Még mindig talál átalakítanivalót az egyetemi-főiskolai rendszeren az oktatási államtitkárság, amelynek 2015-ben bejelentett szakritkítási akciója komoly kihívás elé állította az idén felvételizőket.
Több száz diákot ért kellemetlen meglepetés decemberben, a 2017-es felvételi tájékoztató megjelenésekor: hiába keresték a majdnem másfél éve beharangozott, több felsőoktatási intézmény honlapján hónapok óta reklámozott közösségszervező alapszakot. A művelődésszervezési és felnőttképzési stúdiumokat is tartalmazó képzés a sokat kritizált, de éveken át több ezer diákot vonzó andragógiát váltja fel, az új szak akkreditációja azonban késve indult, így a hivatalos szakkínálatba csupán január végén, két héttel a jelentkezési határidő előtt kerülhetett be.
Nem ez az egyetlen szak, amely miatt tanácstalan diákok bombázzák kérdésekkel az egyetemeket és a főiskolákat a felvételi szezon kezdete óta. Több intézmény nagy betűkkel, neonszínű feliratokkal jelzi a neten, melyik szakot mi váltja a 2017-es felvételin, melyik képzés tűnik el végleg – így igazítva útba azokat, akik a 2015-ben bejelentett szakritkítás miatt kénytelenek újragondolni továbbtanulási terveiket.
Az oktatási államtitkárság két éve több tucat felsőoktatási szakképzést, alap- és mesterszakot tett feketelistára; ezeket az intézmények utoljára a nemrég lezárult keresztféléves felvételin hirdethették meg. 2017-től alaposan átalakul például az agrárképzések rendszere: több agrármérnöki mester- és alapszakot – például az állattenyésztő mérnökit, a környezetgazdálkodási mérnökit – kivezetnek, ezek helyett az ötéves, osztatlan agrármérnöki képzés indul szeptembertől. Több MSc- és MA-szakot szüntettek meg a műszaki, a társadalom- és a bölcsészettudományi területen is, több alapképzés pedig elveszítette önállóságát, ezeket ezentúl csak szakirányként választhatják a hallgatók. Összevonták például az évről évre több száz jelentkezőt vonzó mozgóképkultúra és médiaismeretet, valamint a képi ábrázolást, az új szak neve: képalkotás. Hasonló sorsra jutott több filmművészeti és iparművészeti képzés, például a fémművesség, a kerámia- és üvegtervezés, a filmdramaturg és a kameraman, de szakiránnyá fokozták le az egészségfejlesztést és a sportszervezést is.
Más felvételizőknek csak a megváltozott elnevezésekre kell figyelniük – a politológiát például politikatudományra, a design- és művészetelméletet designkultúrára keresztelték –, néhány BA- és BSc-szak azonban végképp eltűnt a kínálatból. A társadalmi tanulmányok szak iránt érdeklődőnek például az ELTE honlapja kényszermegoldásként azt ajánlja, hogy válasszák a tartalmában hasonló szociológia szakot, de kihúzták az alapszakos listáról a humánkineziológiát, a kulturális antropológia nemzetközi tiltakozást is kiváltó megszüntetése után pedig a felvételizők csak azzal vigasztalhatják magukat, hogy mesterdiplomát még szerezhetnek ebből a szakból.
Nem csak a szakkínálat megrostálása, az újabb intézményátalakítási hullám is faramuci helyzetet teremtett a felvételi szezon kellős közepén. Az a felvételiző, aki ezekben a napokban szombathelyi vagy soproni képzésre jelentkezik, tulajdonképpen olyan egyetem nevét választja ki az elektronikus felvételi rendszerben, amely már nem létezik. A Nyugat-magyarországi Egyetem név 17 év után tűnik el. A mozaikegyetemként működő intézmény 2014-ben még hat városban indított képzéseket, azóta azonban folyamatosan zsugorodik – először székesfehérvári kara vált ki és csatlakozott az Óbudai Egyetemhez, egy évvel később a mosonmagyaróvári, a zalaegerszegi és a győri tanszékek elcsatolásáról döntött az Emberi Erőforrások Minisztériuma –, ám az így magára maradt soproni és szombathelyi központ sem együtt folytatja tovább. Február 1-jén létrejött az önálló Soproni Egyetem, a szombathelyi tanszékeket pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette át.
Az ELTE-nek alighanem több hallgatót és bevételt hozott volna a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – a rektori vezetéssel elégedetlen, ám a felvételizők körében igen népszerű – gazdasági karának átvétele, amelynek az ősszel elbocsátott dékánja maga kezdett egyeztetésekbe az ELTE-vel. Az oktatási államtitkárság elvben áldását adta a frigyre, az ELTE is megszavazta a kar átvételét, a Műegyetem szenátusa azonban decemberben „békéltető” testületet hozott létre a kar és az egyetemvezetés között, a hónapokig tartó huzavona után az államtitkárság így végül mégis lefújta a kiválást a Műegyetemen megindult „érdemi tárgyalásokra” hivatkozva. Elképzelhető azonban, hogy az ELTE így sem marad sokáig gazdasági szakok nélkül, az államtitkárság közleménye legalábbis azt ígérte, „messzemenőkig támogatni fogják” az ottani gazdaságtudományi és műszaki képzések indítását.
Az alapítása óta kivételezett helyzetben lévő Nemzeti Közszolgálati Egyetem nem csak ígéreteket, február elsejétől két új intézetet is kapott, épülettel együtt. A bajai Eötvös József Főiskola két vízügyi intézetének „einstandolását” a belügyminiszter kezdeményezte a vízügy „globális és nemzetbiztonsági jelentőségére” hivatkozva, a döntés azonban kilátástalan helyzetbe sodorhatja az egyébként is gyenge lábakon álló, így már mindössze három intézetet működtető főiskolát.
Baj van Békéscsabán is, az ottani tanszékeknek a város közgyűlése keres új gazdát, miután az eddigi anyaintézmény, a Szent István Egyetem jelezte: az önkormányzat és a vállalatok anyagi támogatása nélkül nem működteti tovább a hallgatóhiánnyal küzdő kart. A HVG úgy tudja, a következő tanévben induló szakok sorsáról hónapok óta tart a vita. Egy ideig úgy tűnt, egyetlen békéscsabai képzés sem kerül majd be az idei felvételi tájékoztatóba, az egyetem végül – mint ez a békéscsabai közgyűlés januári ülésén elhangzott – a polgármester „határozott kérésére” mégis meghirdette a szakokat. A Békés megyei képzések megszűnéséről nem először kelnek szárnyra hírek. A hallgatói önkormányzat már 2014-ben aláírásgyűjtésbe kezdett a tanszékek megmentéséért, a Szent István Egyetem szarvasi pedagógiai szakjait például három éve az egyházi fenntartású Gál Ferenc Főiskola vette át, amely februártól a gyulai egészségügyi és szociális szakokat is megkapja.
Az egyetemi-főiskolai rendszer átszabásának még mindig nincs vége. A 2014 végén elfogadott, tavaly decemberben átdolgozott és kormányzati áldást kapott felsőoktatási stratégia egyértelművé teszi: a minisztérium folyamatosan monitorozza az intézményrendszert, és ahol szükségesnek látják, ott újra intézkedni fognak. A dokumentum az orvostanhallgatók számának kétszeresére emelése, a műszaki, informatikai képzések átalakítása, a természettudományi szakok felvételi feltételeinek szigorítása mellett például az agrárképzés átalakítását is „elkerülhetetlennek” nevezi. Bár a stratégia két-három agrárképzési központ kialakításával számol, a decemberben kiszivárgott minisztériumi tervek szerint a Szent István Egyetemet központi agráregyetemmé léptetnék elő, az ország többi agrárkara pedig „szakmai együttműködésben” vagy gödöllői szakmai irányítás alatt – ha pedig oktatási és kutatási eredményei nem meggyőzőek, a központi agráregyetem részeként – működhetne tovább.
SZABÓ FRUZSINA
Magyarország 22 ország közül a 22. helyen áll abban a rangsorban, amelyet az alapján állítottak össze, hogy mennyire elégedettek a lakosok az egészségüggyel.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
Azután, hogy a kormány ellenőrzést lengetett be.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.
