„Elképesztő lehetőségek vannak itt, a helyiek sokszor észre sem veszik. Persze nem akarjuk Budapestről megmondani a tutit, a célunk inkább a figyelemfelhívás, hogy változzon az itt élőkben a borsodi tájról kialakult negatív kép”– fűzött magyarázatot Varga Piroska, a Budapesti Műszaki Egyetem építész, doktorandusz hallgatója a hvg.hu-nak.

Az egyetem Építőművészeti Doktori Iskolájának harmadéves hallgatói egy innovatív kiállítás keretein belül fogják bemutatni a borsodi ipari vidékekben rejlő lehetőségeket, „BORSOD 2050 - Hajrá, ipari táj!" címen, Ózdon, Rudabányán és Miskolcon is. A rendezvényen láthatóak lesznek a tájról készült fotók és az építészek által készített tervek a helyi lehetőségekről. A látogatók elmehetnek az ózdi acélgyárba is.

Varga Piroska szerint számos külföldi példa bizonyítja: egy rozsdaövezetből is lehet vonzó helyet csinálni néhány jó ötlettel, ügyes fejlesztéssel. Németországban a Ruhr-vidék ipari övezetit például sokáig kerülték a turisták, de a profilbővítés olyan jól sikerült, hogy 2010-ben Essen, a vidék központja Európa Kulturális fővárosa lett.

Kéne egy Guggenheim...

Az egykori baszk ipari fellegvár Bilbao szintén művészetekben gazdag, multikulturális várossá vált – ehhez persze kellett az 1997-ben megnyílt Guggenheim Múzeum is. Egy érdekes brit ötlet volt a „kukucskáló”: Manchesterben a korábban elhanyagolt pamutgyárat újították fel, majd réseket vágtak a külső falba, hogy utcáról is bárki láthassa, mi folyik az üzemben. Ezeknek a programoknak az a fő célja, hogy bevonják a helyi lakosságot, „itt nem csak a turizmusról van szó, hanem az itt élők igényeiről” – állította a BME építész hallgatója.

Nézzegessen tájképeket az iparvidékről! A fotókat az alkotók, Antal Gabriella, Borzsák Veronika, Tánczos Tibor és Varga Piroska készítették

A borsodi tájban is sok a lehetőség

BME

Varga Piroska szerint a borsodi táj esetében is azt kell megnézni, hogy miben van realitás és azt hogyan lehetne megvalósítani. A régi gyárak épületeit esetleg közösségi háznak, sportcsarnoknak, iskolai épületnek lehetne használni. Az elhanyagolt mezők biogazdálkodásra is alkalmasak lehetnének, a természetben vannak olyan lehetőségek, amelyek az alternatív energiákhoz adhatnának forrást. Az is szempont, hogy mennyi embert lehet mozgósítani a különböző programokhoz: egy művészeti kezdeményezéshez elég egy személy is, de egy épület átalakításához már sokkal több ember kell, nem beszélve egy egész régiót érintő kezdeményezésekről.

Valami már elindult

Egy új kezdeményezés már útnak indult, ez az uniós forrásból indított ózdi „MANDA” program, amelynek lényege, hogy logisztikai központot építsenek ki a városban, ami lehetőséget jelentene az ipari műemléknek számító épületek felújítására, hasznosítására. Ezek az épületek örökségvédelem alatt állnak, de jelenleg nincs funkciójuk. „A MANDA sokkal inkább a munkahelyteremtésről, mint a kultúráról szól. A cél, hogy elkezdődjön egy jó irány és a fiataloknak pozitív jövőképet biztosíthassanak.” – mondta el Varga.

Nagy hatása volt, a 1993-ban elindított kezdeményezésnek, a gömörszőlősi fenntartható falu programnak. A településen biogazdálkodást valósították meg és újjáélesztették az állattenyésztést.  Ezzel sokakat sikerül visszacsábítani, akik már elhagyták volna otthonukat. Megemlíthető még a miskolci civilek aktivitása: a helyi szervezetek folyamatosan kezdeményeznek sportolási lehetőségeket, zenei és kulturális programokat a fiatalok számára. „Ugyanakkor a borsodiaknak még mindig nincs túl jó képe a térségről, mi ezen szeretnénk változtatni” – mondta Varga Piroska, a hvg.hu-nak.

A kiállításon egy interaktív térképen ők is bejelölhetik, azokat a területeket, épületeket, amelyekben lehetőséget látnak.