Az osztrák fővárosban zárt ajtók mögött született egyezség előfeltétele volt az Egyesült Államok és India között 2006-ban aláírt nukleáris együttműködési megállapodás véglegesítésének, nem véletlenül gyakorolt Washington rendkívüli nyomást a 45 tagú csoport tagjaira a tilalom feloldása érdekében. Egy európai diplomata kiszivárogtatása szerint "taps persze nem volt, és csak kevesen mutatkoztak elégedettnek". Washington és Újdelhi mindazonáltal nyomban üdvözölte az NSG döntését.
   
Az amerikai-indiai megállapodás értelmében az Egyesült Államok nukleáris fűtőanyaggal látja el a polgári célú indiai atomerőműveket. Az ázsiai ország mindmáig nem írta alá a katonai alkalmazású nukleáris technológiák terjesztését tiltó atomsorompó-szerződést, sőt - miután 1974-ben békés jellegűnek minősített robbantási kísérletet hajtott végre - saját atomfegyverre tett szert. Az NSG közvetlenül az indiai atomrobbantás után jött létre, és menten feketelistára helyezte Újdelhit.
   
Kezdetben sem India, sem az Egyesült Államok nem óhajtott semmiféle kikötést elfogadni a tilalom feloldása fejében. Az NSG-tagok egy csoportja azonban - Ausztriával, Svájccal, Írországgal, Hollandiával, Norvégiával és Új-Zélanddal az élen - mereven elzárkózott az engedélytől, mert az volt az álláspontja, hogy a felfüggesztéssel tulajdonképpen megjutalmaznák Indiát atomfegyver kifejlesztéséért, ami megnehezítené az olyan országok nukleáris törekvésének kezelését, mint Irán. Az egyeztetések már augusztusban megkezdődtek, de egészen mostanáig nem jutottak dűlőre a felek. Washingtont ugyanakkor borzasztóan szorította az idő, mert a közelgő választások miatt a kongresszus szeptember végén befejezi munkáját, tehát az amerikai-indiai megállapodás ratifikálásának addig meg kell történnie.
   
A bécsi külügyminisztérium közleménye szerint Ausztria az utolsóként csatlakozott a konszenzushoz, miután India szigorú kötelezettségeket vállalt magára. Egyebek között azt, hogy tartja magát az atomsorompó-szerződés előírásaihoz és az NSG irányelveihez. Kinyilvánította azt is, hogy nem hajt végre több nukleáris robbantást. Az osztrák fővárosban három napon át zajló tárgyalási fordulóban megegyeztek abban is, hogy kiszélesítik az NSG ellenőrzési jogkörét, és a csoport tagjai kölcsönösen, kötelező jelleggel tájékoztatják egymást az Indiának eladott nukleáris technológiákról. Újdelhi lehetővé teszi majd a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértőinek - erről külön jegyzőkönyv intézkedik majd -, hogy abban a tizennégy nukleáris létesítményben, amely az ország 22 atomreaktorából polgári célúnak minősül, mostantól ellenőrzéseket végezhessenek.
   
A tilalom feloldására irányuló amerikai nyomásgyakorlás részeként éppen az egyeztetések ideje alatt szivárogtatták ki azt a bizalmas levelet, amelyben a washingtoni külügyminisztérium a kongresszus tudomására hozta: ha az ázsiai ország újabb atomrobbantást hajt végre, a nukleáris együttműködési megállapodást tüstént semmisnek tekinti.
   
A tilalom feloldása más atomnagyhatalmak számára is kapóra jöhet. A mind inkább gazdasági óriássá váló India 2012-ig nyolc újabb atomerőművet kíván felépíteni energiaellátási gondjainak enyhítésére. Az Egyesült Államokon kívül Franciaország és Oroszország is részesedni szeretne a csábító szállítási megbízásokból.