szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

2030-ra a ma létező nyelvek kétharmada eltűnhet, elsősorban az angol és a spanyol dominanciája miatt. Akadnak, akik mentőprogramokat indítottak a folyamat megállítására, kérdés, mire jutnak.

A kihalás szélére sodródik az emberiség által beszélt nyelvek többsége: a manapság használt mintegy hatezerből 2030-ra négyezer kerülhet az eltűnés közvetlen közelébe, az évszázad végére pedig kevesebb mint ezer marad. Azaz ezeket a nyelveket már nem ismerik majd a gyerekek.

Az eltűnési folyamat gyorsul. Az utóbbi száz évben négyszáz nyelv veszett el, jelenleg 576 szerepel a végveszélyben lévők listáján, s a szakemberek további ezreket tartanak veszélyeztetetteknek vagy fenyegetetteknek. A legsúlyosabb helyzet Észak- és Dél-Amerikában alakult ki, ahol az angol és a spanyol nyelv dominanciája miatt tömegesen tűnnek el a helyi nyelvek, és másfél évtized múlva szinte teljes lesz a világnyelvek uralma.

A veszélyeztetettek között van például a navaho is, pedig ez az indián nyelv volt az egyike azoknak, amelyeket az amerikai hadsereg Kelet-Ázsiában harcoló katonái használtak a japánok számára megfejthetetlen titkos nyelvként. Ausztráliában sem jobb a helyzet: amikor megérkeztek az első európaiak a kontinensre, ott még háromszáz törzsi nyelv létezett, közülük száz már eltűnt, s a nyelvészek szerint a létezők 95 százalékát is az elhalás fenyegeti.

A világnyelvek dominanciáját az sem ássa alá, hogy 2030-ra valószínűleg általánossá válnak azok a tolmácsgépek, amelyek valós időben és szóban fordítják bármilyen nyelvre a kívánt szöveget. A gépi fordítás – állítják a szakértők – ugyanis még sokáig nem lesz olyan fennakadásmentes, mint az emberi kétnyelvűség, így a jövőben is előnyben lesznek mindazok, akik több nyelven tudnak. Az angol pedig tovább erősíti majd vezető pozícióját: a következő évtized végére újabb egymilliárddal bővül majd az angolul tudók száma.

©

Bár sokan akadnak, akik úgy vélik, nem nagy baj, ha kihalnak a pár száz ember által használt kis nyelvek, a sokszínűség eltűnése azonban nemcsak egyes szavak, hanem a hagyományok, a gondolkodásmódok, illetve a nyelvi szemléletek elvesztését is jelentik. A cherokee indiánok például nem használják az „ég veled” kifejezést, náluk a búcsúzáskor mindig azt mondják: „újra látjuk egymást”. Ők a „bocsánatot kérek” fogalmát sem ismerik, illetve nincs rá nyelvi kifejezésük, viszont például külön szavuk – „okauszdi” – van arra az érzésre, ami akkor tölti el az embert, ha aranyos állatkölyköt vagy egy gyereket lát. S az sem igaz, hogy az európai gyarmatosítók által leigázott őshonos népek nyelve fejletlenebb lenne, mint a hódítóké. Cherokee nyelven például külön határozók nélkül, a szavakhoz illesztett toldalékok segítségével meg lehet mondani, hogy az adott tárgy közelít-e beszélőhöz vagy távolodik tőle, és az igeragozásnak is sok formája van, attól függően, hogy a beszélő vagy a környezetében lévő más személy cselekszik-e.

Eltűnőben vannak a beszélt nyelvek mellett a fütyültek is. Például a görögországi szfüria, amelyet az Athén melletti Évia sziget délkeleti részén lévő hegyvidék falvaiban használnak. Bár a világon több mint hetven fütyült nyelvet tartanak nyilván, a szfüria a legrégebbi és legjobban kidolgozott: nincs olyan mondat, amit ne lehetne elfütyülni. A hangnál jóval messzebb, akár négy kilométerre is elhallatszó füttynyelvet jelenleg hatan beszélik: a fiatalok elköltöznek, az időseknek pedig sorra hullanak ki a fogaik, s ezért elnémulnak. Ezen a videón megnézheti, hogyan működik a szfüria:

A sokszínűség eltűnése ellen számosan harcolnak, s jócskán akadnak e témában sikeres programok is. Írországban és Skóciában a gael nyelv támad fel, Mexikóban pedig a jelek szerint az ayapaneco nyelvet sikerül megmenteni. Miután rávették a Kolumbusz előtti korszakból maradt nyelvet beszélő két utolsó férfit, hogy béküljenek ki egymással, és kezdjék el a gyerekeknek tanítani az ősi nyelvet, elkészült az ayapaneco internetes szótára. A Google pedig 3500 nyelvet próbál megmenteni a Veszélyeztetett nyelvek című program keretében, többek között az ugor családhoz tartozó hantit és manysit. A kezdeményezéshez tartozó internetes oldalakra feltöltik a veszélyeztetett nyelvek szavait és a hozzájuk fűződő tanulmányokat, az oldalra látogatók pedig ötleteket kaphatnak ahhoz, miként lehet hatékonyabban megőrizni a nyelvi hagyományokat.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!