkor is, ha választókerületüket egyszer sem látogatják meg.
Információink szerint szintén a frakción bukott meg az az ötlet is, mely szerint az alapdíj a jelenlegi maradt volna, de a költségtérítéseket jelentősen visszavágták vagy teljesen eltörölték volna. „Nem lehet elvárni, hogy nettó 140-150 ezer forintért dolgozzanak a képviselők. Már csak a korrupciós kockázatok miatt sem, hiszen egy alulfizetett politikus könnyebben megvesztegethető” – mondta a felvetésről a sarkalatos törvények előkészítésében részt vállaló egyik kormánypárti politikus.
Papíron 231 ezer, valójában 1,1 millió
„Az alapdíjat tekintve a térség legrosszabban fizetett képviselői vagyunk, még a román és a szerb politikusok is többet keresnek” – hangsúlyozta egy fideszes politikus, aki szerint a költségtérítések lényegében bújtatott fizetés-kiegészítésnek számítanak.
A korábban is sok botrányt okozó javadalmazás ügyét évtizedek óta demagógiával kezelik a pártok, ahogyan a közvélemény is. Az eredeti, 1990-es törvény még azt írta elő, hogy az alapdíj a mindenkori miniszteri illetmény 50 százaléka. Ezt a Horn Gyula vezette kormány idején a parlament kétharmaddal úgy módosította, hogy a köztisztviselői illetményalaphoz kötötte, annak hatszorosában megadva az összeget. Ha az 1990-es szabályozás máig életben maradt volna, akkor a képviselők alapfizetése a jelenleginek közel háromszorosa, 645 ezer forint lenne.
Míg az alapdíj az eredeti előíráshoz képest jóval alacsonyabb, az utazási pótdíj 2010-ig folyamatosan emelkedett: 1990-ben csak a budapesti képviselők plusz 35 százaléknyi díjat kaptak, ez 2000-ben 70 százalékra emelkedett, majd a sorozatos botrányok miatt 2010-től 60 százalékra csökkentették. A fővárostól 200 kilométerre élők húsz évvel ezelőtt 60 százalékos pluszra számíthattak, ma már 135 százalékot, azaz 311 ezer forintot vehetnek fel.
Jelenleg egy, a fővárostól 250 kilométerre található választókerületben megválasztott, Budapesten lakással nem bíró, valamelyik bizottságban elnöki posztot betöltő és egy másik testületben tagként dolgozó képviselő havonta akár 1,1 milliót is kézhez kaphat. Tehát a fizetése közel 80 százalékát a pótdíjakból szedi össze.
Kicenzúrázott szó, trükkös módosítások
Az utóbbi tíz évben az időközönként kirobbanó botrányokat ellensúlyozni akaró pártok többször is nekifutottak az 1990-es törvény módosításának és a képviselői jövedelmek kifehérítésének – ám rendszerint nem jártak sikerrel, vagy ellenkezőleg: puhítottak a szabályokon.
A parlamenti pártokat annyira zavarták a költségtérítési skandalumok, hogy 2009-ben még a kifejezést is törölték a törvényből, így azóta „választókerületi pótléknak” nevezik az útiköltséget. Az MSZP és a Fidesz által is megszavazott törvénymódosítást azért vezették be, hogy elejét vegyék annak a 600 ezer aláírással támogatott népszavazási kezdeményezésnek, amely a költségtérítés jogosultságáról akarta megszavaztatni a választókat. (A törvénymódosítás után az Alkotmánybíróság nem engedélyezte a referendum megtartását.)
A szocialista párt az előző ciklusban eredetileg az alapdíjat akarta emelni, és szerette volna adókötelessé tenni a pótdíjakat, de ezt a vizitdíj, illetve a tandíj ellen kampányoló Fidesz nem támogatta. Végül a pótlékokat is adókötelessé tették, igaz, aki számlákat gyűjt, az a költségeit – akár a vállalkozók – leírhatja az adójából. A törvény elfogadásakor az utolsó pillanatban a mentelmi bizottság becsempészett a szövegbe egy olyan részt, amely jelentősen emelte a tiszteletdíj nagyságát, az ügy nyilvánosságra kerülése után pedig a parlament kénytelen volt kitörölni a vonatkozó passzust.
A képviselőknek a rendszerváltást követő években még számlával kellett igazolniuk, hogy lakást bérelnek. Miután az egyik kisgazda politikusról kiderült, hogy hamis számlákat adott le, 2002-től úgy módosították az előírásokat, hogy a lakhatási támogatás automatikusan jár, nem kell számlázni. Ma megtörténhet, hogy a budapesti képviselő is megkaphatja a 115 ezer forintos lakástámogatást, ha a pártja felteszi valamelyik megyei listára, és az adott kerületben nincs lakása.
Tizenhat éven keresztül a képviselők rendszeresen trükköztek az utazási költségekkel. Mivel 2006-ig a lakóhelytől, és nem a választókerület székhelyétől mérte a távolságot a törvény, a politikusok a lehető legtávolabbi helységet adták meg, vagy felfelé kerekítették a kilométereket. Így fordulhatott elő, hogy több MSZP-s képviselő (például Nyakó) a térképek szerint 173 kilométeres Miskolc-Budapest távot több mint 200 kilométeresként tüntette fel, mert ezzel 160 és nem 130 százalékos pótdíjra számíthattak. A jogosultság 2006-os eltörléséig egyébként a képviselők a vonatokon és a buszokon is ingyen utazhattak, miközben az utazási költségtérítésre is igényt tarthattak.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Papcsák visszafizette a jogosulatlanul felvett költségtérítést
Az elszámoltatási kormánybiztos a költségtérítést az Országgyűlés hivatalának fizette vissza.
A képviselőknek nem engedné a végtörlesztést az MSZP
Az MSZP igazságtalannak tartja a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztésére vonatkozó kormánypárti javaslatot, ugyanakkor arra az esetre, ha a kormánytöbbség elfogadja azt, a szocialisták kezdeményezik, hogy országgyűlési képviselők és állami vezetők ne élhessenek ezzel a lehetőséggel.
Két helyről zsebelt be költségtérítést egy fideszes honatya
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény tiltja, hogy egy honatya egyszerre két helyről is költségtérítést kapjon, de a Blikknek Zsiga Marcell képviselő elismerte, hogy több százezer forintot vett fel így.
Brájer soha nem kapott kettős költségtérítést, Cser-Palkovics pedig visszafizette
Nem vesz igénybe kettős költségtérítést önkormányzati, illetve parlamenti tisztsége után Székesfehérvár polgármestere, és alpolgármestere.
A képviselők nem mennek gyesre
Az elmúlt 15 évben egy képviselő sem igényelte a gyes vagy a gyed folyósítását – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet a parlament sajtóirodájára hivatkozva.
