A statisztika tanúsága szerint globálisan az idei volt a második legmelegebb április a tavalyi után. A hőmérsékleti rekordok továbbra is megszakítás nélküli sorozatot mutatnak, amely 2023 júliusában, csaknem két évvel ezelőtt kezdődött, azóta – egy kivétellel – minden hónap legalább 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt az iparosodás előtti korszak (1850-1900) adott havi átlagánál.
Pedig sok tudós arra számított, hogy a 2023-2024-es időszakot – a világszerte valaha mért két legmelegebb évet – szünet követi majd, mert a felmelegedést segítő El Niño jelenség hatása csökken. „2025-re enyhülnie kellett volna, ehelyett azonban továbbra is a felgyorsult felmelegedés szakaszában vagyunk” – mondja Johan Rockström, a németországi Potsdamban található Klímahatáskutató Intézet igazgatója.
Az elmúlt két év „kivételes volt” - teszi hozzá Samantha Burgess, a Copernicust működtető európai központ munkatársa. Az értékek "egyelőre az éghajlati modellek által előre jelzett tartományon belül maradtak, de a tartomány felső határán vagyunk".
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
A szakértők szerint az egyik magyarázat abban rejlik, hogy a La Niña jelenség – amely az El Nino ellentéte, a felmelegedés mérséklődését segítő hatás szinonimája – a Meteorológiai Világszervezet szerint december óta már „gyenge”, és a következő hónapokban várhatóan tovább csökken a hatása.
Mintegy ötven vezető klimatológus, élükön a brit Piers Forsterrel az – ENSZ által megbízott – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfontosabb adatai alapján előzetesen úgy becsüli, hogy a felmelegedés általános szintje 2024-re átlagosan elérte az 1,36 Celsius-fokot. A Copernicus jelenlegi időszakra vonatkozó becslése pedig már megközelíti az 1,39 fokot.
A tudósok szerint hamarosan eljutunk arra a szintre, hogy hosszú távra állandósul az 1,5 fokos felmelegedési küszöbérték, amelynek megtartása a Párizsi Megállapodásban szereplő legambiciózusabb célkitűzés. Samantha Burgess nyilatkozata szerint a Copernicus úgy véli, hogy ez már 2029-re bekövetkezhet.
Már negyedik éve nincs elég talajvíz ahhoz, hogy a magok kicsírázzanak, ezt csak öntözéssel lehet elérni.
„A jelenlegi ütemben az 1,5 Celsius-fokos határértéket még 2030 előtt átlépjük” – véli Julien Cattiaux, a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CRNS) klimatológusa is az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
