Pálmai Erika
Pálmai Erika

Jogellenes határozatokat hozott Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke – mondta ki a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (BKMB) abban a perben, amit az elismert büntetőbíró, Vasvári Csaba – akit a közelmúltban az Országos Bírói Tanács tagjává is megválasztottak – indított Handó ellen, mondván önkényesen válogat a bírók között. Ebben egyetértett vele a munkaügyi bíróság is, amely szerint a joggal való visszaélés egyértelműen alátámasztható azoknál az álláspályázatoknál, amelyeket bár papíron "megnyert" Vasvári, mégsem nevezték ki táblabíróvá.

Vasvári nem csak az OBH elnöke ellen indított eljárást: a Fővárosi Ítélőtábla elnökét is perbe hívta, mondván, asszisztál Handó önkényeskedéséhez, és alperes volt a Fővárosi Törvényszék elnöke is – velük szemben azonban nem volt alapos a kérelem a bíróság szerint, ugyanis a bírói álláspályázatok elbírálója egy személyben az OBH elnöke, így az ítélőtábla és a törvényszék elnökeinek joga és lehetősége sem volt intézkedni. Handóval szemben viszont nem szüntették meg a pert – bár ezt kérték az OBH képviselői –, mondván Handón kívül mást nem is lehetne egy ilyen ügyben perelni. A per ezzel nem ért véget, a ma kihirdetett ítélet még nem jogerős.

A per a szereplői miatt különösen pikáns: a PKKB-n amúgy nagy horderejű ügyeket tárgyaló – például az UD Zrt.-s megfigyelési ügyben Szilvásy György egykori titokminiszter felmentő ítéletét meghozó – Vasvárit tavaly nyáron még kitüntette Handó a címzetes törvényszéki bírói címmel. Munkája szakmai elismerése sem volt azonban elég ahhoz, hogy – két olyan bírósági pályázat után, ahol papíron rendre az első helyen végzett – ő legyen a befutó a Fővárosi Ítélőtábla egyik bírói posztjára kiírt tenderen.

Igazából még egy rendes elutasításra sem méltatták: azokat a pályázatokat, amelyeken Vasvári elindult, Handó utóbb mindig eredménytelennek nyilvánította, méghozzá azzal a sokatmondó indoklással, hogy a „munkaszervezést, munkaterhelést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését”. Csakhogy ezt az érvelést az OBH elnöke maga cáfolta meg azzal, hogy Vasvári pályázataival egy időben újabb álláspályázatokat is kiírt. Ráadásul időközben vidékről is rendeltek fel bírót az ítélőtáblára. Katona Tibor Szegedről már akkor került fel a fővárosba, amikor még élt az utóbb érvénytelenített pályázat. Vagyis nehezen indokolható, miért ne lett volna szükség azokra az állásokra, amelyeket a PKKB-s bíró megpályázott, s legalábbis papíron „meg is nyert”.

Vasvári, aki 2004 óta bíró, amúgy pontosan tudta, hová pályázik: Handó kirendelése alapján 2016-ban két hónapig már dolgozott az ítélőtáblán is. S hacsak nem az a baj vele, hogy túlságosan autonóm – ahogy kollégái tartják róla –, nem igazán érthető, hogy Handó miért tart annyira tőle, hogy még az esetleges törvénytelenségtől sem riad vissza. Ahogy a keresetlevelében Vasvári fogalmazott: „Az OBH elnöke a jogait a társadalmi rendeltetésével össze nem férő módon, visszaélésszerűen gyakorolja, pontosan úgy, melynek megakadályozására az Alkotmánybíróság is törekedett.” Vasvári – aki nem kívánt a HVG-nek az ügyben nyilatkozni – mindezek alapján azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze Handót az eredménytelenné nyilvánított pályázatok érdemi elbírálására.

A bíró aggályait a Budapest környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is osztotta. „A pályázat eredménytelenné nyilvánításának indoklásához nem elegendő a törvény szó szerinti megismétlése” – hangzott el a nem jogerős ítélet indoklásakor. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az Alkotmánybíróság elvárásainak megfelelően okszerűen és kimerítően meg kellett volna indokolnia Handónak, hogy miért tartja eredménytelennek a pályázatokat. „Az, hogy az eredménytelenné nyilvánítás után egy hónapon belül egy új pályázatot írtak ki, egyértelműen alátámasztja a joggal való visszaélést” – hangzott el.

Vasvári kérésével ellentétben arról viszont nem döntöttek, hogy ki nyerte meg a pályázatokat, így nem helyzeték át a bírót az ítélőtáblára. A bírói álláspályázatokat ugyanis csak akkor lehetett volna érdemben elbírálni a munkaügyi bíróság szerint, ha valamennyi pályázó perben állt volna.

Egy bírói álláspályázatot nem a rangsor élén álló nyer meg, hanem az, akit az OBH elnöke kinevez – hangzott el.

Arra egyébként az eljárás során nem volt képes magyarázatot adni az OBH képviselője, hogy miért nem nyerhetett Vasvári.

Bodnár Zoltán, Vasvári ügyvédje:

A jelek szerint itt a kézzelfogható bizonyíték az OBH elnökének önkényes, és sokat vitatott személyzeti politikájának. Bár nemzetközi nyomásra papíron megnyirbálták Handó hatáskörét, a lényeg nem változott: a tapasztalatok azt mutatják, hogy valójában Handótól függ, hogy kiből lehet bíró, kinek milyen karrierje lehet a bíróságon. Sokat elárul az új módiról, hogy az integritás egyebek mellett az OBH elnöke, azaz Handó által képviselt értékeknek és elveknek megfelelést is jelenti.

Az OBH elnökének döntései felett vétójoga lett ugyan az Országos Bírói Tanácsnak (OBT), ám Handó a jelek szerint így is eléri, hogy azokat nevezze ki, akiket ő akar. Ehhez az kell, hogy az elvárásai szerint alakuljanak az egyébként nyilvánosan zajló vezetői és újabban már a bírói pályázatok is. Ahogy az Vasvári esetében is látszik, a beavatkozás egyik eszköze a pályázatok eredménytelenné nyilvánítása. A másik, hogy az OBT hozzájárulásával Handó a kinevezéskor eltér a rangsortól.

Ahhoz, hogy ma egy bíró feljebb léphessen a ranglétrán, pályáznia kell, s ez a helyzet a vezetői posztoknál is. Ha egy állásra többen jelentkeznek, akkor a jelölteket a szakmai előéletükre kapott pontok, valamint az érintett bírói tanács véleménye alapján rangsorolják. Az OBH elnöke így elvben csak formális szerephez jutna az elbíráláskor. A gyakorlat szerint mégis minden rajta múlik. Az OBT egyetértésének megszerzésével eddig nem sok gondja volt, igaz, a közelmúltban újraválasztott OBT-vel már nehezebb dolga lesz.

Nagyon kilóg a lóláb a Fővárosi Törvényék elnöki pályázatánál is. Első körben ugyanis ezt is eredménytelennek nyilvánította Handó. Emiatt átmenetileg elnök nélkül maradt az ország legnagyobb bírósága, a korábbi elnök, Fazekas Sándor megbízása január 5-ével megszűnt. Látszólag ez is sima menet volt: a posztra Fazekas volt az egyedüli pályázó, aki a bírói tanács 75 százalékos támogatását is élvezte. Ráadásul sokáig Fazekas volt Handó egyik legfőbb támogatója is. Nagyot változott azonban alig egy év alatt a világ, s lett a törvényszéki elnök Handó egyik legfőbb belső kritikusa. Ezzel párhuzamosan vált egyre nyilvánvalóbbá bírósági körökben, hogy esélytelen Fazekas pályázata, bár elnöki munkáját még kritikusai is elismerik. Handó utóbb azzal indokolta Fazekas félreállítását, hogy "a 21. század kihívásainak való megfelelés korszakváltást követel az ország legnagyobb bíróságának vezetésében", Fazekas azonban még nem adta fel. Az újabb körben ugyancsak ő az egyedüli jelölt, pályázatáról április 9-én dönt a fővárosi bírói tanács. Bár ez a kör ugyancsak lehet majd eredménytelen – így megnyílna az út a kiszemelt jelölt helyzetbe hozására – a mai ítélet alapján az eddiginél valamivel nehezebb dolga lesz Handónak, hogy mindet úgy intézzen, ahogy neki jó.

Az újhullámos bírói karrier egyik legjobb példája Ribai Csillának, a Fővárosi Ítélőtábla elnökének pályája. Ő bíróként a PKKB-n kezdett, amelynek 2012-től az elnöke lett, majd két éve Handó helyetteseként dolgozott az OBH-ban, ma pedig már a Fővárosi Ítélőtábla elnöke. Ezért a posztért az első körben hárman is elindultak – Ribai nem volt köztük –, ám azt a fordulót Handó érvénytelenítette. Ekkor jött képbe a helyettese, aki előbb megbízott lett, majd az újabb – ekkor már egyedüli jelöltként megfutott – körben már a 2022-ig szóló kinevezését is elnyerte. Nemcsak az bizonyult jó ajánlólevélnek, hogy korábban Handó mellett dolgozott, de részt vett a kodifikációs munkacsoportban, tanít a Magyar Bíróképző Akadémián, s nem mellesleg oroszlánrészt vállalt a nagy vihart kavart integritási szabályzat elkészítésében is. „Személyes elvem, hogy szívesebben bízom azokra a közösséget hat évre, akik már pozíció nélkül is tettek és bizonyítottak” – mondta a kiválasztás szempontjairól Handó az OBT tavaly februári ülésén.

A módszer egyébként Andor Szabolcsnak, a Szombathelyi Törvényszék elnökének megválasztásával debütált még 2013-ban: ő is megbízottból vált hat évre kinevezett elnökké, s azóta bejáratódott. Szegeden, Zalaegerszegen, Pécsett is hasonló módon lett új törvényszéki elnök. Az ítélőtáblák „megszállása” amúgy nem véletlen: ott ugyanis nagy ügyek érnek véget, méghozzá jogerősen.

Részlet a bírói indoklásból:

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!