Botrány nélkül nem megy? – Készül az MSZP–Együtt-PM kampánystratégia
Azt szeretnék az MSZP egyéni képviselőjelöltjei, ha a párt központi kampánya lehetőleg minél kevésbé „látszana” választókörzetükben, mert a legtöbben helyben erősebbnek érzik magukat, mint a párt országos támogatottsága – derült ki a velük folytatott beszélgetéseinkből. A kampányok vezetői szerint nem lesz gond a szocialisták és az Együtt-PM üzeneteinek az összehangolásából, ugyanakkor van, aki még az MSZP-ben is hiányolja a „mesét”, azt a narratívát, amit a választóiknak elmondhatnak a baloldalon. Indul a kampány – cikksorozatunk második részét olvashatják.
Nyolc választókerületi elnököt cseréltek le május óta az Együtt-PM-ben a hvg.hu információi szerint, mert nem voltak megelégedve a teljesítményükkel: a Fideszen is túltevő szigor a pártszövetség vezetése részéről (a kormánypártban például csak öt választókerületi elnöknek kellett mennie, mert nem gyűjtöttek elég aláírást a rezsicsökkentésért) jól mutatja, hogy az ellenzék hosszú hónapok óta kampány üzemmódban van. Beszéltünk olyan MSZP-s egyéni képviselővel is, aki már tavaly februárban megszervezte saját szűkebb csapatát. Ő már másfél éve leosztotta a munkatársai között, hogy a választókerületében ki tartsa folyamatosan a kapcsolatot a nyugdíjas szervezetekkel, ki legyen a „civil referens”, ki figyeljen az oktatási rendszer átalakítása miatt eleve feszült helyi pedagógustársadalom panaszaira.
Bár abban valamennyi, a hvg.hu által megkérdezett kampányvezető és politikus is egyetértett, hogy mivel teljesen új rendszerben zajlik majd a 2014-es választás, az egész ugrás lesz a sötétbe, de abban is konszenzus volt, hogy a helyi jelöltek sikerességének soha nem volt még ilyen nagy szerepe a végső győzelemben, mint most. A 106 egyéni választási körzetben így már régóta folyik a háttérmunka, az MSZP és az Együtt-PM pedig folyamatosan, helyi eseményeket szervezve ezekben a hetekben mutatja be helyi képviselőjelöltjeit. Ezeken egy-egy országosan ismert politikusuk is részt vesz: október elején Szegeden Botka László polgármester, az MSZP Választmányának elnöke; rá két hétre Debrecenben Szigetvári Viktor vett részt ezeken az eseményeken, majd november 8-án Bajnai Gordon és Mesterházy Attila részvételével egyszerre vonultatták fel a 18 budapesti körzetben ringbe szállókat. (A fővárosban 11 körzetben indul szocialista, hétben Együtt-PM-es.)
Helyben dől el?
Az MSZP és az Együtt-PM már a pártlistákat is véglegesítette, és a szocialisták szombati választmányi ülésükön megalakítják a kampányidőszakban az operatív irányítást végző Országos Választási Bizottságot is – ezzel immár „hivatalosan” is kampányfokozatba kapcsolva. Ezek alapján két érdekes eltérést is felfedezhetünk az ellenzéki kampánystratégiákban a cikksorozatunk első részében bemutatott Fideszéhez képest: míg a kormánypártban várhatóan a legutolsó pillanatig lebegtetik majd, hogy ki indulhat egyéniben és ki kaphat befutó helyeket a pártlistán – és alapvetően Orbán Viktort előtérbe állító központi kampány várható –, az MSZP-ben és az Együtt-PM-ben sokkal nagyobb szerepe lesz a helyi jelölteknek, így fontos volt az is, hogy időben kiválasszák őket.
Minderre ráerősítettek a pártot, és különösen annak vezetését megütő októberi botrányok is. A bajai hamis videó és az MSZP számára rosszul sikerült október 23-i megemlékezés után Mesterházy Attilának hetekig a kármentéssel kellett foglalkoznia (ennek jegyében alakították meg azt a tanácsadó testületet is, amibe a párt „öregjei” kerültek, és információink szerint még erről fog szólni nagyrészt a szombati választmányi ülés is). Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a hvg.hu-nak több képviselőjelölt is arról beszélt: saját helyi támogatottságukat erősebbnek érzik, mint a pártét országosan.
„Az október 19-i, választási listát elfogadó kongresszus előtti két hétben nagyon bizakodó hangulat volt, mindenki hitte, érezte, hogy egy olyan jó csapat formálódik, amely le tudja győzni a Fideszt. Aztán jöttek a balhék, és most már mindenki sokkal bizonytalanabb. Én négy választáson indultam helyben, és akár nyertünk, akár veszítettünk országosan, mindig legalább tíz százalékkal jobb volt a saját eredményem, mint amit országosan elértünk. Ezért szerintem én most is jobban járok, ha a körzetemben a kampány alapvetően rólam szól majd, nem az MSZP-ről általában, így több esélyem van” – mondta például egy budapesti képviselő(jelölt).
Egy észak-magyarországi körzetben induló képviselő is azt mondta: különösen azokon a helyeken, ahol a Jobbik erős, nem fognak tudni mozgósítani egy központi MSZP-kampánnyal, mert erre a periférián élők amúgy sem nagyon vevők. „Három választáson indultam már, mindig ugyanazt ígértük: munkahelyteremtés, infrastruktúrafejlesztés, erősödő szociális biztonság. Na, ezt már úgysem hiszi el senki, akárki jön ide ilyenekről beszélni, így nem marad más, nekem kell folyamatosan a településeimet járnom, és beszélni, beszélni, beszélni az emberekkel, meghallgatni a problémáikat, és helyben, kicsiben megvalósítható megoldásokat ígérni nekik” – mondta a honatya.
Ezzel együtt természetesen sem az MSZP, sem az Együtt-PM nem nélkülözheti majd az országos kampányt, már csak azért sem, mert azzal mindenki tisztában van az ellenzéki oldalon, hogy a jelenlegi alacsony választási kedv a Fidesznek kedvez, így tavaszra olyan atmoszférát kell teremteniük az országban, hogy sokkal többen menjenek szavazni, mint ahogy most kinéz. (Török Gábor politológus ezzel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak adott legutóbbi interjújában, hogy az ellenzéknek csak akkor van esélye a győzelemre, ha egy „Orbán Viktorról szóló népszavazássá” sikerül transzformálnia a választásokat.)
65 százalék a siker titka?
„Szerintem a kampányunk sikerének kulcsa az lesz: el tudjuk-e juttatni az emberekhez, hogy van alternatíva a mostani, kevés reményt kínáló világhoz képest. A fő üzenetünk ez kell, hogy legyen: ’Válassz: vagy így élsz tovább még négy évig, vagy a kezedbe veszed a sorsod’. Ha ezt át tudjuk vinni, van esélyünk a mostani apátiából kimozdítani a szavazók nagy részét, és elvinni őket az urnákhoz” – fogalmazta meg röviden az MSZP kampánystratégiájának lényegét Molnár Zsolt, a párt kampányfőnöke. A képviselő szerint igaza van Baja Ferencnek, aki pár napja azt mondta a hvg.hu-nak: a választási sikernek egy titka van: a legalább 65 százalékos választási részvétel.
Molnár Zsolt ugyanakkor azt is mondta: hiába az erős kritikai szemlélet a választók nagy részében (a közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek többsége szerint „rossz irányba mennek a dolgok” Magyarországon), mégsem szabad nagyon erős negatív kampányt folytatniuk, „csapkodó, ellenséges megnyilvánulásokkal nem fogunk tudni a bizonytalanok közül sokakat megnyerni”. Utóbbi kérdésről egyébként erősen megoszlottak a vélemények az MSZP-ben: egy már több kampányban is aktív vezető szerepet vállalt politikus például azt mondta a hvg.hu-nak: „botrány nélkül nem megy: be kell tárazni két-három komoly patront a Fidesz ellen, és a választások előtt két-három héttel ellőni őket”. Molnár Zsolt szerint ez nem használna a pártnak, és egy egyéniben sokadszor induló MSZP-s is azt mondta, szerinte az utolsó pár hétben „kifejezetten pozitív atmoszférát kell teremteni a párttal kapcsolatban”, így ebbe nem férnek bele botrányok.
Pozitív vagy negatív?
Negatív kampányra ennek ellenére készülnek az MSZP-ben, de olyanra, amilyen a Fidesz részéről érkezik: „nem lehetnek illúzióink, a választások előtt megszaporodnak majd a koncepciós eljárások, a gyanúsítottként beidézett politikusok, az időzített büntetőeljárások, erre fel kell készülnie az MSZP-nek” – mondta Molnár Zsolt. A kampányfőnök szerint már csak azért is, mert az MSZP-vel ellentétben a kormánypártoknak az alacsony választási részvétel, az apátia az érdekük (emellett pedig a saját tábor mozgósítása), így ezekkel is igyekeznek majd elvenni az emberek kedvét a politikától.
Az MSZP számára új helyzet lesz, hogy az Együtt-PM-mel kötött választási megállapodás értelmében 31 körzetben nem saját jelöltnek kell majd kampányolnia. Molnár Zsolt szerint emiatt „szövetségi kampányt” kell folytatniuk, ami azt jelenti, hogy ugyan a választókerületekben közösen kell dolgozniuk, de országos szinten azért (az önálló pártlisták miatt) a két szervezet politikája közötti különbségeket is hangsúlyozni kell majd. Ennek érdekében a két szervezet kampányának irányítói, Molnár Zsolt, Karácsony Gergely, Szigetvári Viktor és Tóbiás József már most hetente találkoznak, és egyeztetik a közös akciókat.
„Össze lehet majd hangolni a mondanivalókat: az Együtt-PM a polgárosodottabb rétegeket szeretné inkább megcélozni, míg az MSZP több figyelmet fordít a kiszolgáltatottságban élőkre. „Megvan a saját mondanivalónk az oktatásról, a határon túli magyarokról, a válságadókról is, szerintem ezeket meg lehet majd jeleníteni úgy, hogy a választók érzékeljék a különbséget az MSZP és az Együtt-PM között, de ugyanakkor világos legyen, hogy a végső célunk ugyanaz: a Fidesz-kormány leváltása” – mondta Molnár Zsolt.
A két szervezet a nyáron írt alá közös nyilatkozatot, amelyben többek között azt vállalják, hogy győzelmük esetén új alkotmányt írnak (ehhez mondjuk kapásból kétharmados többségre lenne szükségük, amire most elég kevés esély látszik), új választási rendszert alakítanak ki, „biztosítják a sajtószabadságot”, és jelentősen csökkentik a kétharmados törvények számát. „Ettől függetlenül világosak a különbségek szerintem is: már csak azért is, mert mi egy új mozgalom vagyunk – még ha vannak is tapasztalt politikusok a sorainkban –, így sokkal inkább képesek vagyunk megszólítani bizonytalan szavazókat, az MSZP legfőbb célja pedig nyilván az, hogy a baloldalt mozgósítsa” – mondta Szigetvári Viktor, aki az Együtt kampányáért felelős.
Volt egy kis „dulifuli”
Szigetvári Viktor – az MSZP 2006-os kampányának irányítója – szerint a közös mondatok mellett a saját szavazóknak el lehet magyarázni, hogy az Együtt-PM például nem élelmiszeráfa-csökkentést akar, hanem olyan gazdasági környezetet szeretne, ahol általában lehet forgalmi adót csökkenteni. Technikailag pedig a folyamat úgy néz majd ki, hogy választókerülettől függetlenül minden párt megjelenik saját kampányanyagokkal is. „Nyilvánvaló, hogy attól függetlenül, hogy egy körzetben MSZP-s jelölt indul, és a helyi Együtt-PM szervezet nekik kampányol, oda még ellátogat majd Bajnai Gordon, vagy más ismert politikusunk is, ugyanúgy terjeszteni fogjuk a saját szóróanyagainkat” – mondta Szigetvári Viktor.
Az MSZP–Együtt-PM relációban persze felmerül a kérdés, hogy a nehezen megszületett politikai megállapodás (mint ismert, a nyáron egy hétig úgy tűnt, teljesen zátonyra futott a megegyezés) után mekkora súrlódásokat okozott – elsősorban persze az MSZP-ben –, hogy 31 helyen vissza kell lépniük. Korábban, még a megállapodás aláírása előtt egy szocialista megyei elnök azt mondta a hvg.hu-nak, „mindenki támogatja, hogy szövetségben induljunk, mindenki támogatja, hogy egy körzetben csak egy induló legyen, mindenki támogatja, hogy 31 körzetben induljon Együtt-PM-es, csak mindenki azt szeretné, hogy máshol, ne az ő megyéjében”. Szigetvári Viktor ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, „hallottam, hogy pár körzetben volt dulifuli, hogy nem MSZP-s indul, de ezt ott helyben kezelni kell, országosan jó az együttműködés a két csapat között”.
A már idézett észak-magyarországi képviselő egyébként azt is elmondta, beszélgetésünk előtt pár nappal járt személyesen Ron Werbernél, hogy néhány dologban tanácsot kérjen tőle. Mint kiderült, az izraeli kampánygurut, aki 2002 után ismét tanácsokat ad az MSZP-nek, bármelyik képviselő felkeresheti időpont-egyeztetés után, hogy saját ügyeiről is elbeszélgessen vele.
A központi kampányról egyelőre még kevesebbet tudni, bár minden megkérdezett szocialista azt mondta, legkésőbb januárban látszani fog a nagyközönség számára is, hogy elindult a kampány. Az üzenetekről is csak találgatni lehet: az, hogy ezzel kapcsolatban a pártban is lehet hiányérzet, kiderült Lendvai Ildikó lapunknak adott interjújából is, ahol a több kampányt is irányító volt pártelnök-frakcióvezető arról beszélt, nincs olyan „mese” a baloldalon, mint a Fidesz szabadságharcos narratívája, ami egyszerű, könnyen érthető, érzelmeket képes generálni a szavazókban.
Lendvai Ildikó szerint egyébként ez nem a szakmaiság, a tartalom vagy a pártprogram hiányát jelenti, de hiába vannak értékes programok, ha „hiányzik a mondandó szuggesztivitása”. A párt kampányainak hagyományos eleme ugyanakkor a szakmaiság, a kompetencia hangsúlyozása, ez nyilván ebből a kampányból sem marad ki. Hiller István volt oktatási miniszter ezzel kapcsolatban például azt mondta a hvg.hu-nak, „országos vitasorozatra” hívja ki Hoffmann Rózsát az oktatásról. „Ha Hoffmann Rózsa szerint tényleg minden olyan jól működik az oktatásban, akkor biztosan le tud velem ülni nyílt vitát folytatni erről. Én szívesen találkozom vele, akár egy vitasorozat keretében is, az ország több településére is ellátogathatunk együtt. Csak arra kérem, a felsőoktatás is kerüljön szóba, ha Hoffmann Rózsa nem érzi magát kompetensnek ebben a kérdésben, akkor találkozok Klinghammer Istvánnal is” – mondta Hiller István.
Az MSZP a 2002-es, 2006-os eredményéhez képest bő egymillió szavazót vesztett 2010-ben, a Fidesz jó szereplése mellett ez volt a legfőbb oka a súlyos vereségnek. A kérdés, ebből a tömegből mekkora részt lesz képes ismét maga mellé állítani az MSZP–Együtt-PM szövetség.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
