Fodor Éva, a CEU rektorhelyettesét elkeseríti, ami egyetemével történik, és a mai közhangulatban előfordul, hogy nem genderkutatóként, hanem szociológusként mutatkozik be. HVG-portré.
| Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese |
„Unalmasan boldog gyerekkorom volt: értelmiségi családban, egykeként nőttem fel Budapest közepén” – nosztalgiázik a Közép-európai Egyetem 54 éves szociológusprofesszora. Villamosmérnök szüleit sokkolta a gondolat, hogy lányuk a bölcsészkart választotta a Berzsenyi Gimnázium után. Először az angol–történelem szakot végezte el. „Az államszocializmusban nem indítottak az ELTE-n szociológia szakot, mert azt tartották: aki efféle dolgokkal foglalkozik, biztosan politikai problémákat okoz majd. Így csak negyedévesen, az eredeti két szakom mellett kezdhettem azt tanulni, amire valójában mindig is vágytam.” Diploma után egy ideig angolt tanított, aztán több amerikai egyetemre is jelentkezett, s végül ösztöndíjjal felvették a neves Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemre (UCLA). „A kilencvenes évek elején rendkívüli módon érdekelte az amerikaiakat, főleg a szociológusokat, hogy mi történik Kelet-Európában.” Szelényi Ivánnál doktorált, majd „pechjére” New Hampshire államban, a Dartmouth College-ban kapott oktatói állást. „Álommunkának számított, jól képzett hallgatókkal, csak egy apró gond volt vele: a világ végén, a hegyek közt kellett élnem, én pedig fáztam. De eljutottam egy világ körüli hajóútra is: a Semester At Sea programban tíz országban tanulmányoztuk a hallgatóimmal a szegénységet.” Pár év után elkezdett hazaingázni: a téli szemesztereken a CEU-n oktatott, aztán – miután a társadalmi nemek tudománya (Gender Studies) tanszéken állást ajánlottak neki – végleg hazaköltözött. 2016 augusztusában lett rektorhelyettes. Agykutató férjével és tízéves ikerfiaival a belvárosban él. „Amikor csak tehetem, rollerral járok dolgozni.” Ami a hobbiját illeti: „Ha lenne szabadidőm, bridzselnék, főznék, süteményt sütnék, még több krimit olvasnék és jógáznék.” |
HVG: Szociológusként mit lát a legsúlyosabbnak a közelmúltban kirobbant zaklatásos ügyekben?
F. É.:Végre előjött ez a téma! Bátornak tartom azokat a nőket, akik előálltak azzal, hogy molesztálták őket. Nagyon mélyen beleépült a szexuális zaklatás a magyar társadalomba. Egyetemista koromban én is természetesnek éltem meg, ha egy tanár időnként megfogdosott egy diákot, vagy belecsókolt a nyakába a vizsgáról kifelé menet. Eszembe sem jutott, hogy tegyek valamit mindez ellen, pedig agilis lány voltam. Egyszer megkértem egy professzoromat, hogy segítsen TDK-dolgozatot írni. Miután felhívott a lakásába szombat délutánra konzultálni, órákig készültem arra, hogyan fogok neki előadni egy fiktív történetet az eljegyzésemről. Szerencsére nem történt semmi.
HVG: Az amerikai egyetemen is volt hasonló élménye?
F. É.:Kint két dolog lepett meg igazán: a tanárok tényleg elolvasták az ember dolgozatát, másrészt ott fel sem merült a zaklatás gondolata, ha mondjuk be kellett mennünk egy tanár irodájába. Ott döbbentem rá igazán, hogy nem természetes, amit itthon abszurd módon annak éltünk meg.
HVG: Előkelő külföldi egyetemet, munkahelyet hagyott ott a CEU-ért. Sosem bánta meg?
F. É.:Kalandvágyból mentem ki Amerikába, és kalandvágyból jöttem haza 15 évvel később. Nagyon megváltozott ez az ország 1990 és 2005 között, és jó néhány dologban én kint szocializálódtam. Például abban, hogyan működik az oktatás. De nem bántam meg, itt élnek a barátaim, a szüleim.
HVG: Milyen a viszonya Soros Györggyel?
F. É.:Kétszer találkoztam vele eddig: először, még a CEU égisze alatt működő kutatói alkotóház igazgatójaként mellette ültem egy hivatalos vacsorán, de nem tudtunk túl sokat beszélgetni. Másodszor pedig akkor, amikor a készülő könyvéről több kollégámmal vitát tartottunk az egyetemen. Végighallgatta az időnként éles kritikánkat, de nem tudom, mennyit használt fel végül ezekből.
HVG: Miért vállalta el ilyen vérzivataros időkben a rektorhelyettesi pozíciót?
F. É.:Az első pár hónapban azt gondoltam, nyugdíjas állásom van: a professzori teendőim mellett békésen menedzselem az oktatás- és kutatásszervezéssel kapcsolatos ügyeket a gyönyörű irodámban. Nagyon naiv voltam: elhittem, hogy még ha Soros Györgyöt kikiáltották is közellenségnek, az egyetemnek nem lesz bántódása. Március körül kezdtek hirtelen megsűrűsödni a teendőim, és azóta rengeteg olyan feladatom van, amihez hozzá kellett szoknom. Például interjúkat adni.
HVG: Szépen belejött. Egyszer már arrogánsnak is minősítették, amiért egy televíziós beszélgetésben az asztalra csapott: igenis szóljon arról a történet, amiről önök akarnak beszélni.
F. É.:Másként viselkedik egy egyetemi ember és egy politikus, ha kérdést tesznek fel neki. Az egyetemi válaszolni próbál, a politikus az üzenetét mondja el, mellékes, hogy a kérdésre felel-e. Semmilyen tapasztalatom nem volt ezzel kapcsolatban, azt is bizarrnak éreztem, hogy ott van a fotóm az újságokban. Igaz, az anyukám büszke volt rám.
HVG: A felsőoktatási törvényben végül egy évvel meghosszabbították a megfelelési határidőt, „cserébe” a kormány nem írta alá a New York állammal letárgyalt, a CEU működését lehetővé tevő megállapodást. Hogy bírja türelemmel?
F. É.:Elkeseredett vagyok. Egy világklasszis egyetemet nem lehet létbizonytalanságra építeni, így éppen a legjobb külföldi diákok és professzorok nem jönnek ide. Rosszabb a helyzet, mint amikor az asztalra csaptam a tévében, mert ott akkor még legalább válaszolhattunk a vádakra.
HVG: A KDNP-s Aradszki András államtitkár pár hete azt mondta Soros Györgyről: „A sátán legnagyobb és egyben végső csapása a családok elleni támadás lesz. Látjuk ezt az abortusz, az egyneműek házassága és a genderelmélet terjedésén is.” Megszólítva érzi magát?
F. É.:A genderelmélet is szitokszó lett, mint a Soros név. Senki sem tudja, mit jelent, így könnyen azonosítható a nagybetűs gonosszal. Miközben a világ legtöbb társadalomkutatója egyetért azzal a tudományos alapgondolattal, hogy a nemek nemcsak biológiailag, de társadalmilag is konstruáltak, és egyes népek már az ősidőktől nem kettő, hanem több nemet különböztettek meg.
HVG: Mit szól ahhoz a minapi jogszabály-módosításhoz, amivel minden, a genderelemélethez kapcsolódó tartalmat száműztek a közoktatási kerettantervekből?
F. É.: Éppen akkor teszik ezt az őrültséget, amikor egyre rugalmasabbnak kellene lennünk a digitalizáció miatt. A nők munkaerőpiaci esélyei nőnek, mert mind több segítő típusú munkára lesz szükség, miközben a jellemzően férfiszakmák eltűnnek. Ha a férfiak hajlandók lennének a nőiesebb foglalkozásokra, akkor esetleg kevesebb lenne a szívinfarktus, no meg az alkoholista is. A flexibilitás minden elemét kivonták az oktatásból, a gyerekeimnek kéthetente egy informatikaórájuk van, és dolgozatot írnak arról, hogyan kell viselkedni a gépteremben. Tavaly fél évet Cambridge-ben töltöttünk, ott a programozás alapjait tanulták, publikus, ingyenes weboldalról!
HVG: Az ELTE-n nem teltek be a helyek a társadalmi nemek tanulmánya nevű új mesterszakon, a kormány szerint nincs is munkaerőpiaci igény effajta szakemberekre. Mit gondol erről?
F. É.: Nyilván nem segít a jelentkezéseknek, hogy politikai botrány közepette indult el a képzés. Ilyen hangulatban valóban nem fognak tolongani az ott végzőkért. Velem is mind többször fordul elő, hogy nem verem nagydobra, mivel foglalkozom. Egyszerűen azt mondom: szociológus vagyok. Mert már jártam úgy, hogy miután a fogorvosnál bevallottam az igazat, elkezdték ostobán cáfolni a genderelméletet – miközben a számban dolgoztak, és így válaszolni sem tudtam.
Leggyakrabban kiabálással, sértegetéssel, káromkodással és becsmérlő fenyegetéssel találkoznak a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet dolgozói, de előfordul, hogy a hozzátartozók vagy a betegek leköpik, megrúgják, fellökik vagy szexuálisan inzultálják őket – derül ki a dolgozókat érő erőszakról szóló kutatásból.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
