A nagyfeszültségű távvezetékek által generált elektromágneses mezők kedvezőtlen hatással lehetnek a méhek beporzó képességére, ami végső soron az adott környezet biodiverzitására is jelentős hatással lehet – állítja egy friss, a Science Advances folyóiratban publikált tanulmány.

A mézelő méhek gyakran támaszkodnak a természetes elektromágneses mezőkre (electromagnetic fields / EMF) a tájékozódáshoz, ám egyre több kutatás világít rá arra, hogy a mesterséges EMF-ek zavarhatják őket, és eltévedhetnek a táplálékkeresésből hazafelé vezető úton.

A chilei Talcai Egyetem munkatársai 100 háziméhet (Apis mellifera) tettek ki laboratóriumi körülmények között különböző szintű, nagyfeszültségű, alacsony frekvenciájú elektromágneses mezőnek, esetenként 3 percre.

Az alacsony EMF-nek kitettekhez képest azok a házi méhek, amelyek erősebb elektromágneses mezőnek voltak kitéve, körülbelül 50 százalékkal több, úgynevezett hősokk-fehérjét termeltek – ezeket tipikusan a stresszhelyzetekben termelik ezek az állatok.

Megvan az engedély, „védőoltást" kaphatnak a méhek az Egyesült Államokban

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium megadta az engedélyt arra a vakcinára, ami segíthet megvédeni a méheket a nyúlós költésrothadástól.

Ez azonban még nem minden, a kutatók arra is figyelmesek lettek, hogy a házi méhek táplálékkereséssel, emlékezéssel és navigációval összefüggő génjeinek kifejeződése is csökkent.

A laboratóriumi körülmények mellett a chilei Quinamávidaban, vadon élő méheket is megfigyeltek a kutatók, aktív és inaktív magasfeszültségű távvezetékeket tartó oszlopok környékén. Előbbi esetben, ha a méhek közel vannak egy ilyen oszlophoz, a hősokk-fehérje száma már 5 perc után is megduplázódik. Az oszlopok környezetében lévő kaliforniai Kakukkmák (Eschscholzia californica) növényeket is harmadannyi alkalommal látogatták meg, mint azokat, amelyek nincsenek kitéve ilyen mértékű elektromágneses mezőknek – összegez a New Scientist.

Korlátozott sikert ért el Brüsszelben a nagy népi összefogás a méhekért

Bár léteznek uniós javaslatok a növényvédőszerek arányának csökkentésére, hosszabb távon végleges kivonására, a tagállamok nem sietnek a döntéssel. Több mint egymillió EU-s polgár igyekezett felgyorsítani a folyamatot, egyelőre sikertelenül. A téma azonban fontos helyet kapott az európai mezőgazdaságról szóló vitákban.

Mint a kutatók kiemelték, a méhek egyszerűen elkerülték a felsővezetékek környékén elhelyezkedő virágokat. Elkezdtek ugyan a virágok felé repülni, de végül inkább távol maradtak. Ezeken a területeken a növények is kevésbé tűntek változatosnak.

A kutatást kritika is érte, a Washingtoni Egyetem munkatársai azt emelték ki, hogy a vizsgálatok csak egy EMF-kitettséget vizsgáltak, miközben ritka, hogy csak egy ilyen van a természetben – például előfordul, hogy a mobilhálózatok antennáit is a nagyfeszültségű oszlopokra szerelik fel, így a méhek többféle sugárzásnak lehetnek kitéve.

Emellett azt sem vizsgálták a kutatásban, hogy az adott területeket kezelték-e valamilyen anyaggal – például peszticid növényvédő szerrel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.