A tervezetet várhatóan még a második világháború európai végének május 9-i hatvanadik évfordulós ünnepségei előtt benyújtják az orosz alsóháznak - jelezte egy tisztségviselő az MTI érdeklődésére. A lépés előzménye, hogy a budapesti Országgyűlés tíz napja külön határozatban nyilvánította ki: Magyarország soron kívül visszaszolgáltat Oroszországnak minden olyan, magyar területen előkerülő kulturális értéket, amely a második világháború következtében jutott oda, és az orosz kulturális örökség részét alkotja.

Ezt a viszonossági deklarációt a 2000. évi orosz restitúciós törvény támasztja bármiféle visszaadási igény kielégítésének feltételéül. A törvény a "kompenzációs restitúció" tételén alapul, amely szerint a Szovjetunió az ellenséges megszállás által kulturális örökségében okozott kárt kompenzálta műkincsek zsákmányolásával. 

Bár a nemzetközi jog szerint a kultúrjavak nem minősülhetnek hadizsákmánynak, és vissza kell adni őket, Oroszország ragaszkodott a viszonosság elvéhez, és a moszkvai kulturális örökségi felügyeleten hangoztatják: csakis ezen a pragmatikus, kiegyensúlyozott úton, esetről esetre lehet haladni a kulturális értékek visszaadásában.
 
Az orosz restitúciós törvény szerint Magyarország mint volt ellenséges állam csak az egyházi és jótékonysági szervezetek, illetve a nácizmus áldozatai és az aktív ellenállók értékeit kaphatja vissza a Szovjetunióba vitt műtárgyak ezrei közül. A sárospataki könyvek egyértelműen az első kategóriába tartoznak. A törvényjavaslat 134  könyvről szól, amelyeket 1938-ban egy budapesti bankban helyeztek letétbe, onnan a visszavonuló németek 1944-ben elvitték, majd szovjet csapatok Berlintől északra rájuk bukkantak, és egy 1945-ös átcsoportosítás nyomán magukkal vitték őket Gorkijba, a mai Nyizsnyij Novgorodba. Egyes magyar szakértők szerint a szovjetek közvetlenül vihették el a könyveket a budapesti bankból.   

Nyizsnyij Novgorodban kötött ki másfél száz festmény is, amelyek magyar zsidó gyűjtők tulajdonát képezték, s így ugyancsak visszaigényelhetők az orosz törvény alapján. Hogy ezután miképpen lehet továbblépni, az nem világos, de a sárospataki könyvekre vonatkozó egyezség (amely előzetesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin elnök között jött létre februárban Moszkvában) legalább megnyitja hozzá az utat.