„Hogyan alakul ki a megítélt támogatás kiszámolása, ez a pályázók számára hozzáférhető-e?” Mi az oka annak, hogy a kiírás feltételeinek mindenben megfelelő pályázatot mégsem támogattak? – ilyenekről faggatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) pályázatokért felelős igazgatóját tavaly augusztusban a cég döntés-előkészítő kollégiumának egyik tagja. Horváth Tamást a kollégiumi üléseken főleg a pályáztatás érdekelte, a jegyzőkönyvek szerint csakis erről kérdezte az illetékeseket. Az oktatási szakember februárban távozott a testületből, de nem szakadt meg a kapcsolata a határon túli magyarságnak szánt állami pénzeket kezelő társasággal: február 6-án cége, az Eruditio-Hungária Kft. 12,5 milliós megbízást kapott szervezetfejlesztésre.

Az állami cég tavalyi megalakulása óta folyamatos politikai kereszttűzben van, az ellenzéki parlamenti képviselők folyamatosan kifogásolják a működését, bírálják a támogatások csúszását és az odaítélés módját. Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága hétfői ülésén a jobbikos Szávay István és az MSZP-s Szabó Vilmos is hasonló kritikát fogalmazott meg. Szabó szerint bár a kormány 2010-ben „nemzetpolitikai fordulatot” hirdetett, a határon túliakra szánt pénzek nagysága nem nőtt, Szávay azt kifogásolta, hogy az alap működése átláthatatlan, bürokratikus az ügyintézés.

A 11 milliárd forinttal gazdálkodó BGA a bevételeinek jelentős hányadát, 10 százalékát költheti a működésre: erre tavaly 886 millió forint állt rendelkezésére. Az Eruditio-Hungária 12,5 milliós megbízása három hónapra szólt, és nem is ez a legnagyobb szerződési érték: építkezésre, felújításra több mint 200 milliót költ a BGA, februárban pedig 15,5 millióból szolgálati autókat vettek.

Napra nap

Az Eruditio-Hungária megbízása Horváth korábbi kollégiumi tagsága miatt furcsa, ugyanis a korábbi akadémiai elnök, Vizi E. Szilveszter által vezetett testület a törvény szerint az Alap „nyilvános pályáztatási feladatainak keretében hatáskörrel rendelkező döntés-előkészítő testülete”. A BGA működését meghatározó jogszabály szerint nem lehet a kollégium tagja, aki a szervezettől bármilyen támogatást kap, de még a hozzátartozói sem részesülhetnek ilyen támogatásban. (A kollégiumi tagok társadalmi munkában dolgoznak, munkájukért nem kapnak díjazást.)

Állampolgárságot szerző romániai magyarok - várhatnak a sorukra

Túry Gergely

Horváth ugyan nem sértett törvényt – az Eruditio-Hungária megbízása nem tekinthető támogatásnak, nem az alaphoz, hanem az azt működtető zrt.-hez pályázott –, de cége úgy nyerte el a BGA megbízását, hogy előtte a kollégiumban rálátott a szervezet anyagi ügyeire, folyamatos kapcsolatban állt az alap vezetőségével, rendszeresen meghallgatta a zrt. vezetőségét, a pályáztatás módjáról faggatta őket, így jól ismerte a részvénytársaság működését is. Horváth az alap honlapja szerint hivatalosan február 5-én mondott le kollégiumi tagságáról, Vizi E. viszont csak a február 29-i ülésén jelentette be távozását. A BGA Zrt. megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a közbeszerzési eljárást 2011. december 23. napján indították el, a nyertes kiválasztására egy hónappal később, januárban került sor. Február 6-án a részvénytársaság úgy kötött szerződést Horváth kft.-jével, hogy a zrt. nem is tudott a lemondásáról: az állami cég válaszlevelében azt írta, hogy a kollégium tagja ugyan február 5-ével mondott le, de az erről szóló levelet csak február 13-án kapta meg.

Az Eruditio-Hungária vezérigazgató-tulajdonosa, a határon túli oktatás szakértője a hvg.hu-nak azt mondta, pontosan azért mondott le a kollégiumi tagságáról, mert úgy látta, a cégén keresztül sokkal jobban tudná segíteni a BGA munkáját, az alap szervezetének továbbfejlesztését, ezért megvárta a döntést – a közbeszerzésen rajta kívül még két másik cég is indult –, majd bejelentette a lemondását. „Bár az Eruditio megbízása és a kollégiumi tagságom törvényileg nem összeférhetetlen, nem akartam ilyen visszás helyzetet teremteni.” Kérdésünkre, mely szerint elfogadhatónak tartják-e, hogy egy olyan cég kaphassa az alapot működtető cég megbízását, melynek vezetője a pályázati döntés-előkészítő testületének tagja, a BGA azt válaszolta, semmilyen törvényi szabályozás, még a közbeszerzési törvény sem tartalmaz olyan összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek kizárták volna az Eruditio-Hungária Kft.-t a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által meghirdetett közbeszerzési eljárásból.

Lendületben

Horváth Tamás cége a szerződéskötést követően lépett újabb fejlődési szakaszába. A kft. 2012. március 12-én megtartott taggyűlése úgy döntött, hogy kiterjedtebb működést lehetővé tevő részvénytársasággá alakulnak. A főleg oktatásszervezéssel, felnőttképzéssel, pályázatok előkészítésével foglalkozó Eruditio-Hungáriát két évvel ezelőtt alapították, a cég egy év alatt meghétszerezte a forgalmát, 2011-ben már 180 milliós árbevétele volt, amiből 33 milliós nyeresége volt, nem a BGA-val kötött szerződése a legnagyobb értékű.

A részvénytársaság honlapja szerint főleg önkormányzatokkal és felsőoktatási intézményekkel áll kapcsolatban: 8 településnek, 22 iskolának és 5 egyetemnek, illetve főiskolának dolgoznak be. Megalakulása óta a cég uniós projektekbe is bekapcsolódott: a közbeszerzési értesítő szerint idén az Emberi Erőforrás Minisztériumának háttérszervezetétől, a Wekerle Sándor Alaptól 31 milliós megbízást kapott szervezetfejlesztésre, de Biharban is volt egy 18 milliós oktatásfejlesztési projektjük.

Gál András Levente - szerteágazó kapcsolatok

Túry Gergely

Horváth korábban a Magyarországon tanuló határon túli magyar fiatalok számára létrehozott Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) vezetője volt, akit még az első Orbán-kabinet idején neveztek ki. Nevéhez fűződik a MÁSZ szervezetének továbbfejlesztése, illetve a vidéki kollégiumok kiépítése. 2003-ban lejárt a hároméves megbízása, újrapályázott, de nem sikerült újráznia, így a szintén határon túliak oktatási ügyeivel foglalkozó Hidvégi Mikó Imre Alapítvány elnöke lett.

A Magyar Nemzet akkor arról írt, azért nem nyerhette el a posztot, mert az Orbán-kormány közigazgatási államtitkárának, Gál András Leventének a bizalmasa, és ezt nem nézték jó szemmel a Magyar Bálint által vezetett tárcánál – helyére a kinevezése előtt az SZDSZ-ben politizáló Drescher J. Attila került. Gál András Levente a 2010-es kormányalakításkor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára lett. A BGA-ról szóló 2010-es törvény szerint az alap legfőbb vezetősége a háromtagú bizottság, melynek egyik tagját a KIM-et irányító miniszter nevezheti meg: Navracsics Tibor erre a feladatra Gál András Leventét nevezte meg, aki 2011. december 1-ig volt tagja a testületnek (decemberben távozott közigazgatási államtitkári posztjáról, majd bizottsági megbízatása is megszűnt).