Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz kedden Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, amelyen az alapvető jogok magyarországi helyzetéről készült, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által jegyzett állásfoglalás-tervezetet tárgyalják. A parlament szerdán szavaz a jelentésről, amely közvetve az EU-szerződés 7. cikkének alkalmazását is meglebegteti, ami akkor is kellemetlen lehet a magyar kormány számára, ha szankciókkal ez sem járna (a tervezet magyar nyelven itt olvasható).
Tavares az után kezdett jelentést írni a magyar viszonyokról, hogy az EP tavaly februárban határozatot fogadott el, amelyben „súlyos aggodalmát” fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban. A határozat az igazságügyi és szabadságjogi bizottságot (LIBE) bízza meg azzal, hogy készítsen jelentést. A feladatot megkapó portugál képviselő több munkadokumentumot is készített, és igen alaposan tanulmányozta a magyar belpolitikai helyzetet.
A jelentés egyebek mellett felszólítja a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy „maradéktalanul állítsák vissza az Alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított”, illetve „állítsák vissza az Alkotmánybíróság kivétel nélkül valamennyi jogszabály felülvizsgálatához való jogát”, vagy „biztosítsa valamennyi parlamenti párt számára az alkotmányozási folyamatban való lehető legszélesebb körű részvételt”.

A magyar kormány felé megfogalmazott, konkrét ajánlások mellett Tavares magasra tör. „Ezen állásfoglalás nemcsak Magyarországról, hanem elválaszthatatlanul az Európai Unió egészéről is szól” – írja a portugál képviselő, aki hosszas fejtegetésbe bocsátkozik az EU-szerződés 2. cikkében felsorolt értékek – emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és emberi jogok – fontosságáról. Tavares azt is kijelenti, hogy „valamennyi tagállamról rendszeres értékelést kell készíteni annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is tiszteletben tartják-e az unió közös értékeit”.
A LIBE június 19-én szavazott a jelentés-tervezetről, és néhány kisebb módosítással, 31 igen szavazattal 19 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta azt. Ez előrevetíti, hogy a plenáris ülésen is könnyen többséget kaphat az állásfoglalás, ami akkor is kellemetlen lehet a magyar kormány számára, ha valódi következményei nincsenek. Budapest abban érdekelt, hogy – Orbán más, hazai ügyben használt szavaival élve – „parttalan jogászkodásba” fulladjanak a viták a részletkérdésekről, és ne akarjon senki egy általános képet alkotni a hazai helyzetről.
Az elfogadásra készülve a Fidesz már jó előre igyekszik megmagyarázni, szerinte miről is szól a jelentés: a párt EP-delegációjának közleménye szerint a Tavares-jelentés nem más, mint az európai baloldal pártdiktátuma, és mint ilyen "elfogult és elfogadhatatlan". Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője szerint pedig az egész csak a rezsicsökkentésről szól. Szerinte az Európai Unió máris a Tavares-jelentés "továbbfonásán" dolgozik, hogy "a folyamatok olyan irányba menjenek, melynek következtében a rezsicsökkentést fel kelljen adni Magyarországon".
Tudósítónk a helyszínen, Strasbourgban követi a vitát és a szavazást, kövesse ön is az eseményeket a hvg.hu-val!