szerző:

Hol csak erővel igyekszik kiűzni a külföldi hátterű cégeket a kormány, hol pedig amikor a külföldi tulajdonosok már jelzik, kiszállnak, az állam hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni. De van, amikor a cégek kivonulása független a kormányzati gazdaságpolitikai szándéktól, inkább a magyar emberek kevés pénze vagy a globális újrapozicionálás miatt történik. De miért nem kérünk a külföldi tulajdonosból, ha az szakértelmet, pénzt hozott ide, a térséget húzza, és sokkal hatékonyabb, mint több magyar versenytársa? A kivonuló cégek helyére sok esetben hazai szereplők, vagy a legtöbb esetben az állam lép be.

A választások előtti időben a külföldi hátterű cégek egy kicsit mintha megnyugodhattak volna, az ellenük folytatott kommunikációs offenzívát a magyar kormány felfüggesztette, de az elmúlt pár hétben újranyitotta a frontot. A külföldi tulajdonú élelmiszerláncoknak fájna igazán a vasárnapi boltbezárás és a két veszteséges év utáni kötelező megszüntetés elrendelésének kormányzati ötlete. A bankokat a devizahitelek forintosításával újra sok százmilliárdos veszteségbe taszítják Orbán Viktorék. Legutóbb pedig a telekomszektor egyik nagy szereplője, a Vodafone egyik vezére lengette be, ha akadna vevő, ők szívesen itt hagynák Magyarországot – a cég nem sokkal később igyekezett tüzet oltani, és azt kommunikálta, hogy félreértették a Vodafone Group vezérigazgatójának szavait.

Ami vitathatatlan, hogy részben a 2008-as gazdasági válság hatására, részben azonban az Orbán-kormány gazdaságpolitikája és törvényhozása miatt egyre több szektorból egyre több külföldi, jellemzően nyugati cég döntött arról: itt hagyják Magyarországot, illetve csökkentik hazai érdekeltségeik súlyát.

De miért nem vagyunk kapósak?

A világgazdasági válság egyrészt arra kényszeríti a cégek egy részét, hogy a jövedelmezőbb országokba, felvevőpiacaikra koncentrálják a termékeik gyártását, értékesítését, ez pedig független attól, hogy az Orbán-kormány milyen intézkedésekkel próbált meg néhány szektorból elijeszteni külföldi hátterű cégeket. A kiskereskedelemben van erre is példa: a Match, a Profi és a Cora anyavállalata a belga Delhaize-csoport volt. Magyarországi leányait 2011-2012-ben sikerült eladnia a Sparnak, Coopnak, CBA-nak, és az Auchannak. A cég kivonulásához a magyar kormány valószínűleg csak a végső lökést adta meg azzal, hogy 2010 őszén a hipermarketekre kivetett egy különadót, amely a multikat sújtotta és a hazai áruházláncokkal kivételezett. A cég azonban enélkül is valószínűleg kivonult volna, már 2011-ben arról lehetett hallani, hogy öt éve próbál megszabadulni a magyar érdekeltségeitől, mert nem ment jól nekik, „de a kutyának nem kellettek” korábban.

A bankszektor magyar dominanciáján négy éve erőteljesen dolgozó kormány erőfeszítéseitől független például a Credigen Bank kivonulása is. A francia Credit Agricole-csoporthoz tartozó Credigen Bank 1998 óta működött Magyarországon, de nem sikerült jelentős méretre szert tennie, és a tulajdonos már 2010-ben döntött az eladásáról. A Credit Agricole 2011 folyamán hatalmas veszteséget szenvedett el a görög válság és belső szerkezeti problémái miatt, ezért 21 országban bezárta kirendeltségeit, így kivonult Magyarországról is.

Bezár a Nokia komáromi gyára - még idén nyáron jelentették be. Nem azért, mert valami nagy extraadó sújtaná őket.
©

Sok vállalat elmenekülését – vagy az arról való intenzív gondolkodást – azonban a kormányzati ráhatás, a gazdaságpolitikai intézkedések nagyon is befolyásolták, befolyásolják. A bank-, a kiskereskedelmi, az energia- és a telekommunikációs szektort külföldi szereplők dominálják, ezekre az ágazatokra különadót vetett ki a kabinet (és négyből háromban az általános terheléshez képest pluszelvonások ma is vannak, illetve a jövőben is fennmaradnak). Az általános, hogy a visszamenőleges hatályú jogalkotás, a magántulajdon szentségét olykor sértő jogszabályok mind azt az üzenetet közvetítették a befektetőknek, hogy nincs feltétlenül biztonságban a pénzük Magyarországon.

Most számba vettük, hogy az utóbbi években a különböző szektorokat illetően mely cégek mentek el Magyarországról, illetve terveznek távozni, vagy legalábbis jó ideje tartja magát a híresztelés, hogy csak egy jó ajánlatra várnak, és már csomagolnának is. Jó hosszú a lista.

Bankszektor

Talán ez a leginkább érintett nemzetgazdasági ág, és erről is esik a legtöbb szó az utóbbi években (a kormányfő többször is 50, majd legutóbb 70 százalékos kívánatos magyar tulajdoni arányt emlegetett), ahonnan tömegével hagyhatják, hagyják el a piacot a szereplők. A nagybankok közül eddig kevesen léptek le, ám a kisebb szereplőknél jelentős volt a mozgás. A már kivonultaknál a döntésre aligha volt nagy hatással az Orbán-kormány külföldibank-fóbiája, nem úgy azoknál, amelyek neve (a bankokat sújtó óriási terhek, így a végtörlesztés, a bankadó, a mostani forintosítás miatt) rendre felbukkan a Magyarországról való elmenetelüket fontolgatók között.

Akik eddig távoztak:

  • Credigen,

  • Banco Popolare (megvette a MagNet),

  • DZ Bank (megvette az állam a takarékbankos tulajdonrészt),

  • BNP Paribas (privátbanki üzletágból, az Erste vette meg),

  • Crédit Agricole, az ügyfeleit és a hitelportfólió nagy részét a Budapest Bank vette át,

  • Volksbank (megvette az orosz Sberbank),

  • 2009-ben jelentette be a HSBC, hogy kivonul,

  • 2010 májusában derült ki, hogy négy másik ország mellett tőlünk is kivonul Hypo Bank,

  • Hanwha Bank (megvette az evoBank, mely már Növekedési Hitel Bank névre hallgat),

  • BayernLB (az állam vette meg az MKB Bankot).

A bajor tulajdonos az államnak adta el az MKB Bankot
©

Akikről egy ideje már rebesgetik, hogy távozhatnak, de eddig ilyenre nem került sor:

  • Raiffeisen (a lényegesen kisebb Széchenyi Bank vitte volna szinte ingyen, az üzlet ugyanakkor meghiúsult),

  • CIB Bank,

  • Erste,

  • Budapest Bank,

  • Citibank (a lakossági szegmensből 2015 végéig igyekeznek eladni a leánycéget).

A bankok mellett az alapkezelők, illetve a biztosítók mezőnye sem maradt változatlan az utóbbi években. Az AXA Biztosítót idén vásárolta meg a Vienna Insurance Group, az ING Alapkezelő pedig 2014. július 1-jével szüntette be magyarországi tevékenységét.

A multik packáztatásával magunk alatt vágjuk a fát

A VS.hu cikke szerint a 100 legnagyobb hozzáadott értéket termelő vállalat többsége külföldi tulajdonú. Szám szerint 75, és közülük is felülreprezentáltak a friss adóintézkedésekkel leginkább sújtott német, amerikai, brit és osztrák cégcsoportok. Ezek a cégek együttesen 2600 milliárd forintot állítottak elő 2013-ban, és ha hozzávesszük a más külföldi – például francia, svéd, norvég, dán, svájci vagy távol-keleti – cégcsoportokat, akkor már 3700 milliárd forintnál járunk (csak egy példa: a bezárással fenyegetett Tesco tavaly 99, az Auchan pedig 22 milliárddal húzta a magyar GDP-t). A teljes magyar GDP-hez képest (ami majdnem 30 ezer milliárd forint volt 2013-ban) ez alig több 10 százaléknál, de nem ezt érdemes viszonyítási alapul venni. A lakossági és kormányzati fogyasztást le kell vonni ebből, illetve a pénzügyi vállalatok (bankok, alapkezelők, biztosítók) nem voltak megtalálhatóak a cégrangsorokban, így a nem pénzügyi vállalatok által megtermelt GDP-ből kell kiindulni, ami 15 610 milliárd forint volt tavaly. A 3700 milliárd ehhez képest már igen nagy szám.

Koren Miklós, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára egy előadásban korábban elmagyarázta, hogy "mit adtak nekünk a multik". A pozitívumok között szerepel például az, hogy tőkét, szaktudást hoznak be, magyar munkavállalókat, beszállítókat foglalkoztatnak, jelentős mennyiségű adót, tb-járulékot is fizetnek, emellett háromszor olyan termelékenyek, mint a magyar cégek. Érdemes az egész előadást végignézni:

Kiskereskedelem

Itt többfelé kell bontani a különböző szektorokat. Ha az élelmiszer-kiskereskedelemre koncentrálunk, akkor az alábbi cégek mentek ki tőlünk:

A Cora áruházait az Auchan vitte
©

A kiskereskedelemhez kapcsolódik a budapesti Danone-gyár bezárása is: alacsony a gyár kapacitáskihasználtsága, így 2015 második felére teljesen beszüntetik a gyártást.

A drogériaszegmensből a német Schlecker 2010-ben jelentette be, hogy itthagyja a magyar piacot, a brit Debenhams divatlánc pedig 2013-ban döntött egyetlen hazai egységének bezárása mellett. A barkácsáruházak szegmensében pedig a Bricostore 2012-ben jelentette be, hogy kivonulnak. A magyarországi Praktiker-áruházak pedig eladósorban vannak, de a Baumaxról is felröppent már, hogy kivonulhat Magyarországról. Az eddig felsoroltaknál inkább az a jellemző, hogy a magyar piac nem jött be nekik, kicsi a vásárlóerő, ezért inkább más, gazdagabb országokban koncentrálják jelenlétüket.

A kiskereskedelmi különadót még csak túlélték az itt levő nagy, külföldi hátterű élelmiszerláncok (Tesco, Auchan, Spar, Metro, Aldi, Lidl), de a vasárnapi boltbezárás és más, őket sújtó elképzelések – nyomatékosítva a szektor majdnem minden szereplőjét veszteségbe taszító drasztikusan megemelt élelmiszer-felügyeleti díjjal – miatt már koránt sem olyan egyértelmű, hogy pár év múlva nem dobja be néhány közülük a törölközőt.

Gyárbezárási hullám söpör végig az országon?

A hvg.hu pár hónappal ezelőtt összeszedte, hogy mely cégeknek zárnak, zártak be gyárai az utóbbi időszakban, illetve hol voltak komolyabb leépítsek Magyarországon. Samsung, Michelin, Sanyo – csak hogy párat említsünk.

A mérleg másik serpenyője sem üres, az Audi-gyár bővítése vagy a Mercedes-gyár idejövetele (utóbbi a Bajnai-kormány alatt vált világossá), az Apollo Tyres gyárának idehozatala (amely már az Orbán-kormány érdeme) is munkahelyek ezreit hozta, hozza létre.

Energiaszektor

Ezen a területen is hasonló átrendeződés figyelhető meg, mint a bankrendszer területén. Itt a többkörös rezsicsökkentés a nyereséges működés alapjait veszélyezteti, de a kormány – szemben a bankszektorral – a vételárnál már gálánsnak mutatkozik. Az E.On üzletágát nagyon borsos áron vették meg, és a fővárosi közműcégeknél is kinyílott az állam pénztárcája.

  • RWE (az állam, illetve az MVM vásárolta meg a Főgázt, a cég kiszállt a Tigázból is, ott az olasz Eni volt a vevő),

  • GDF Suez (a Suez Environmenttől és az RWE-től a főváros vette meg a Fővárosi Vízműveket, a GDF Suez kivonul az áramkereskedésből is),

  • E.On (eladták a gáztározókat és a gáz-nagykereskedelmi céget az államnak).

Emellett korábban érkezett hír arról is, hogy az Elmű-Émász is eladósorba kerülhet (a német RWE és EnBW a tulajdonos), illetve arról is keringett hír, hogy az MVM megvenné az E.On két gázelosztó társaságát és az ügyfélszolgálati cégét is.

Az orosz Lukoil pedig idén jelentette be, hogy kivonulnak Magyarországról (emellett Csehországból és Szlovákiából is), a céget a Norm Benzinkút vásárolhatja meg.

A Lukoil is elhagyja a magyar piacot
©

Ipar, elektronika, hírközlés, építőipar, cafeteria, online fogadás

Nokia, Elcoteq, TDK, Chevrolet – hogy csak a nagyobbakat említsük. A pécsi Elcoteq 2011-ben jelentett csődöt, akkor több mint 1500 embernek mondott búcsút a vállalat. A fénykorában több mint ezer főt foglalkoztató japán TDK 2010-ben zárta be megmaradt magyarországi gyárát. A Nokia komáromi gyárát most november végéig zárják be, mivel a termelést Ázsiába helyezik át, több mint kétezer ember munkahelye szűnt meg ezzel (sokuk ugyanakkor minden bizonnyal más helyen fog találni munkát). A General Motors pedig 2013 végén jelentette be, hogy 2015-ig kivonja a Chevrolet márkát Európából, így Magyarországról is. Részletesebben a gyárbezárási hullámról – amely igazából már 2008-ban kezdődött – keretes írásunkban megtalálható, korábbi összeállításunkra vezető linken olvashatnak.

Csilingelnek az állami milliárdok
A kivonuló nemzetközi cégek helyére sok esetben az állam, illetve önkormányzatok lépnek be, felvásárolják magyarországi leánycégeiket. Mindez ugyanakkor komoly pénzekbe kerül. Számításaink szerint az utóbbi évek nagyobb bevásárlásai összességében majdnem 400 milliárd forintjába kerültek a magyar államnak, önkormányzatoknak (utóbbi esetében leginkább Budapestnek). És ebben még nincs benne a Szurgutnyeftyegaztól 2011-ben visszavásárolt 21 százaléknyi Mol-részvény 500 milliárdos összege.

Az Antenna Hungáriát idén adta el a francia TDF, a cég a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., vagyis a magyar állam tulajdonába került. Az építőipar területéről pedig múlt héten érkezett a hír, hogy kivonul a Holcim cementgyártó Magyarországról, mivel a svájci cégnek értékesítenie kell magyar érdekeltségeit a francia Lafarge-zsal tervezett fúziója miatt.

Magyar állami kézbe került az Antenna Hungária is
©

Az online fogadási piacról is távoztak szereplők, ilyen például a Bwin.party, vagy a Ladbrokes: a szabályozási környezet átalakulása (az internetes sportfogadás állami monopóliumának érvényt szereztek) miatt dönthettek a távozás mellett. Emellett a cafeteriapiacon is átrendeződés történt, tavaly az addig egyik legnagyobb szereplő, a Chèque Déjeuner bejelentette, hogy kivonulnak Magyarországról.

Média

Ebben a szegmensben is jelentős átalakulások zajlottak le az utóbbi években. Kivonult a Sanoma (a magyar cégcsoportot a Central Médiacsoport vásárolta meg), de eladta a TV2-t is német tulajdonosa, a német ProSiebenSat.1. A tévét működtető MTM-SBS Zrt. új tulajdonosai a tévé korábbi vezetői lettek (most újabban arról hallani, Andy Vajna kerülhet meghatározó helyzetbe a csatornánál). (Megjegyzés: 2014-ben eladták a HVG-t is, a német FUNKE-csoport megvált a cégtől, a vevő az addigi magyar kisebbségi tulajdonos lett).

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Cikk megosztása
Címkék