szerző:
Bendl Vera

A kormánynak kemény feltételeket szabna, a Nemzeti Alaptantervet és a kerettanterveket gyökeresen átírná Pukli István, a pedagógustüntetések meghatározó arca. A hvg.hu-nak adott interjúban azt is elárulja, hogy miképp alakult a kapcsolata az MSZP-vel, és hogyan konszolidálta a helyzetét az igazgatósága elején a Teleki Blanka Gimnáziumban. Még a pénteki demonstráció előtt beszélgettünk. (A cikk megjelenése után a volt igazgató igazgató, Pukli elődje is szót kért, észrevételeit becsatoltuk az interjúba.)

hvg.hu: A tanároknak, akik csatlakoztak a tüntetésekhez, nagyon markáns véleményük van arról, hogy miből lett elegük. Ön, aki képviseli őket, személyesen mitől sokallt be?

Pukli István: A Klik és ez a közoktatási rendszer teljesen megnyomorít bennünket. Eldöntöttem, hogy ezt tovább így nem csinálom. Én eddig bérszámfejtettem, útiköltségtérítés-számfejtettem, állandóan adminisztráltam. Nyár közepén egy hihetetlen bonyolult tantárgyfelosztás-szoftverben kellett adatokat felvinnem úgy, hogy korábban ugyanezt már leadtam Excel-táblában. A program a Klik saját képviselői szerint sem működik rendesen, a munka két-három hetemet elvitte legalább. Akkor éreztem úgy, hogy ez így nem mehet tovább. Szakmai kérdésekkel sem tudok annyit foglalkozni, amennyit magamtól elvárok, pedig a köznevelési törvény szerint az intézményvezetőnek csak ez lenne a feladata.

hvg.hu: Ugyanez hogy néz ki a tanár kollégái esetében?

P. I.: Ők alapból heti 26 órát tanítanak. Hiába állították a kormányzat részéről, hogy az intézményvezető dönt huszonkettő és huszonhat között, kötelezően előírták a huszonnégyet, ezen felül heti két eseti helyettesítés mindig kijön, amit meg kell csinálniuk. Ehhez jön még a szabadidő-szervezés, a gyermek- és ifjúságvédelem, a közösségi szolgálat, a pályázatírás (mert anélkül nincs eszközünk), a mentorkodás (ami kötelező), a módszertani munkacsoport plusz osztályfőnöki feladatok. Minden energiájuk le van kötve. És ezután menjenek haza, készüljenek fel a másnapi órákra és javítsák ki a dolgozatokat.

©

A tanfelügyelettel sem az a baj, hogy van, hanem, hogy hiteltelen, és bérfeszültséget teremt. És ez még mindig nem a lényeg, mert nem beszéltünk még a gyerekekről. Éppen velük nem tudunk érdemben, jól foglalkozni, főként teljesen haszontalan ismereteket kell oktatnunk nekik, nincsenek meg a mindennapos testnevelés feltételei.

hvg.hu: Reálisan mit lehet elérni a demonstrációkkal és a Civil Közoktatási Platformmal?

P. I.: Nem foglalkozom azzal, hogy mi reális, és mi nem reális. Ha elkezdek ezen gondolkodni, a végén esetleg még olyan érzésem támad, hogy már egy kicsit jobb is megfelelne ehhez képest. Volt egy rossz oktatási rendszer 2010 előtt, amiből lett egy még rosszabb. Ez egyszerűen nem kell nekünk. Alapjaiból kell újra felépíteni mindent. Nézzük meg, hogy melyek azok a területek, amelyekre a gyerekeknek szükségük van az élethez. Hogy valóban szükség van-e Vergiliusra latinul?

hvg.hu:  És  magyarul?

P. I.: Szerintem be lehetne vinni eszközként arra, hogy fejlessze az anyanyelvi kompetenciákat, hogy megismerje a disztichont, egy-két érdekes eposzi jelzőt. De az irodalom arról kellene, hogy szóljon, hogy megszerettessük a gyerekekkel az olvasást.

hvg.hu: Ha most megváltoztathatná a Nemzeti Alaptantervet (NAT), hogyan írná át azokból a tantárgyakból (magyar-történelem), amelyeket tanít?

P. I.: Kitérnék a válasz elől. A 2000-es évek közepén részt vettem a nem szakrendszerű oktatás fejlesztésében. Ennek a lényege, hogy az ötödik és a hatodik évfolyamnak megkönnyítse az átmenetet az alsóból a felső tagozatba. A program az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák  (amelyről az Európai Parlament jóváhagyásával az Európai Tanács 2006-ban fogadott el ajánlást – a szerk.)  közül hármat emelt ki, és ezek fejlesztését tűzte ki célul: témák köré épített órákat tartottak kooperatív technikákkal, és én rendkívül hatékonynak tartottam ezeket.

©

A NAT-ban a nyolc kulcskompetenciát tenném hangsúlyossá, és kikerülne az ismeretek túlnyomó többsége. A kerettantervekben is megtizedelném a tananyagot azért, mert a kompetencia az ismeretből, a készségből és az attitűdből épül föl. Bár a NAT-ot teletűzdelték a kompetencia szóval, olyan mennyiségű ismeretanyagot tartalmaz, hogy éppen a lényegre nem marad idő. A cél pedig valójában az lenne, hogy megtanítsuk a gyerekeket tájékozódni, kiválasztani a helyes információt, fejleszteni az együttműködést, az értő olvasást, a kritikai és az alapvető matematikai gondolkodást. Egyébként úgy vélem, a finn modellt alapul véve a tantárgyakat meg kellene szüntetni, és csak az érettségi előtt tanulnák a diákok tantárgyi szinten azt, amiben tovább akarnak lépni. De ez csak a saját véleményem.

hvg.hu: Önnél hogyan zajlik egy olyan óra, amely a kompetenciákat fejleszti?

P. I.:
Egy nyelvtanórán például kooperatív technikára épülő játékos oktatás zajlik. Van egy kerettörténet, ami az én gyerekeim esetében az, hogy atomtámadás volt, és meg kell találniuk a kiutat a bunkerből, fel kell építeniük egy társadalmat, át kell vészelniük betegségeket, vezetőt kell választani. Mindezt nyelvtani példákon, szövegértő feladatokon keresztül. Bele tudom vinni a szófajtant, az alaktant, bármit, és a gyerekek észre sem veszik, hogy tanulnak. Ilyenkor pontokat kapnak, szinteket lépnek, mint egy videojátékban, és nem osztályozzuk a teljesítményt.

hvg.hu: Miután a Tanítanék mozgalom és a tüntetések ismert arca lett,  előkerültek telekis kinevezésének botrányos körülményei, és az is, hogy MSZP-tag volt.

P. I.: 2012-ben eredetileg az Arany János Általános Iskolában jelentkeztem az igazgatói posztra, csakhogy az önkormányzatnál azt mondták, hogy oda már megvan az ember, viszont mit szólnék a Telekihez, ahol óriási problémák vannak. Ez később igaznak bizonyult: három tanár másfél állásban dolgozott, nem voltak rendben a munkaügyi papírok, hiányzott a pedagógia program, az SZMSZ, a helyi tanterv, a pedagógusok nem írtak tanmeneteket, kollégák részmunkaidőben dolgoztak osztályfőnökként, miközben alig tartózkodtak az iskolában.

Fehér virágokkal tüntettek a Telekinél
©

Az tény, hogy eléggé pattogósan kezdtem az ittlétemet: én az autoriter irányításban hiszek. Vannak dolgok, amikbe beleszólhat a nevelőtestület, van viszont olyan része is a vezetésnek, amibe nem: kell nevelési program, kötelező tanmenetet írni, ezen nem lehet vitatkozni. A másfél állásokat megszüntettem, de azokat a Klik, amely három hónappal a kinevezésem után minden iskolában átvette az irányítást, úgyis megszüntette volna.

hvg.hu: Úgy nevezték ki igazgatónak, hogy a nevelőtestület az előző igazgatót támogatta, a diákok pedig tüntettek Ön ellen. Hogyan sikerült konszolidálni a helyzetet?

P. I.: Amikor megkaptam a megbízást, azzal kezdtem, hogy hívtam egy gazdasági szakértőt, egy könyvelőt és egy ügyvédet, akik megállapítottak számtalan szabálytalanságot. A volt igazgatóhelyettes feljelentett az önkormányzatnál, hogy jogosulatlanul tekintettem be az iratokba, és később is néhányszor megpróbált kijátszani a nevelőtestülettel szemben. Ezek után váltam meg tőle közös megegyezéssel. A kollégák és a diákok egy része nagyon kedvelték, a tanulók ezért is tartottak fekete ruhás tüntetést a távozásakor. Előző este néhány kollégám figyelmeztetett, hogy másnap valami készülődik: a gyerekek az utcán kívánnak tüntetni ellenem. Reggel összehívtam a nevelőtestületet, és azt mondtam nekik, hogy nem adok engedélyt arra, hogy a gyerekek az utcán tüntessenek tanítási időben. Tehát azt a szaktanárt fogom felelősségre vonni, akinek az órájáról a gyerekek kivonulnak az utcára.

A hangulat akkor fordult jobbra, amikor jöttek az első eredmények: látták a tanárok, hogy új pedagógiai programot írtunk, a gimnázium javított a helyén, kiváló tehetségpont és őszi érettségi vizsgaközpont lettünk. Emellett ma már két emelt szintű érettségire készítünk föl egy helyett, felsőoktatási keretszámokhoz igazítottuk a képzési formát, készült új SZMSZ, új házirend és új képzési struktúra. Most egyöntetűen ők javasolták, hogy én képviseljem a nevelőtestületet. (A korábbi vezetésről szóló állításokra Rudas Péter, Pukli elődje levélben részéetesen reagált. Ebben azt írta, hogy az oktatásügy reformjáért történő kiállásával teljes egészében egyetért, de a múlttal kapcsolatban Pukli valótlanságokat terjeszt. A levél itt olvasható.- szerk.)

hvg: Mi volt az afférje az MSZP-vel?

P. I.: Szekszárdon gimnazistaként ismerkedtem meg az Ifjú Szocialisták Mozgalmával. 1997. október elsején léptem be az MSZP-be a tizennyolcadik születésnapomon, a tagságom alapvetően passzív volt, bár tény, ’98-ban felraktak a területi lista 12. helyére. A pártba lépésről a családom megpróbált lebeszélni, de akkor nem értettem, mi bajom lehet ebből. Az első alkalom, amikor kételkedni kezdtem az az volt, amikor a paksi alapszervezet titkára az egyik ismerősöm diplomáját meghamisította, mintha sajátja lenne, még az érdemjegyet is átjavította.

Pukli István a Telekinél rendezett szimpátiatüntetésen
©

Tanárképzőre Budapestre jártam, így kerültem be az MSZP csepeli alapszervezetébe is. A párttal a viszonyom akkor romlott meg, amikor a csepeli Csete Balázs Általános Iskolát, ahol tanítottam, átalakították általános iskola és szakiskolává. (A Gyurcsány-kormány 2006-ban szakiskolai fejlesztési programot indított, melynek keretében integrált szakképzési centrumokat kívántak kialakítani, amire uniós forrást különítettek el – a szerk.)  Egyik napról a másikra összevontak osztályokat, kirúgtak körülem mindenkit, egyszerre öt osztálynak lettem az osztályfőnöke, de magam voltam a Humán Munkaközösség vezetője és a munkaközösség is egy személyben. Három hónapig bírtam, aztán felmondtam. Azok a szereplők bábáskodtak az átalakításon, akik között később a konfliktus a kettős gyilkosságig fajult, amit már csak a hírekből követtem. (Ez volt az az iskola, ahol később a csepeli kettős gyilkosság történt: 2009. január 7-én Kun Tamás, az iskola gondnoka előre kitervelten végzett Takács Józseffel, az intézmény igazgatójával – aki 1998 és 2002 között Csepel szocialista alpolgármestere volt – és Papp Lászlóval, az egyik tanárral. A gyilkosság során végig jelen volt Deme Gábor, aki korábban az intézmény gazdasági igazgatója, egyben a csepeli MSZP elnökségi tagja volt. Az indíték az a körülbelül hatmillió forint volt, amit Deme még gazdasági vezetőként elsikkasztott. A bizonyítást segítette, hogy a gyilkosságot Takács diktafonja rögzítette – a szerk.)

Amikor leléptem, azt megelőzően volt az őszödi beszéd és a tévészékház ostroma. 2007. október elsején egy dörgedelmes levélben búcsúztam el a párttól, majd amikor bementem a pártközpontba, kiderült, hogy nem is voltam listázva a tagnyilvántartásukban. 2010-ben már átszavaztam a másik oldalra, és még az elején úgy is tűnt, hogy jó lesz.

hvg.hu: Mit vár a következő tüntetéstől?

P. I.: Én úgy képzelem el, hogy ha a Civil Közoktatási Platform azonnali követeléseire, melyek egyúttal feltételek is, nem mond igent a kormány és nem ad rájuk biztosítékot, akkor megtartjuk a március 15-i tüntetést. Nyilván rövid határidőket kell adni a kormánynak, hogy mi szabjuk meg a feltételeket, és ne ők. Ez azért fontos, mert igyekeznek lerázni magukról az egészet, és elvinni abba az irányba a közbeszédet, hogy a pedagógusok csak béremelést akarnak. Pedig ez egy marginális kérdés.

Névjegy

„Pukli István vagyok, államvizsga előtt állok, ebből is látszik, meg a nevemből is, hogy nekem púp a hátamra ez az egész” – így mutatkozott be a gyerekeknek egy anyanyelv-tanítási versenyen a még főiskolás tanárjelölt, amiről a zsűri elnöke később azt mondta neki, hogy szakmailag teljesen rendben volt, hiszen azonnal megteremtette a kapcsolatot a diákokkal.

Pukli saját elmondása szerint már a mackókat is tanította gyerekkorában, de ahhoz, hogy tanár legyen, kellett az is, hogy a tanárképző hangulata megfogja – mivel első helyre a politológia szakot írta be egyetemi jelentkezésekor. Pilinszkyért és József Attiláért, a realista nagyregényekért és a posztmodernért rajong, de „gyakorlatilag minden a szíve csücske”, még ha nem is tartja magát igazi bölcsésznek. „Matek-történelem szakos is szerettem volna lenni, és titkos szívügyem volt, hogy a Telekiben legyen matek-töri tagozatot is – ez ősztől el is indul” – számolt be egyik aktuális sikeréről.

A tanárképzőn a történészek többsége konzervatív volt, a Csepeli Szegfű nevű lapnak adott korabeli interjúban magát szociálkonzervatívnak aposztrofálta. „Nem lehet azt mondani, hogy valaki büszke a nemzeti hovatartozására, ha közben nem támogatja az elesettek felzárkóztatását. Aki pedig a parlamentáris demokráciát elfogadja, az valamilyen szinten liberális.”


Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék