szerző:
hvg.hu

Kevesen kételkednek ma már abban, hogy a kormánypártnak „tisztázatlan pénzügyei” vannak, írja a csütörtökön megjelent HVG-ben Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója.

Választás 2018
Február 17-én hivatalosan is elkezdődött az április 8-ra kiírt parlamenti választás kampánya. Ebben a hét hétben a hvg.hu beszámol minden eseményről, amely a választók döntését befolyásolhatja, pörög a kamuméterünk, ott leszünk a nagy csaták helyszínén, és úgy általában: megmutatjuk, milyen Magyarországon szavazunk 2018 tavaszán.
Friss cikkek a témában

A négyfokú skálán alapuló korrupciós index szerint a Fidesz (épp úgy, mint másfél évvel ezelőtt) az MSZP-vel holtversenyben vezeti a listát, de a most regnáló kormánypártokra mondják a legtöbben – 43 százalék –, hogy nagyon jellemzőek rájuk a kétes pénzügyek.

Tavalyelőtt június óta kevés dolog változott, amikor a HVG megbízásából a Medián részletesen megvizsgálta, mit gondolnak az emberek a korrupcióról. Minimális enyhülés megfigyelhető, de még így is közel kétharmados azok aránya, akik szerint a kormányra „nagyon nagy” vagy „nagymértékben” jellemzőek a pénzügyi visszaélések. Túlnyomó többségben vannak azok is, akik a magyarországi korrupciót „felülről irányított, rendszerű tevékenységnek” minősítik.

2017 novemberére számottevően nőtt – 31-ről 39 százalékra – azok aránya, akik nemcsak „elképzelhetőnek”, de „nagyon valószínűnek” tartják, hogy az oligarchaként számon tartott nagyvállalkozók valójában Orbán strómanjai. A kérdésre, hogy „elképzelhetőnek tartja, hogy olyan nagyvállalkozók, mint Garancsi István, Mészáros Lőrinc vagy Andy Vajna, valójában Orbán Viktor strómanjai?” a Fidesz-szavazók 13 százaléka mondta, hogy nagyon valószínű, 51 százalékuk meg azt, hogy elképzelhető.

A Jobbik-szavazóknál ez az arány úgy néz ki, hogy 72 százalék szerint nagyon valószínű, 28 százalék szerint elképzelhető. A Jobbik nélküli ellenzék 65 százaléka szerint nagyon valószínű a strómanok jelenléte Orbán körül, 29 százalék szerint elképzelhető.

A válaszadók a rendszert leginkább (25 százaléknyian) a polgári demokráciával írják le, 20 százalék szerint maffiaállam, 15 százalék szerint diktatúra. 11 százalék mond tekintélyuralmi rendszert, 10 százalék azt mondja, Nemzeti Együttműködés Rendszere. 100-ból 8 megkérdezett szerint illiberális demokrácia, 2 szerint fasisztoid rendszer, a maradék 9 nem tudja.