A felmérés eredményei szerint 46,7 százalék azon választók aránya, akik eldöntötték, hogy részt vesznek az előre hozott választásokon. Ha ez beigazolódna, akkor az a parlamenti választások legalacsonyabb részvételi arányát jelentené az ország történetében. A 2010-es parlamenti választásokon a lakosság szavazati joggal rendelkező részének 58,8 százaléka vett részt. Az akkori voksolást megelőző felmérések 55,9 százalékos részvételi szándékot mutattak.
"A mostani eredmények részint az utóbbi hónapok politikai-közéleti botrányait tükrözik, de véleményem szerint nem elhanyagolható a hosszú távú hatás sem, vagyis az, hogy a választók jelentős része már régóta nem bízik sem a politikusokban, sem azok ígéreteiben" – mondta Tokár Géza politikai elemző.
AP / Petr David Josek)
Kétségkívül a Gorilla-botrány áll a részvételi szándék csökkenése mögött - állítja a Hospodárské Noviny által megszólaltatott szociológus, Ivan Dianiska. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a választások közeledtével növekedni szokott a részvételi kedv, most pedig éppen fordított jelenség figyelhető meg.
Pártszimpátia szerint a legnagyobb arányban, 71,9 százaléknyian - az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent támogatottságú, Mikulás Dzurinda vezette - jobboldali konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt támogatói mennének el szavazni. Az átlagnál jóval magasabb, 63,2 százalék a parlamenti választásokon való részvételi szándék Robert Fico pártjának - a választási felméréseket hosszú távon vezető, baloldali, Irány - Szociáldemokráciának a támogatói közt is.
A választásokon való részvétel 1990-ben a rendszerváltást követő első parlamenti választásokon volt a legmagasabb, elérte a 95 százalékot. Azóta, bár voltak kivételek, hosszú távon folyamatos csökkenést mutat a választási részvétel.
