„Az az ország, ami nincsen háborúban, nem is akar háborúba kerülni” – mondta Szijjártó Péter a Mandinernek adott interjújában arra az objektivitással igazán nem vádolható nyitókérdésre, miszerint békepárti ország-e Belarusz. Emlékeztetőül, ez az az ország, amelynek elnöke néhány hete azt nyilatkozta, készen állnak, hogy több támogatást nyújtsanak a (szuverén Ukrajnát lerohanó) oroszoknak, a magyar kormány jól ismert álláspontja szerint ezzel szemben az Ukrajnát támogató nyugati országok viszont a háború pártján állnak. Ezt az ellentmondást persze az interjú nem oldja fel.

A külügyminiszter azzal folytatja a „békepárti” retorikát, hogy elmondja, a brüsszeli vagy washingtoni elefántcsonttoronyból öklöt rázni Moszkva felé nem igazán igényel nagy bátorságot, de „odamenni és megmondani nekik az álláspontunkat egy fokkal vagányabb”. Kitér arra is, hogy milyen jelenlegi munkakapcsolata lengyel, német és ukrán kollegáival és míg állítása szerint előbbi kettővel rendszeresen egyeztet, kijevi partnere azonban nem kereste őt az invázió tavaly februári kezdete óta.

Néhány logikai bukfencet fel lehet fedezni abban is, hogy a magyar külügyminiszter kivel, mikor és miért tárgyal vagy nem tárgyal. Fent említett minszki útjának kimondott célja volt, hogy azzal a békét segítse elő. „Ha én bármikor akarok tárgyalni az oroszokkal, akkor tárgyalok, nem kell ahhoz nekem egy harmadik országba repülnöm” – mondta ugyanerről az útról ezúttal az Indexnek, majd ugyanitt azt is elárulta Ukrajnába azért nem látogatott még el, mert eddig nem kapott meghívást. Hozzátette, szívesen elmegy Kijevbe, ha előzetesen meg tudnak állapodni a látogatás érdemi témáiról és időpontjáról. Mindeközben sokadjára hangsúlyozta azt is, hogy a háború vége szerinte csak „egy dolgon múlik, méghozzá azon, hogy mikor szánják el magukat az oroszok és az amerikaiak, hogy leüljenek tárgyalni”. Az nem derült ki, hogy ha úgy gondolja, csak a két nagyhatalom egyeztetése nyomán érhet véget a háború, mi értelmét látta az elmúlt egy évben háromszor is ellátogatni Moszkvába és az unió kifejezett kérése ellenére „békéről egyeztetni” Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A külügyminisztérium jelenleg dolgozik Orbán Viktor kijevi látogatásának előkészítésén – lengetett be egy esetleges diplomáciai utat Szijjártó Péter a háború kitörése óta először. Ennek időpontjáról azonban nem árult el részleteket, csak annyit mondott, akkor kerülhet rá sor, amikor az időszerű lesz. Ennyit két héttel ezelőtt már Havasi Bertalan, a miniszerelnök sajtófőnöke is elárult, miután Volodimir Zelenszkij elnök ismételten meginvitálta Orbánt Ukrajnába.

Teljesen azért nem úszta meg a fogós kérdéseket Szijjártó, a mandineres interjú során ugyanis választ kellett adnia arra a kérdésre, valóban ötmillió forintot költött-e a kormány egy Budapest-Kairó repülőút során ételre és italra. A rövid válasz az, hogy nem tudja – és hozzáteszi, nem is igényli, hogy ezekre a dolgokra rálásson –, magyarázatként pedig azt mondja, a járaton összesen nagyjából hatvanan utaztak, így ennyivel mindenképp el kell osztani az összeget. Mi elosztottuk, hogy önnek már ne kelljen, eszerint fejenként 83 333 forintot fogyasztottak a delegáció tagjai. „Tehát nem az történt, hogy leültem és ötmillió forintért ettem – az azért durva lett volna” – próbálja megközelíteni a realitások talaját Szijjártó, majd egy „viccel” zárva levonja a konklúziót, hogy ennyit maximum, úgy költhettek volna el, „ha a zsemle aranyból lett volna, bár abba a fogam tört volna bele”.

Szijjártó magyarázatot keresett arra is, miért függesztette fel az Európai Bizottság az Erasmus+ és Horizont programokat a magyar alapítványi egyetemeken és arra jutott, „Brüsszel és a magyar baloldal próbálja meg a magyar fiatalok jövőjét feláldozni némi politikai haszon megszerzéséért”. Az EU indoklása ezzel szemben az, hogy visszatérő problémák mutatkoznak az összeférhetetlenséggel és az átláthatósággal kapcsolatban a modellváltó felsőoktatási intézményekben, ugyanis azok kuratóriumai helyeit rendszeresen töltik fel miniszterekkel, államtitkárokkal és más politikai felsővezetőkkel. Nemrégiben többek között Szijjártó Péter is lemondott kuratóriumi tagságáról, a lépéstől pedig azt reméli, kiderül, valóban ez volt-e az unió problémája.