szerző:

Bár hivatalosan mindhárom baloldali párt a 2014-es győzelemre gyúr, a hvg.hu-nak több MSZP-s és DK-s forrás is megerősítette, hogy a pártoknál a vereséget is bekalkulálják, és a harc már a 2018-as posztokért, a Fidesz kétharmadának megakadályozásáért folyik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felek egymással vetélkednek „az ellenzék vezére” pozícióért.

„Az újabb kétharmad a tét, és az, hogy milyen ellenzéke lesz a rendszerét konszolidálni akaró Orbán-kormánynak” – magyarázta a hvg.hu-nak egy, a szocialisták idősebb nemzedékéhez tartozó politikusa, hogy szerinte milyen egyéb szempontokat kell figyelembe vennie az MSZP-nek a választásra készülődve. Több, az egyes ellenzéki szervezetekhez tartozó forrás is elismerte, a pártközpontokban készülnek olyan forgatókönyvek is, amelyek számolnak azzal, hogy a magát baloldalinak tartó ellenzék képtelen lesz a jelenleginél sokkal nagyobb támogatottságot szerezni és legyőzni a közvélemény-kutatásokat 2006 nyara óta szakadatlanul vezető Fideszt.

Bár az MSZP idősebb – az elmúlt másfél évben az első vonalból kikerült – politikusai a bajai videó okozta botrány, illetve az október 23-i közös ünneplés fiaskója óta többször szorgalmazták az ellenzéki együttműködés újragondolását, a pártot a választásokig irányító kampánystábot összeállító november 23-i választmányon nem történtek érdemi változások. Pedig a tanácskozásra meghívták Bajnai Gordont és kampányfőnökeit is, de az októberi – még a botrányok előtti – szocialista kongresszus által szentesített forgatókönyvön, választási listákon nem változtattak, amit több forrásunk a Mesterházy Attila képviselte irányvonal megerősödéseként értékelt.

„És joggal hal meg”

Ha már nincs harmadik jelölt, akkor Bajnai lépjen Mesterházy mögé, támogassa a miniszterelnök-jelölti kampányát, cserébe az Együtt-PM a jövő őszi önkormányzati választásokon kapjon jobb pozíciókat – így foglalta össze még a választmányi ülés előtt egymástól függetlenül két, az MSZP vezetésével kritikus szocialista forrás, hogyan lehetne szerintük „valamennyivel nagyobb” lendületet adni az összefogásnak. Ezt az ötletet felvetettük más MSZP-s, illetve Együtt 2014-es politikusoknak, akik erre azt reagálták: ez is azt mutatja, hogy tovább folyik az ötletelés az ellenzéki együttműködés "felrázásáról".

Mesterházy és Bajnai - beáll mögéje?
©

Ezt az egyik, a párt első vonalából visszavonult, de most a felek között közvetítő forrás úgy értelmezte: ha már Mesterházy „annyira ragaszkodik” a miniszterelnök-jelöltséghez, akkor kapja meg az esélyt. Viszont ha sikertelen lesz, akkor „vigye is el a balhét”. Lendvai Ildikó a frissen létrehozott pártelnöki tanácsadó testület tagja a hvg.hu-nak adott interjújában arra figyelmeztetett: „aki (a választási buktáért – a szerk.) bűnbak lesz, az meghal. És joggal hal meg”.

Forrásaink szerint egyes szocialista körökben arról is folytak beszélgetések, hogy közös kormányfő-jelöltként hozzák haza a Bajnai-kormány delegálta Andor László európai biztost, de háttértárgyalásokon felmerült, hogy a fentebb említett alku jegyében a volt miniszterelnök indulhatna 2014-ben a főpolgármesteri posztért. Az előbbi felvetés forrásaink szerint legfeljebb „baráti beszélgetések” tárgya volt, és hamar elvetették, az utóbbi pedig egyelőre megrekedt az ötletelés szintjén. Azt mindkét szervezet vezetéséből határozottan cáfolták a hvg.hu-nak, hogy hivatalosan bármiféle egyeztetés lett volna erről. Az MSZP főpolgármester-jelöltje, Horváth Csaba a hvg.hu-nak pedig azt mondta: „ez nem politikai alku kérdése, hanem hogy kinek van a legnagyobb esélye nyerni” – hozzátéve, hogy egy közelebbről meg nem nevezett júliusi felmérés szerint ő a legnépszerűbb Budapesten „az összes ismert politikus közül”. (A szombati Népszabadság szerint már a Fideszben is számolnak Bajnai főpolgármester-jelöltségével, így fel is vetődött a kormánypártban, hogy megalkotják a Budapest-törvényt lehetővé téve, hogy a főpolgármestert lényegében a kerületi polgármesterek válasszák. Friss infó: a Magyar Nemzet hétfői számában a főpolgármester, Tarlós István cáfolta, hogy a választásokig megszületne a törvény.)

Ennek ellenére a hvg.hu által megkeresett szocialista politikusok közül többen is biztosra vették, hogy a miniszterelnök-jelölés kérdése – a meglepetést nem hozó választmányi ülés ellenére – még nem lezárt. Az egyik pártvezetéshez tartozó forrás úgy vélte, legkésőbb Áder János szavazás időpontját tartalmazó bejelentéséig elő fog kerülni az ügy, de idén már nem valószínű, a párt most az egyéni választókerületekre koncentrál (a parlamenti választást a szavazás napja előtti hetvenedik és kilencvenedik nap közötti időben kell kitűzni – a szerk.). Forrásunk szerint egy harmadik jelölt most már kizárt, legfeljebb Mesterházy mögött sorakozhatnak fel az ellenzéki szervezetek. Lendvai Ildikó volt pártelnök a hvg.hu-nak adott interjújában a harmadik jelöltről azt mondta, „ha lenne ilyen név, már felmerült volna”.

Azt sem tartják valószínűnek az MSZP-ben, hogy végül közös lista lesz – ezt az Együtt 2014-ben szinte a kezdetektől ellenezték az LMP-ből kivált PM-es politikusok –, viszont azt nem zárták ki forrásaink, hogy az MSZP listáján lesznek változások. Korábban a HVG arról írt, hogy az MSZP-ben „több képviselő szóvá tette, a listák összeállítása – a bizalmasok, köztük eredményes politikai múlt nélküli pártalkalmazottak rokonok – biztos megélhetéshez juttatása azt tükrözi, hogy az elnöki csapat voltaképpen nem is akar nyerni”.

„Élet-halál kérdése”

„Le fogjuk váltani Orbán Viktort, így ez a kérdés nem merül fel” – ezzel ütötte el a Népszabadságnak múlt héten adott interjújában Mesterházy azt a kérdést, hogy ő személy szerint túlélheti-e a választási vereséget. A miniszterelnök-jelölti ambícióinak június bejelentésekor pedig a választmány előtt arról beszélt, „az MSZP számára ’élet-halál kérdése’, hogy az ellenzék vereséget mérjen a Fideszre, és ő már három éve erre a feladatra készül. Egy, a párt idősebb politikusai közé tartozó forrás szerint a pártelnökség jelenlegi, és a lista alapján a majdani frakció összetétele alapján Mesterházy túlélheti az esetleges vereséget, hiszen mindkét testületben a hozzá hűséges politikusok kaptak vagy kaphatnak helyet.

Megfordult a szélirány?
©

Mesterházyhoz hasonló optimizmussal beszélt az esélyeiről Bajnai Gordon is, aki az Origónak adott novemberi interjújában azt mondta, egy év múlva miniszterelnök lesz, nem miniszter vagy frakcióvezető. (Mivel a szeptemberi megállapodásuk alapján mindketten listavezetők, erre elviekben akár lehetőségük is van.)

Információink szerint nemcsak a nyilvánosság előtt, hanem szűk körben is hasonló reménykedéssel beszélnek a választásokról a pártvezetők. Az MSZP-ben továbbra is tartja magát az a vélekedés, hogy a bizonytalan, kormányváltást akaró szavazók végül nem a Jobbikot, hanem a szocialistákat vagy az Együttet jelölik be a cetlin. Az MSZP egyik vezető politikusa a hvg.hu-nak azt mondta, legalább 4 százalék biztos tartalékuk van a pártszimpátiájukat eltitkolók körében – a Tárki szerint a titkolózók aránya nőtt októberhez képest –, ráadásul az egyéni jelöltjeik jobban állnak, mint maga a párt (a kutatások a pártok népszerűségét mérik csak).

Egy másik MSZP-s korábban azt mondta a hvg.hu-nak, a párt a kampány utolsó heteiben próbál majd fordítani: „botrány nélkül nem megy: be kell tárazni két-három komoly patront a Fidesz ellen, és a választások előtt két-három héttel ellőni őket”. Az Együtt kampányfőnöke, Szigetvári Viktor októberi interjújában azzal magyarázta az alacsony támogatottságot, hogy a Tárki és az Ipsos „hagyományosan alulméri a kis pártokat”, valójában már 8 százalék körül vannak, de a választásokig még a 15 százalékot is el fogják érni.

A Fidesz újból kétharmadot szerezhet

Viszont a közvélemény-kutatások egyelőre nem igazolják az ellenzéki politikus reményeit. A legfrissebb mérés, a Tárki múlt szerdai kutatása szerint csökkent a bizonytalanok tábora, ennek ellenére érdemben nem nőtt a teljes népesség körében az ellenzéki pártok (Együtt, Jobbik, LMP, DK) támogatottsága – az MSZP-jé csak a hibahatáron belüli 1 százalékkal.

Bajnai pártja logoja előtt - hol vannak a szavazók?
©

Az Ipsos novemberi mérése szerint mind az MSZP, mind a DK és az Együtt népszerűsége enyhén csökkent, a Medián szerint a bizonytalanok csökkenése ellenére a szocialisták, az LMP, a DK és az E2014 együtt sem éri el a Fidesz 34 százalékos támogatottságát. A mérések szerint az ellenzéki pártok mozgósítási képessége sem növekedett számottevően. Az ellenzék esélyeit rontja, hogy a Medián szerint május óta folyamatosan csökkent azok aránya is, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok, és nő azok aránya, akik szerint a kormánynak jó a teljesítménye.

Orbán triumfálhat – így jöhet ki az újabb kétharmad

Az MSZP volt minisztere, a kampányban 2002-ben és 2006-ban is fontos szerepet játszó Baja Ferenc november közepén azt mondta a hvg.hu-nak: a választási sikernek egy titka van: a legalább 65 százalékos választási részvétel. Viszont a Political Capital (PC) mandátumkalkulátora azt mutatja, hogy a Fidesz-KDNP 2014-ben olyan simán nyer, hogy még kétharmadosnál is nagyobb arányú többsége lehet a parlamentben. A legfrissebb kutatások eredményeit betáplálva azt kapjuk, hogy még magasabb részvétel esetén is nagyon sok képviselői helyet kapna a Fidesz a parlamentben.

A Medián novemberi felmérése szerint például a biztos szavazó pártválasztók 48 százaléka szavazna a kormánypártra, amivel az a mandátumok több mint 71 százalékát szerezné meg. Az Ipsos felmérése még nagyobb arányú győzelmet mutat: a szavazatok 51 százaléka a parlamenti helyek 74,8 százalékát jelentené a Fidesznek. (A kalkulátornak persze van két gyengéje: nem számol azokkal a választókkal, akik ma még nem elkötelezettek, de jövőre mégis elmennek szavazni, illetve nem tud mit kezdeni az egyéni választókerületek és az ott induló jelöltek sajátosságaival – a szerk.)

Gyurcsány is 2018-ra gyúr?

„Ha az ellenzékiek közül csak az MSZP és a Jobbik kerül be a parlamentbe, és Orbán kétharmadot szerez, akkor még a 2018-ban sem lesz sok esélyünk” – mondta az MSZP egyik névtelenséget kérő, befolyásos politikusa, miért lenne fontos szerinte, hogy „sokszínű” legyen a baloldalinak nevezett ellenzék. Szerinte az MSZP listáján lévő fiatal, tapasztalatlan politikusai mellett szükség lesz az E14-esek „szakértelmére”, és Gyurcsány harciasságára is, „hogy meg lehessen ütni Orbánt”. A politikus úgy vélte, nem is biztos, hogy az Orbán által felépített kétharmados többséget igénylő rendszerben jó lenne az ellenzéknek kormányra kerülni és a Fidesszel egyezkedni, viszont ha meg tudnák akadályozni a kormánypártok kétharmadát, akkor a Fideszt tudnák nehéz helyzetbe hozni.

Vonzások és taszítások
©

Ám ez ismét felveti Gyurcsány bevonását is. Ezt szorgalmazta a szocialisták októberi kongresszusa után Lendvai Ildikó és Kovács László is. Viszont Mesterházy a Népszabadságnak adott november 22-i interjújában elzárkózott ettől. Gyurcsány viszont csütörtökön az ATV-ben ismét bedobta a közös lista ötletét. A volt kormányfő azt javasolta, december 10-éig kérjen felhatalmazást a három párt a testületeiktől, hogy kezdjen tárgyalást a közös fellépésről.

Erre korábban meglett volna már az esélyük. Miután a szocialisták megegyeztek Bajnaiékkal, leültek a DK-val is, viszont a tárgyalások nagyon hamar megszakadtak. Gyurcsány a hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt, az MSZP-nek vele, a DK három legismertebb arcával és a pártjuk programjával is gondja akadt, és első perctől lehetett érzékelni, hogy egyáltalán nem akarnak velük megegyezni. Ezzel szemben a tárgyalódelegáció egyik szocialista tagja szerint Gyurcsány nem akart belemenni az alkuba, mert az ő személye (listára való felkerülése – a szerk.) volt az egyetlen vitatéma – annak ellenére, hogy a volt miniszterelnök többször kijelentette, ha ő az akadály, akkor visszavonul.

Október végén a DK egyik vezető politikusa a hvg.hu-nak elismerte, egyelőre nem akarnak megegyezni az MSZP-vel és az E14-gyel. Megpróbálják növelni – akár az Együtt táborát apasztva – a támogatottságukat, hogy jobb pozícióból tárgyalhassak. De a forrás azt sem zárta ki, hogy egyedül indulnak a választáson, hogy bejutás esetén Gyurcsány ott lehessen a parlamentben, mert akkor „harcos ellenzékiként” akár még az MSZP fölé kerekedhetnek – ami új távlatokat nyitna a volt miniszterelnöknek 2018-ra. Egy hete a DK elnökségi tagja, Vadai Ágnes a Facebookon üzente meg az MSZP-nek, hogy Gyurcsány nélkül nincs alku.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék