A plenáris ülésen - ahol mindössze a képviselők egytizede volt kíváncsi a magyar miniszterelnök beszámolójára - Orbán Viktor expozéjában arról beszélt, hogy a magyar elnökség maradéktalanul teljesítette a maga elé kitűzött célokat. Elmondta, mindig is hitt abban, hogy Európa lehet erősebb annál, mint amilyen. Hozzátette, személyesen emlékszik arra az Európai Unióra, amit nem kínoztak válságok és nem gyötörtek kételyek - idézte a Hírszerző a kormányfőt. Erős gyomorszájra mért ütéseket kapott Európa, de mégis erősebb - mondta a magyar kormányfő, aki szerint az eurózóna válsága, a japán földrengés és az arab tavasz mellett is erősebb Európa, mint fél éve volt, de a választópolgárok mégsem ezt tapasztálják. Orbán szerint ennek oka, hogy az eurózóna mélyülő válságával találják magukat szembe a hírekben.

Azért is erősebb ma az EU, mert ma már rendelkezünk azokkal az eszközökkel, amelykekkel meg tudják akadályozni a közös fizetőeszköz válságát - mondta -, és azért is, mert az EU-ban megszületett egy romastratégia, amely nemcsak emberiességi okokból fontos, hanem azért is, mert a révén sok millió polgár vonható be a munkaerőpiacra. "Nemcsak kihívást lát a romaközösségben, hanem fontos tartalékot az Európai Unióban" - mondta Orbán, aki beszélt a Duna-stratégiáról is. Sikerként értékelte Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárását.

Orbán Viktor Strasbourgban az EP-beszámolón

MTI/EPA

Cohn-Bendit: Orbán máshogy beszél külföldön

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában részletekbe menően méltatta a magyar kormány soros elnöki teljesítményét, és az EU előtt álló feladatokat fejtegette. Az EB-elnök elégedett a magyar elnökséggel. Külön örül, hogy milyen jól együttműködött a magyar vezetés a parlamenttel és a bizottsággal is - tudósított az Index. Már előre egyeztettek a programról mindig, ezt várja a lengyelektől is. Van sok gond az EU-ban, az euró jövője és a kontinens jövője is a tét. Reméli, hogy a hatos csomag - a magyar elnökség fő ügye - hamar átmegy a parlamenten is - mondta. Üdvözölte a magyar erőfeszítéseket a közös szabadalom szabályozása ügyében. Kiemelte, hogy a közös határvédelem ügyében is sikerült megnyugtatni a kedélyeket (több tagállam ideiglenesen fel akarta mondani a schengeni rendszert). Dicsérte a romastratégiát.

A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda üdvözölte a romastratégia elfogadását, bírálta viszont a magyar médiatörvényt és az új alaptörvényt. Daniel Cohn-Bendit, a zöldek frakcióvezetője azzal kezdte hozzászólását, hogy nem érti Orbánt - írta beszámolójában az Origo. Idézte Orbánnak azt a mondatát, amely szerint Magyarország nem fogadta el Moszkva diktátumait, és most nem fogadja el Brüsszel diktátumát sem. Cohn-Bendit szerint ez árt Európának, mert máshogy beszél külföldön, és máshogy a hazájában. A képviselő szerint Orbán rombolja Európát. A zöld frakcióvezető Orbánt bírálta azért is, mert szeinte nem hallatta a hangját az arab demokratikus változások ügyében, viszont nagy tisztelettel fogadta a kínai miniszterelnököt. Cohn-Bendit is többször elmondta azonban a kritikák mellett, hogy az apparátus jó munkát végzett. Később Conh-Bendit a kormány és az elnökség több bírálójával együtt elhagyta az üléstermet.

Ne terelje el a figyelmünket a magyar elnökség eredményéről a most zajló politikai vita - mondta Maros Sefcovic, az EB intézményi kapcsolatokért felelős biztosa és alelnöke, aki szerint az új magyar alkotmány nem inkompatibilis az európai normákkal. Megköszönte a magyar elnökségnek, hogy sikeresen elindította a pénzügyi szemesztert, és hozzátette, tudjuk, hogy a reformok akkor lehetnek siekresek, ha a nemzeti kormányok is magukénak tartják őket. A magyar elnökséget köszönet illeti - ismételte meg Sefcovic. Hozzátette, a horvát csatlakozás prioritásként kezelése is fontos volt a magyar elnökségnek, és méltatta a Duna-stratégiát is.

MTI/EPA

Orbán: a baloldali támadás megbéníthatta volna az elnökséget

Zárszavában Orbán Viktor köszönetet mondott az Európai Tanácsnak, az EP elnökének, Jerzy Buzeknek és a néppárti frakciónak, amelynek támogatása nélkül a magyar elnökség nem lehetett volna sikeres. Orbán szerint "a nemzetközi baloldali támadás" meg is béníthatta volna az elnökséget, de elhárításához kellett a néppárti frakció segítsége. "Gyenge trükknek" nevezte azokat a megjegyzéseket, amelyek szerint vannak munkájukat jól végző hivatalnokok és gyenge vezetők - ez "egy viccesnek is tekinthető érvelés lenne, ha nem lenne olyan unalmas, hogy az fárasztó". Egyetlen európai kormány sincs abban a helyzetben, hogy megmondja a magyaroknak, milyen alkotmányuk lehet és milyen nem - tette hozzá a kormányfő.

A zöldek frakcióvezetője, Daniel Cohn-Bendit kommentárjaira válaszolva Orbán azt válaszolta, hogy Brüsszel nem Moszkva és szerinte Cohn-Bendit nem mondhatja meg, mit tegyenek Magyarországon. Orbán szavait taps kísérte. A kormányfő megköszönte az eurószkeptikusok támogatását is. Ha nincs európai együttműködés, akkor Európában előbb-utóbb háború lesz, ezt a régi mondást "mi komolyan vesszük", "kitartunk az európaiság eszméje mellett" - tette hozzá Orbán.

Az alkotmánnyal kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, "ragaszkodunk ahhoz, hogy az alkotmányt a magyarok alkossák meg". De a családot központba állító gondolkodásmód európai érték is, örülünk, hogy sok ember tekinti szép eredménynek a magyar alkotmányt. A Velencei Bizottság sok ponton kritikus véleményét tartalmazó jelentéséből Orbán azt a szakaszt olvasta fel, amely arról beszél, hogy a magyar alaptörvény megfelel az európai normáknak. Végezetül azt kérte a képviselőktől, támogassák úgy a lengyel elnökséget, ahogy a magyar elnökséget is támogatták.

MTI/EPA

"Magyarország nem alárendeltje Brüsszelnek"

A plenáris ülés után Orbán Viktor és Jerzy Buzek sajtótájékoztatót tartott, ahol az EP elnöke ismét elmondta, hogy az elnökség jó munkát végzett és "barátságos" volt, fontos szabályozásokat fogadott el és a pénzügyi jogszabályi keretek kialakítását illetően is eredményes volt. Horvátország csatlakozási folyamata, Bulgária és Románia előrelépése az integrációban, a pénzügyi szemeszter, a romaintegráció és a Duna-stratégia - sorolta a prioritásokat Buzek, aki újra gratulált Orbánnak. A magyar kormányfő angol nyelvű válaszában megköszönte Buzeknek és az EP-nek a segítségét és részletesebben is beszélt az elnökség egyes céljairól és az elért eredményekről. Orbán hozzátette, hogy az EP vezetőinek is eljuttatta a Nyugat-Balkánról írt memorandumát, amelyben leírta, hogyan lehet folytatni a régió országainak integrációját.

Az MTV egyik újságírójának az alkotmányra vonatkozó kérdésére Orbán elmondta, hogy a magyar alkotmányt védi Európa, és tartalmát tekintve is európai értékekei vannak. Arra a kérdésre, hogy miért volt jó az elnökség a magyarok számára, Orbán azt mondta, hogy törlesztettük azt a tartozást Európának, amelyet az országban korábban "hazugságokkal, csalással" okoztak. Magyarország nem alárendeltje Brüsszelnek, Brüsszel nem egy központ, ahol megmondhatják, mit tegyünk, vannak jogok, amiket együtt gyakorolhatunk Brüsszellel - választola Orbán egy német újságíró kérdésére, aki azt firtatta, mit értett azon, hogy Brüsszel nem Moszkva. Az alkotmányok és a nemzeti identitás is védelem alatt áll - tette hozzá Orbán, aki szerint Magyarország teljesen legitim módon követeli magának azt a jogot, hogy maga alkossa meg az alkotmányát.

Egy médiatörvénnyel kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán azt mondta, hogy "a következő évek folyamatos küzdelemben telnek majd el" a nemzetközi, illetve európai baloldaliakkal, akik fenntartják majd a támadásaikat. "A magyar nem olyan népség, amelynek be lehet fogni a száját", Orbán szerint nincs olyan médiatörvény, amellyel meg lehet akadályozni, hogy a politikáról beszéljenek, vagy a kormányt kritizálják.