A strandon indul és a nappaliig tart a 2014-es kampány
Valódi magyarázatot nem adtak arra, miért kell a választási regisztráció, de a kormánypártok hétfőn elfogadták az erről szóló törvényt. A sorok közül kiolvasható, hogy a szerzők bizonyos embereket egyszerűen nem látnak szívesen az urnáknál, illetve azt sem szeretnék, ha 2014-ben a csapból is a kampány folyna. A következő választáson a tévéreklámok helyét a plakátok és az aktivisták veszik át, akik már augusztus végén akcióba lendülnek.
„A központi névjegyzék annak a választójoggal rendelkező (…) polgárnak az adatait tartalmazza, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek” – ez az ártatlannak tűnő mondat adja a hétfőn este név szerinti szavazással elfogadott új választási eljárási törvény lényegét: a korábbi rendszerrel ellentétben 2014-ben már nem szavazhat mindenki automatikusan, csak aki előre regisztrálja magát.
Az új eljárási törvény a következő lépése annak a folyamatnak, amely a parlament létszámának lecsökkentésével kezdődött. Az egyfordulós választással, illetve az egyéni körzetek jelentőségének növelésével a Fidesz már elérte, hogy relatív többséggel - például a szavazatok 30 százalékával - megszerezhesse a mandátumok több mint felét. A folyamat betetőzése lehet a pártok támogatásának megvonása lehet, ami a hvg.hu kormánypárti forrásai szerint továbbra is napirenden van.
Távoltartani a bizonytalanokat
Bár Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben azt mondta: az előzetes regisztráció „szélesíteni fogja a részvételt, és nem csökkenteni”, a felmérések azt mutatják, hogy az új szabály azért inkább lefelé nyomja majd a részvételi arányt. Méghozzá a kormánypártok – vélt vagy valós – érdekeinek megfelelően azokat akarja kizárni a választójogból, akik esetleg az utolsó pillanatban döntenének, és - indulatból vagy populista ígéretek hatására - a hatalmon lévők ellen szavaznának.
A Medián kutatásában a megkérdezettek mindössze a 40 százaléka mondta, hogy feliratkozna a névjegyzékbe. A Nézőpont Intézet felmérése szerint pedig a lakosság 50 százaléka regisztrálna biztosan. Az 1990 óta megrendezett hat parlamenti választáson (az első fordulóban) átlagosan 65 százalék volt a részvételi arány, vagyis jelentősen csökkenhet a szavazók száma. Ami pedig a mostani állást illeti: Medián szerint a legnagyobb arányban (71 százalék) a Fidesz hívei készek regisztrálni, míg az MSZP híveinek több mint fele lemorzsolódhat a regisztráció miatt
| Az Alkotmánybíróság még közbeléphet |
A kormánypártok eredetileg úgy tervezték, hogy úgynevezett előzetes normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól (Ab), vagyis a szavazás után ők maguk küldik meg a testületnek a választási törvényt. Erről azonban azóta letettek, így először Áder János köztársasági elnöknek lesz lehetősége megvizsgálni a választási törvényt. Ha az államfőnek aggályai támadnának, kérhet az aláírás előtt normakontrollt, ebben az esetben 30 napja van az Ab-nak, hogy döntsön. Ha Áder nem lép, akkor az ombudsman vagy az országgyűlési képviselők negyede kérhet utólagos vizsgálatot, ám ebben az esetben nem köti határidő az Alkotmánybíróságot. Bár az elmúlt két évben megváltoztak az Ab belső erőviszonyai, a Fidesz állítólag olyan jelzéseket kapott a testület egyes tagjaitól, hogy a regisztrációt alapvetően nem tartják alkotmányellenesnek, viszont a részletszabályokkal már lehetnek problémák – annak ellenére is, hogy a regisztráció lehetőségét belefoglalták az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe. |
A Nézőpont Intézet és az Ipsos egybevágó adatai szerint a népesség 25, illetve 24 százaléka nem zárja ki egyértelműen, hogy elmenjen szavazni, de egyelőre nem tudja, kire voksoljon. Ők az igazi bizonytalan szavazók, akik közt a Fidesz elutasítottsága kifejezetten magas: az Ipsos szerint 21, a Nézőpont szerint 30 százalékuk mondta, hogy a vezető kormánypártra semmiképp nem szavazna. Ez a 400-600 ezer ember valószínűleg klasszikus protestszavazó, egyben ők alkotják azt a csoportok, amely miatt kitalálhatták az előzetes regisztrációt.
Nehezített gyakorlat
A választási regisztráció 2013 szeptemberében kezdődik majd, és 15 nappal a szavazás előtt, vagyis nagyjából március közepén vagy végén zárul le. Aki eddig az időpontig nem regisztráltatja magát, az hiába veri majd a szavazatszámláló bizottság asztalát, nem szavazhat a parlamenti választáson. Bár az önkormányzati és európai parlamenti választások előtt is lesz lehetőség a regisztrációra, négyévente, a parlamenti választás előtt minden kezdődik előröl, mindenkinek ismét be kell jelentkeznie.
A kormánypárti politikusok által gyakran egyszerű feliratkozásnak nevezett regisztrációt ugyanakkor adminisztratív eszközökkel is megnehezítik: a Magyarországon élő polgároknak ugyanis csak az interneten, az úgynevezett ügyfélkapun keresztül, vagy pedig a polgármesteri hivatalban személyesen vétethetik magukat lajstromba. Eredetileg tervbe volt véve, hogy levélben is fel lehet adni a regisztrációt, de ez a lehetőség csak a határon túliak számára maradt meg, állítólag adatvédelmi aggályok miatt (mondván: nem lehetett kizárni, hogy valakit a tudta nélkül regisztrálnak).
Ügyfélkapu regisztrációja elvileg 1,3 millió embernek van jelenleg, bár nem egyértelmű, hogy közülük hányan használják aktívan. További 6,7 millió választópolgárnak viszont személyesen meg kell jelenni a jegyzőnél. Az utolsó pillanatban kikerült a törvény szövegéből az az előírás, amely szerint a legkisebb falvakban elég csak hetente két napon biztosítani a regisztráció lehetőségét, de valószínűleg így is sokan lesznek, akik ódzkodnak majd attól, hogy bemenjenek a hivatalba elintézni a papírmunkát.
A törvény megalkotásának folyamatában volt egy pont, amikor úgy volt, hogy a jegyző – illetve a polgármesteri hivatalok munkatársa – szeptembertől decemberig minden választópolgárt felkeres. A később elvetett elképzelés szerint ezek a kopogtatások egyben lehetőséget adtak volna a regisztrációra is. Végül azonban kihúzták ezt a paragrafust a szövegből, és a jegyző csak ahhoz látogat el, aki ezt írásban kéri, mert betegsége vagy épp fogva tartása miatt nem tud bemenni a hivatalba.
Orbán Viktor szeptemberben azt mondta, mindenki tudni fog a regisztráció lehetőségéről, de ez egyelőre nem teljesen egyértelmű. Mivel a jegyző nem kopog be mindenkihez, marad a központi tájékoztatás, erről azonban csak keveset árul el a hétfőn elfogadott törvény. Csak annyi biztos, hogy a Nemzeti Választási Iroda a belügyminiszter által kiadott rendeletben „meghatározott időben és módon tájékoztatja a választópolgárokat a választójog gyakorlásának feltételeiről és a névjegyzékbe vétel módjáról”.
Hosszú nekifutás, rövid kampány
Az új törvény szerint a parlamenti választást a szavazás napja előtti hetvenedik és kilencvenedik nap közötti időben kell kitűzni. Korábban ez 72 nap volt, de 2010-ben a fideszes többség 60 napra rövidítette, hogy most ismét meghosszabbítsa. Eddig csak szokás volt vasárnapra tűzni a választást, de mostantól ezt törvény írja elő, annyi kivétellel, hogy szavazás nem eshet ünnepnapra (praktikusan május 1-jére, húsvét- vagy pünkösdvasárnapra).
A választás kitűzésének korábban azért volt jelentősége, mert hivatalosan ekkor kezdődött el a kampány, mostantól viszont ez a két dolog elválik egymástól: a kampány hivatalosan a szavazás előtti 50 napra korlátozódik. Az eltérés azt eredményezi majd, hogy már ki lesz tűzve a választás, de 20-40 napig nem lehet hivatalosan kampányolni. Az ellentmondást azzal próbálják feloldani, hogy csak a „kampányidőszakban történő” korteskedés minősül kampánynak, a korábbi viszont nem az.
A kampányidőszaknál is rövidebb időt hagy a törvény a jelöltállításra: a választási iroda legkorábban a szavazást megelőző 48. napon átadja a kopogtatócédulák helyére lépő, hitelesített ajánlóíveket a pártok képviselőinek, akiknek legkésőbb a szavazás előtti 34. napig kell leadniuk azokat, az országos listát pedig a 33. napon kell bejelenteni. Vagyis a jelöltállítás minden korábbinál rövidebb, 15 napos lesz, igaz, a feltételei is könnyebben teljesíthetők lesznek.
Egyéni képviselőjelöltek indulásához legalább ötszáz választópolgár aláírása szükséges, akiknek még csak regisztráltaknak sem kell lenniük, ráadásul egy ember több jelöltet is ajánlhat. Országos listát már 27, az országban megfelelően elosztott jelölttel is lehet állítani, igaz, ebben az esetben a töredékszavazatok hiánya miatt előfordulhat, hogy az ötszázalékos eredmény csak egy képviselői mandátumra lesz elég a 199 fős Országgyűlésben.
A törvény bevezet egy furcsa szabályt, amely szerint a pártoknak el kell tudniuk számolni az összes, a választási irodától kapott ajánlóívvel. Ha egy aktivista elveszítené, vagy pörköltszafttal leöntené az ajánlóívet, akkor a pártnak minden hiányzó ív után a minimálbér felének megfelelő (jelenleg 46 500 forint) bírságot kell fizetni. Bár hivatalos indoklás nincs, valószínűleg adatvédelmi okokból találták ki, hogy ne lehessen jelöltállítás címén személyes adatokat gyűjteni, például kereskedelmi célokra.
600 perc közszolgálat
A választási kampányban a legfontosabb változás az lesz, hogy a politikai reklámokat kitiltják a kereskedelmi tévékről, csak a közszolgálati csatornák sugározhatják ezeket, de pénzt nem kérhetnek a műsoridőért. A hivatalos indoklás szerint ennek célja, hogy olcsóbb legyen a kampány, hiszen a legdrágább hirdetési formaa tévéreklám. Ugyanakkor azzal, hogy a politikai reklámokat a közszolgálati médiára korlátozták, a Fidesz elérte, hogy a tévénézők nagyobb része véletlenül se találkozzon kampányhirdetésekkel.
Az AGB Nielsen felmérése szerint az idei harmadik negyedévben a négy közszolgálati csatorna közönségaránya mindössze 15,4 százalék volt, míg az országos kereskedelmi csatornáké 31,7 százalék, az általános szórakoztató csatornáké (például Cool, Fem3 vagy Viasat3) pedig szintén 15,4 százalék. Mivel a közszolgálati médiában csak legfeljebb 600 perc reklámidőt lehet kampánycélra fordítani, 48 nap alatt 12,5 perc jut erre. Ha tíz párt indul, akkor naponta mindegyiknek 75 másodperc jut.
Egy, a választási törvényben elrejtett paragrafus módosította a médiatörvényt is, kimondva: politikai reklám kizárólag kampányidőszakban, illetve „már elrendelt népszavazással összefüggésben” közölhető a tévékben és rádiókban. Ez megnehezíti a regisztrációs időszakban a mozgósítást, hiszen akkor még nincs hivatalosan kampány, így tilos kampányolni a tévében. A kampány szabályainak megszegése esetén pedig a választási bizottság bírságot is kiszabhat, ami akár a minimálbér tizenötszöröse is lehet.
Az internetes és nyomtatott lapokban lesz lehetőség hirdetéseket elhelyezni, de csak szigorú szabályok: az esélyegyenlőség jegyében a lapoknak az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) be kell jelenteniük díjaikat, és minden pártnak csak ezen az áron adhatják el a felületeket. A választás után az ÁSZ nyilvánosságra hozza, melyik párt mennyiért hirdetett az egyes lapokban. Nem lesz viszont hasonló előírás a köztéri reklámokra, például az óriásplakátok piacán, ahol a Fideszhez közel álló gazdasági körök jelentős részesedéssel rendelkeznek.
Az aktivisták kopogtatnak
A törvény megalkotói minden bizonnyal az úgynevezett közvetlen politikai kampányt látnák szívesen 2014-ben, amikor a pártok aktivistái személyesen, az utcán vagy épp az otthonukban szólítják meg a választókat. Ennek eszközeként továbbra is lehetővé teszik, hogy a pártok és jelöltek (választókerületenként egyhavi minimálbérnek megfelelő összegért) megvásárolják a névjegyzéket, vagyis a regisztrált választók listáját.
A törvény azonban lehetővé teszi, hogy a választók a feliratkozáskor nyilatkozzanak arról, akarják-e, hogy személyesen felkeressék őket a pártok aktivistái, kampányanyagokat küldjenek nekik levélben vagy felhívják őket a telefonkönyvben szereplő számukon. Valószínűleg a választóknak csak kis része fog úgy nyilatkozni, hogy ő szeretné mindezt, így a Nemzeti Választási Irodától megvásárolt címlista csak korlátozottan lesz használható.
Emiatt sokkal fontosabb lehet a pártok saját választói adatbázisa, de a törvényjavaslat ezt nem részletezi, csak a létezését legalizálja. Az egészet elintézik egy félmondattal, amely szerint a megvásárolható névjegyzékben nem szereplő adatainak – „mint mobiltelefonszám, elektronikus levélcím” – felhasználásához kifejezett hozzájárulásuk szükséges. A Fidesznek biztosan van ilyen adatbázisa, de például már az Együtt 2014 is nekilátott az aláírásgyűjtésnek, ami megalapozhatja a saját névjegyzékét.
Az úgynevezett mozgósító kampányt segíti, hogy átalakul a kampánycsend: tilos lesz ugyan a választás napján választási gyűlést tartani, illetve 48 órával a szavazás előtt már nem lesznek politikai reklámok a köztévében; de egyebekben a kampány urnazárásig tart, és az utcán – 150 méterre a szavazókörtől – akár még szórólapot is lehet osztogatni. Azt sem tiltja semmi, hogy az aktivisták a választás napján is felhívják, vagy épp személyesen felkeressék az adatbázisukban szereplő polgárokat.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Kihirdették: belekerült az alkotmányba a választási regisztráció
Bekerül az alaptörvénybe szombattól a választójog gyakorlásának előzetes regisztrációhoz kötése, miután a Magyar Közlöny pénteki kiadásában kihirdették az alkotmány, Áder János köztársasági elnök aláírt, úgynevezett második módosítását.
Orbánt bírálja Sólyom László a választási regisztráció miatt
Két nagy választás előtt áll az Alkotmánybíróság, vele együtt pedig a magyar demokrácia és alkotmányosság Sólyom László szerint. A volt köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság (Ab) első elnöke az Origón megjelent keddi írásában a bírák kényszernyugdíjazásáról született uniós ítéletet elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az új alkotmány megszületése után már az Ab feladata, hogy a szöveget értelmezve garantálja az alkotmányos elvek működését Magyarországon.
Mire jó és kinek használ a választási regisztráció?
Több millió embert is kizárhat a választójogból az előzetes regisztráció, főleg a falun vagy tanyán élők, illetve a kevéssé iskolázottak vannak veszélyben, és jelen állás szerint négy évig nem is térhetnek vissza a választópolgárok közé. A rendszer ugyanakkor nem szünteti meg a szavazatvásárlás lehetőségét, csak kétszer kell majd fizetni a voksokért. A kopogtatócédulák eltörlésével bővülhet a politikai kínálat, főleg ha állami milliókat is kapnak a jelöltek. Kiskáté az új választási rendszerhez.
Megszavazták a választási regisztrációt
A parlament hétfőn név szerinti szavazással fogadta el a választási eljárási törvényt. A jogszabály a korábban már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait tartalmazza. Orbán Viktor és több minisztere nem szavazott.
