„Az ülőmunka, az ülőmunka” - sóhajt fel az 55 éves Katalin, aki egy nagyvállalat titkárságán dolgozik. „Van ugyan három-négy cigiszünet, ilyenkor kimegyek az irodából, de mivel az ebédet is rendeljük, csak meg kell melegíteni a konyhában, úgyszólván minden az irodához köt. Munka után már nincs kedvem mozogni, hiába fáj a nyakam, a derekam” - mondja a kétgyermekes Katalin, harmincéves munkaviszonnyal a háta mögött. Cége  lehetőséget biztosít ugyan a testmozgásra - a dolgozókat fitneszbérlettel lepte meg -, de mint mondja, ő már öreg az edzéshez, a futópadon nem tudja felvenni a versenyt a fiatalokkal.

„Az volt a cél, hogy minden munkahelyen hatékony kezdeményezések induljanak a dolgozók egészsége érdekében, védelmében” - számol be egy 2006-os európai kezdeményezésről Galgóczi Dóra, az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársa. A Move Europe mozgalom 2007-ben indult útjára itthon, és nyolcvanhat, zömében nagyvállalat vett részt benne. A program négy fő területet ölelt fel: testedzés, táplálkozás, dohányfüstmentesség és stresszkezelés. Ez utóbbi a legnépszerűbb terület, talán nem véletlenül. A hazai tapasztalatok Galgóczi Dóra szerint azt mutatják, hogy az egészségtudatosság egyre inkább beépül a köztudatba, a cégek politikájába és költségvetésébe. Ez nemcsak azért van, mert a rátermett alkalmazottak hasznosak a cégnek, profitot termelnek - nem esik ki a beteg munkaerő -, presztízskérdés is, hogy a vállaltok elmondhassák, az egészségmegőrzés éllovasai.

Szabad a pálya. Mozgás ! © sxc.hu

„Jó olyan helyen dolgozni, ahol a vezetőség támogatja a testmozgást, így nincs olyan érzése az embernek, hogy egy robot, csak kihasználják” - mondja az egyik hazai áramszolgáltató társaságnál dolgozó számítástechnikai szakember, aki rendszeresen él a vállalati sporttelep nyújtotta lehetőségekkel. Munkapszichológusok szerint a munkahelyi stresszlevezetésnek, a testmozgás különböző válfajainak - csoportos kirándulás, túrázás, biciklizés vagy tornázás - csapatépítő jellege is van, közelebb hozza egymáshoz a dolgozókat és csökkentheti a vezetőség és az alkalmazottak között húzódó szakadékot. „A munkahelyi egészségmegőrző kezdeményezésnek többek között ez a lényege: hogy a programok valós igényeken alapuljanak és már a tervezésbe is bevonják a dolgozókat, ne egy felülről irányított projekt legyen” - világít rá a Move Europe programra beérkezett pályázatok elbírálásának legfőbb szempontjára Galgóczi Dóra. A szakember a hvg.hu kérdésére elmondta, a válság hatására a munkahelyi stresszkezelésnek még inkább megnőhet a szerepe.

Ugyanakkor, noha a munkavállalókra nehezedő nyomás - a szaporodó elvárások, a teljesítménykényszer -, egyre nő, érezhetők a költségcsökkentést szolgáló intézkedések; a munkahelyi egészségmegőrző kezdeményezések egy részét csírájában fojtják el. „A válságra hivatkozva egyre több cég mond le a tervezett programokról. Ez azonban befektetés, nem pedig költség” - véli Kerek Judit, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület titkára, hangsúlyozva, hogy a cégvezetőkben ezt kellene tudatosítani. Mindez viszont csak akkor működhet, ha minden vállaltnál alakul egy csoport - akár HR-esekből -, amely felkarolja a munkahelyi egészségmegőrzést, és a résztvevők törekednek rá, hogy a célkitűzések megvalósuljanak, értékelik és továbbfejlesztik az éppen folyamatban lévő programokat. Az egyesületnek közel száz tagja van, Kerek Judit elmondása szerint minden lehetőséget megragadnak, hogy ismertté tegyék tevékenységüket. Ennek egyik módja, hogy gyűjtik a legjobb magyarországi egészségmegőrzésre irányuló gyakorlatokat, amelyeket aztán éves konferencián ismertetnek a résztvevőkkel.

Move Europe!

A Move Europe mozgalom a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatának (ENWHP) kezdeményezése (2007-2009). A hetedik, amely a munkahelyi egészségmegőrzésre irányul. A program hazai megvalósítója és koordinálója az Országos Egészségfejlesztési Intézet. A két legjobb - díjazott - gyakorlat a Mol Nyrt. Step, és Unilever Kft. Vitalitás programja lett. Előbbi egy ötéves, utóbbi egy hároméves komplex terv, amely többek között a stresszkezelésre, egészséges étkezésre, extra szűrésekre irányul. A „legjobb munkahelyi egészségfejlesztési program” díjazottjai elnyerték az Egészségbarát Európai Vállalat címet, és kivívták a jogot, hogy részt vegyenek az áprilisban Perugiában megrendezendő nemzetközi konferencián.

„Kisvállalatoknál is vannak újszerű megoldások e téren” - oszlatja el Kerek Judit a tévhitet, miszerint leginkább a nagyvállalatok áldoznak dolgozóik mentális és fizikai állapotának megóvására. „Kreatív munkát végző cégeknél, ahol fennáll annak esélye, hogy a munkatársak hamar kiégnek, előfordul, hogy kis 'csendszobát' alakítanak ki. Ide tíz-húsz percre bevonulhatnak a kollégák, hogy halk zene mellett, masszázsfotelekben vagy relaxálásra alkalmas székekben lazítsanak, felfrissüljenek” - meséli az egyesület titkára.

Kigyúrják a feszültséget © Stiller Ákos

Jó megoldás lehet a mozgásra és a stresszlevezetésre a csocsó- vagy pingpongasztal, ám ez nem újkeletű ötlet. Ahogy a testtartást javító ülőlabdák beszerzése sem, mellyel már a kis cégek is hozzájárulnak a kényelmetlen irodai székekben kuporgó dolgozók egyenes(ebb) hátához, jó tartásához.  A különböző, egészségmegőrzést elősegítő termékek - és szolgáltatók - skálája széles: a szemüveg, amely a monitor sugárzásától védi a szemet, ugyanúgy kelendő, mint a székbe helyezhető ülőpárna. A vállalati egészségfejlesztés jól jövedelmező iparág, az egészségügyi szolgáltatásokat kínáló cégektől kezdve a gyógyászati termékeket gyártó vállalatokig sokan ki tudják aknázni az ebben rejlő lehetőségeket, legyen szó a módszertan áruba bocsátásából vagy tényleges egészségügyi szolgáltatásról, foglalkozás-egészségügyi ellátásról. Munkakörönként változik, hogy a dolgozók hány évente vesznek részt szűrésen, ám egyre több vállalat dönt úgy, hogy a kötelező vizsgálatokon kívül további kivizsgálásra is elküldi dolgozóit. Népszerű a menedzserszűrés, a teljes körű szűrés, amely a belgyógyászati kardiológiai vizsgálatot, mellkasröntgent, nőgyógyászati, citológiai/urológiai, és laborvizsgálatokat (vér, vércukor, koleszterinszint) is magába foglalja.

Törvény szabályozza, hogy a dolgozók zárt munkahelyükön csak a kijelölt helyen gyújthassanak rá, így tehát a dohányfüst mentes övezetek kialakítása nem (csak) a vállalatok érdeme. Ám az már igen, ha az udvaron külön kis parkot alakítanak ki a füstölgő kollégák részére - padokkal, hamutartóval -, hogy a dohányfüst ne zavarja az ebédszünetben levegőző kollégákat.

Az egészséges táplálkozás népszerűsítésének is szerep jut egyes vállalatoknál: az étteremben néhol több zöldséget, gyümölcsöt és rostban gazdag ételt kínálnak, egyes helyeken még az étkek kalóriaszámát és tápértéket is feltüntetik. Egyre több helyen elérhető az élénkítő masszázs, amiért általában jelképes összeget fizetnek a dolgozók. Egy-egy ilyen „akció” során egy-két gyúró az összes jelentkező izmait átmozgatja. Kerek Judit szerint az sem lenne kivitelezhetetlen, hogy központilag „szabályozzák” a monitor előtt ülők munkáját: ha óránként öt percre elsötétülne a képernyő, az asztalnál gubbasztók talán rákényszerülnének egy kis testmozgásra. Ám ez egyelőre még csak elképzelés.