szerző:
hvg.hu

Két éve még milliárdos, a tavalyi év során pedig több százmillió forintos nagyságrendű mulasztási bírságot állapított meg az adóhatóság a transzferár-ellenőrzések kapcsán a vállalkozásoknál. A Deloitte legújabb transzferár-felméréséből kiderül, hogy a cégek egyre komolyabb és alaposabb ellenőrzésekkel találkoznak ezen a területen. Az adóhatóság nagyobb figyelmet fordít a dokumentációk tartalmi vizsgálatára, ugyanakkor több ponton igyekszik megkönnyíteni a vállalkozások dolgát.

A Deloitte legutóbbi transzferár-konferenciáján az adóhatóság transzferár-ellenőrzési gyakorlatát állította a középpontba, és felmérte ügyfeleinek ezzel kapcsolatos tapasztalatait is. A téma kiemelt jelentőségét jelzi, hogy a 80 vállalat több mint 110 képviselőjének részvételével megrendezett szemináriumon magas, több mint 80 százalék volt a kérdőívet kitöltők aránya.
A tanácsadó cég ügyfeleinek tapasztalatai szerint az elmúlt évben sokkal több esetben fordult elő, hogy az adóhatóság az ellenőrzés során kitért a transzferárak vizsgálatára, vagy kifejezetten transzferár-ellenőrzést végzett. A megkérdezettek közel 70 százalékánál vizsgálta már az adóhatóság a transzferárak kérdéskörét, akár átfogó adóvizsgálat, akár célellenőrzés keretében. 

Amíg korábban az adóhatóság a vizsgálatok során szinte kizárólag a transzferár-dokumentációk meglétének - valamint azok formai kellékeinek - ellenőrzésére fektette a hangsúlyt, a közelmúltban a dokumentációk tartalmi vizsgálata is előtérbe került. Ezt bizonyítja, hogy a Deloitte kérdőívére adott válaszok alapján azon vizsgálatok aránya, ahol már tartalmi ellenőrzést is végzett az adóhatóság (27,27 százalék) megközelíti a dokumentáció meglétére (37,8 százalék) és a csak formai ellenőrzésre (34,8 százalék) szorítkozó vizsgálatok arányát.

A dokumentációk tartalmi vizsgálata esetén az adóhatóság leggyakrabban az árképzés módját kifogásolta a Deloitte felmérésében szereplő vállalkozásoknál. Emellett jellemzően az összehasonlító adatokra, illetve a benchmark-elemzésre, a figyelembe vett költségalapra, az ügyeletek összevonására, illetve a dokumentáció elkészítésének időpontjára vonatkozóan tettek megállapításokat a revizorok. A kérdőívre adott válaszok alapján az adóhatóság csupán egyetlen esetben kapott eltérő eredményt a nemzetközi transzferár-adatbázisban (AMADEUS) elvégzett újbóli adatbázis-kutatás során.

Szankciók

Az adóhatóságot képviselő szakértő a konferencián arról tájékoztatott, hogy a 2008. évben milliárdos, a 2009. évben pedig több százmilliós nagyságrendű mulasztási bírságot állapított meg az adóhatóság a transzferár-ellenőrzések kapcsán.
A kérdőívre adott válaszok alapján az ellenőrzések során mulasztási bírságot legtöbbször az időre el nem készült dokumentációk, formai hiányosságok, valamint az egyes ügyletekre vonatkozó transzferár-dokumentációk hiánya miatt állapított meg az adóhatóság.

A fentiek mellett az adóhatóság mulasztási bírságot vethet (és a felmérésben résztvevők tapasztalata alapján vet is) ki a kapcsolt vállalkozások bejelentésének elmulasztása miatt is. A megkérdezettek körében akadt olyan eset, amikor a revizorok a mulasztási bírságot azon társaságok száma alapján állapították meg, amelyeket a vizsgált vállalkozások elmulasztottak bejelenteni. Amennyiben egy társaság jelentős számú kapcsolt vállalkozással rendelkezik, a fenti bírság milliós nagyságrendű összegre is rúghat, ezért nem ajánlatos elfeledkezni ezen bejelentési kötelezettségről. A tapasztalatok szerint azonban, amennyiben a kapcsolt vállalkozások bejelentése a vizsgálat közben megtörténik, a revizorok sok esetben eltekintenek a bírság kiszabásától – közölte a Deloitte szakértője.

A mulasztási bírság mellett érdemes szót ejteni a transzferár-szabályok alapján végzett adóalap módosításokról is. Tekintettel arra, hogy a magyar szabályozás alapján a transzferár-korrekciókat minden más társasági és különadó alap módosító tételtől függetlenül alkalmazni kell, előfordulhat olyan eset, amikor az adóalap kétszeres növelésére kerül sor (például ingyenes ügyletek, vagy a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek esetén). A Deloitte felméréséből kiderült, hogy valóban akadtak olyan vizsgálatok, amelyek során az adóellenőrök duplán módosították az ügyfelek társasági és különadó alapját: egyszer transzferárak korrekciója jogcímén, egyszer pedig egyéb jogcímen.

Kevesen kérik a hatóság segítségét

Annak ellenére, hogy több mint két éve, 2007. január 1-től Magyarországon is elérhető a szokásos piaci ár adóhatóság által történő megállapításának intézménye (APA), az adóhatóság konferencián résztvevő képviselője elmondta, hogy az ebben a tárgyban beadott kérelmek száma meglehetősen alacsony. Ennek az egyik oka az lehet, hogy az eljárás nem minden társaság számára ismert – a Deloitte felmérésében például a válaszadók 20 százaléka nem volt tisztában az előzetes ármegállapítás intézményének lehetőségével, és csupán 8 százalékuk gondolkodik egy APA kérelem benyújtásán.

Amint azt az APEH szakértője kifejtette, az adóhatóság erre szakosodott csoportja konstruktívan áll az APA kérelmekhez, és remélik, hogy a jövőben nagyobb számú kérelem érkezik hozzájuk elbírálásra, legyen szó összetett, komplex, vagy akár teljesen egyszerű ügylet piaci árképzésének megítéléséről. A szakértő hozzátette, hogy ez utóbbi esetek tekintetében is várják a kérelmeket, amennyiben egy társaság biztosan szeretné tudni, hogy tranzakciójának árképzését az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során nem fogja kifogásolni.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
hvg.hu Gazdaság

Az APEH rászáll a multikra

Évek óta az a tapasztalat külföldön és Magyarországon egyaránt, hogy a vállalatok a transzferárazást tekintik a legkomolyabb adózási problémának, s a kérdéskör jelentősége az elmúlt évek során egyre nagyobb szerepet kapott az APEH ellenőrzési gyakorlata és a recesszió hatásainak következményeként – hangzott el a BDO Magyarország „Transzferárak 2010” című konferenciáján.

MTI Gazdaság

Egyszerűsített foglalkoztatás: moratóriumot követelnek az APEH-tól

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) felszólítja a kormányt és az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt (APEH), hogy a vállalkozóknak biztosítson moratóriumot az alkalmi munkavállalók bejelentésére vonatkozó szabályok alkalmazásánál - közölte a szervezet. A kamara szerint az APEH elmulasztotta közzétenni a szükséges adatlapokat.