Kihaló nyelvek - Vissza a bábeli zűrzavar előtti időkbe

A kihalás szélére sodródik az emberiség által beszélt nyelvek többsége: a manapság használt mintegy hatezerből 2030-ra négyezer kerülhet az eltűnés közvetlen közelébe, az évszázad végére pedig kevesebb mint ezer marad. Azaz ezeket a nyelveket már nem ismerik majd a gyerekek.

Az eltűnési folyamat gyorsul. Az utóbbi száz évben négyszáz nyelv veszett el, jelenleg 576 szerepel a végveszélyben lévők listáján, s a szakemberek további ezreket tartanak veszélyeztetetteknek vagy fenyegetetteknek. A legsúlyosabb helyzet Észak- és Dél-Amerikában alakult ki, ahol az angol és a spanyol nyelv dominanciája miatt tömegesen tűnnek el a helyi nyelvek, és másfél évtized múlva szinte teljes lesz a világnyelvek uralma.

A veszélyeztetettek között van például a navaho is, pedig ez az indián nyelv volt az egyike azoknak, amelyeket az amerikai hadsereg Kelet-Ázsiában harcoló katonái használtak a japánok számára megfejthetetlen titkos nyelvként. Ausztráliában sem jobb a helyzet: amikor megérkeztek az első európaiak a kontinensre, ott még háromszáz törzsi nyelv létezett, közülük száz már eltűnt, s a nyelvészek szerint a létezők 95 százalékát is az elhalás fenyegeti.

A világnyelvek dominanciáját az sem ássa alá, hogy 2030-ra valószínűleg általánossá válnak azok a tolmácsgépek, amelyek valós időben és szóban fordítják bármilyen nyelvre a kívánt szöveget. A gépi fordítás – állítják a szakértők – ugyanis még sokáig nem lesz olyan fennakadásmentes, mint az emberi kétnyelvűség, így a jövőben is előnyben lesznek mindazok, akik több nyelven tudnak. Az angol pedig tovább erősíti majd vezető pozícióját: a következő évtized végére újabb egymilliárddal bővül majd az angolul tudók száma.

MAUA

Bár sokan akadnak, akik úgy vélik, nem nagy baj, ha kihalnak a pár száz ember által használt kis nyelvek, a sokszínűség eltűnése azonban nemcsak egyes szavak, hanem a hagyományok, a gondolkodásmódok, illetve a nyelvi szemléletek elvesztését is jelentik. A cherokee indiánok például nem használják az „ég veled” kifejezést, náluk a búcsúzáskor mindig azt mondják: „újra látjuk egymást”. Ők a „bocsánatot kérek” fogalmát sem ismerik, illetve nincs rá nyelvi kifejezésük, viszont például külön szavuk – „okauszdi” – van arra az érzésre, ami akkor tölti el az embert, ha aranyos állatkölyköt vagy egy gyereket lát. S az sem igaz, hogy az európai gyarmatosítók által leigázott őshonos népek nyelve fejletlenebb lenne, mint a hódítóké. Cherokee nyelven például külön határozók nélkül, a szavakhoz illesztett toldalékok segítségével meg lehet mondani, hogy az adott tárgy közelít-e beszélőhöz vagy távolodik tőle, és az igeragozásnak is sok formája van, attól függően, hogy a beszélő vagy a környezetében lévő más személy cselekszik-e.

Eltűnőben vannak a beszélt nyelvek mellett a fütyültek is. Például a görögországi szfüria, amelyet az Athén melletti Évia sziget délkeleti részén lévő hegyvidék falvaiban használnak. Bár a világon több mint hetven fütyült nyelvet tartanak nyilván, a szfüria a legrégebbi és legjobban kidolgozott: nincs olyan mondat, amit ne lehetne elfütyülni. A hangnál jóval messzebb, akár négy kilométerre is elhallatszó füttynyelvet jelenleg hatan beszélik: a fiatalok elköltöznek, az időseknek pedig sorra hullanak ki a fogaik, s ezért elnémulnak. Ezen a videón megnézheti, hogyan működik a szfüria:

A sokszínűség eltűnése ellen számosan harcolnak, s jócskán akadnak e témában sikeres programok is. Írországban és Skóciában a gael nyelv támad fel, Mexikóban pedig a jelek szerint az ayapaneco nyelvet sikerül megmenteni. Miután rávették a Kolumbusz előtti korszakból maradt nyelvet beszélő két utolsó férfit, hogy béküljenek ki egymással, és kezdjék el a gyerekeknek tanítani az ősi nyelvet, elkészült az ayapaneco internetes szótára. A Google pedig 3500 nyelvet próbál megmenteni a Veszélyeztetett nyelvek című program keretében, többek között az ugor családhoz tartozó hantit és manysit. A kezdeményezéshez tartozó internetes oldalakra feltöltik a veszélyeztetett nyelvek szavait és a hozzájuk fűződő tanulmányokat, az oldalra látogatók pedig ötleteket kaphatnak ahhoz, miként lehet hatékonyabban megőrizni a nyelvi hagyományokat.