A stadionépítési láz az NB III.-ban is tombol: mutatunk néhány kirívó példát
6 perc
2019.07.15. 09:07
Nem csak az első két osztályban lehet szórni a milliárdokat a stadionokra, NB III.-as, és még gyengébb csapatoknál is sorra épülnek új arénák. Néhol a pénzügyek miatt eközben két osztályt esik vissza a csapat, máshol megszűnik az utánpótlás.
Az NB I. új szezonjában a 12 csapat közül 11 teljesen új, vagy az elmúlt pár évben átépített stadionban játszik, az egyetlen kivétel a Kispest, de már az ő stadionjuk is épül. Az NB II.-ben a húsz csapat közül 11-nek a stadionja vagy vadonatúj, vagy nemrég felújított. Összeállításunkból ugyanakkor kiderül, hogy az sem lehet akadálya a több milliárd forintos stadionépítésnek, ha egy csapat nincs annyira erős, hogy az első két osztályban szerepeljen. Ahogy az sem, ha az embereket egyáltalán nem érdekli annyira a foci, hogy indokolt legyen egy nagy stadion.
Vannak természetesen olyan felújítások is, amelyekbe csak a legnagyobb rosszindulattal lehetne belekötni. Ha egy NB III.-as csapatnál úgy döntenek, hogy beépítenek egy néhány száz székes lelátót, ne ugyanazoknak a korlátoknak támaszkodva kelljen nézni a meccset, mint 1970-ben, akkor az egész biztosan nem lesz országos hír. De sok helyen nem állnak meg ennyinél, ezekből a példákból szemezgettünk.
Óbudán a napokban folytatódott az NB III. Nyugati csoportjában legutóbb 5. helyezett III. Kerületi TVE sportkomplexumának átépítése. A terv az, hogy öt műfüves pálya, valamint egy nagyméretű füves focipálya lesz az egész projekt végére, egy szabadidőközponttal, futókörrel, valamint vízilabdacsarnokkal. Erre 1,7 milliárd forintot szánnak, és találtak is cégeket, amelyek összesen 1,2 milliárd forint tao-pénzt összedobtak erre a célra. A terv eredetileg az volt, hogy a maradékot az óbudai önkormányzat állja, de a kormány adott egy nagyobb fejlesztési támogatást a kerületnek, így egy fillért sem vesznek ki a stadionra a kerületi kasszából. Ami miatt mégis pozitív az óbudai példa: ott nemcsak a klub használhatja a stadiont, hanem a kerületi iskolák, és a tulajdonos önkormányzat is kiadja saját tömegsport-rendezvényeire.
Az Érd, amely tavaly második lett az NB III. Nyugati csoportjában, eredetileg 3,3 milliárd forintot kapott volna a stadionjára, a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűnek is nyilvánította az építkezést. Aztán amikor tavaly ősszel eredményt hirdettek a közbeszerzésen, kiderült, hogy a győztes ennél több mint másfélszer drágább, 5,3 milliárd forintos ajánlatot adott. A stadiont Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. és az Épkar Zrt. készítheti el. Rajtuk kívül még hárman adtak be ajánlatot, de két pályázót kizártak, a harmadik, a ZÁÉV pedig hatmilliárdért vállalta volna a munkát (azóta amúgy az a cég is Mészáros Lőrincé lett).
Az, hogy tavaly ősszel hirdettek eredményt, azért is érdekes, mert az eredeti terv szerint a sportközpontot már 2017 végén át kellett volna adni. A beruházás legdrágább része a stadion, ezt 4,2 milliárdból készítik el – egész pontosan a meglévőt lebontják, majd felépítenek egy új nagypályát, 1300 fős lelátóval és egy főépületet, mellette pedig 1,1 milliárdból egy sportcsarnokot. Ez utóbbi részlet azért is érdekes, mert hatszáz méterre onnan áll az Érd Aréna, ahol kézilabdapálya és uszoda is van, mind olyan szintű, hogy nemzetközi meccseket is oda lehet vinni.
Kozármisleny egy hatezres kisváros Pécs mellett – a helyi csapat még jóval a NER előtt tudott meglepően jó eredményeket elérni. Az előző évtized közepétől az NB II. jobb csapatai közé tartozott, többször még az is szóba került, hogy feljuthat az NB I.-be. Ebben a helyzetben kezdett el épülni a stadionja, ami még az olcsóbbak közé tartozott, ezt mindössze 440 millió forintból hozta ki a sellyei O és R Kft. Anyagilag viszont nem tudták tartani a lépést a tao-pénzekből is felfuttatott riválisokkal, amikor a stadionépítés elkezdődött, már kiestek az NB III.-ba. Az átadáskor épp újra másodosztályúak voltak, de még abban az évben kiestek, és azóta sem tértek vissza a régi szép idők, a csapat az NB III. középmezőnyében ragadt.
A Vecsés szintén másodosztályú volt 2005 és 2012 között, most már a megye 1-ben játszik. Amikor az Index összeszedte a tao-pénzek felhasználásának legbizarrabb módjait, azzal került be az összeállításban, hogy a hivatalos tao-programba heti 5,5 napon át napi 16 órán át dolgozó edzőket és napi nyolc órát edző gyerekeket írtak be, de a stadionhelyzet sem egyszerű. Ők csak új klubházat kaptak, 260 millió forintért, az indoklás pedig parádés: a kézilabdacsapat csarnokát – szintén tao-pénzből – épp a régi fociöltöző helyére építették volna fel. A támogatást annak ellenére megkapták, hogy a csarnok végül nem tao-pénzből és nem is ott épült meg, hanem egy olyan műfüves focipálya helyén, amelynek a felújítására a futballklub kapott tao-pénzt. Azért a nagypálya újjáépítésére beadott pályázatot az MLSZ tavaly elutasította.
Észak-Magyarországon is nagy terveket szőnek. A Putnok tavaly nyáron kapott új stadiont, 350 millió forintért. Az egri pálya a hivatalos indoklás szerint „nem tudja kielégíteni a sportpálya ideális használatához szükséges feltételeket”, ezért idén télen bejelentették, hogy 1,5 milliárd forintból épít a Pharos 95 egy újat. (Mellékszál, de jellemző a magyar focira: az Eger nemrég még NB I.-es is volt egy évig, ekkor felváltva Miskolcon, Debrecenben, a Vasas-pályán és Vácon játszotta a hazai meccseit, mert a saját stadionjában villanyvilágítás nélkül azokat az MLSZ nem engedélyezte, majd a meccsek többségét olyan időpontra tették, amikor fel sem kellett volna kapcsolni a reflektort.) Az ottani másfél milliárd forint is aprópénz ahhoz képest, hogy Salgótarjánban négymilliárd forintból épül át stadion – amikor erről közzétették a kormányhatározatot, véletlenül rossz stadiont írtak bele, aztán korrigáltak.
| Megyeszékhelyeken sem egyszerű a stadionhelyzet |
| Ha a harmadosztályú és még gyengébb csapatokat nézzük, idén már kimarad a felsorolásból a Szeged és a Szolnok, mindkettő most nyáron jutott fel az NB II.-be. A szolnoki önkormányzatnak márciusban Nyerges Zsolt ajándékba odaadta a sportlétesítményeket, amelyeket eddig ő finanszírozott, majd kiderült, hogy a város képtelen lenne ezeket fenntartani, ezért a kormány gyorsan odaadott 221 millió forintot a stadionra és az uszodára, valamint egymilliárdot e két sport és a kosárlabda támogatására. Szegeden még komplikáltabb a helyzet: ott közel 10 milliárd forintból kap a katolikus egyházmegyéhez tartozó Szeged 2011 egy stadiont, benne egy kápolnával. Ez a csapat évek óta Gyulán játssza a hazai meccseit, a másod- és a harmadosztály közt ingázva. A város másik csapata, a SZEOL tényleg Szegeden játszott, egészen mostanáig, amikor is visszaléptek az NB III.-ból, mert "nem tudták volna felelősséggel vállalni” az indulást. |
A magyar futball egyik legszörnyűbb példája a szigetszentmiklósi. Az ottani SZTK 2009-től 2015-ig volt az NB II. stabil középmezőnybeli tagja, majd elkezdtek stadiont építeni. Az események innen kezdve teljesen szürreális fordulatot vettek:
- a klub összekalapozott 2,1 milliárd forintot a stadionépítésre, de összesen 3,5 milliárd kellett volna,
- eközben 2016 nyarán kiesett a harmadosztályba,
- 2017 őszén 60 százalékos készültségnél leállították az építkezést, amíg nem kaptak bankhitelt a projekt második ütemére, pedig a tao-pénz mellett az állam is adott 361 millió forintot,
- addigra viszont egy év harmadosztály után az NB III.-tól is visszaléptették a csapatot, és 2017/18-ban már csak a megye 1-ben indultak el, hogy legyen pénz a stadionra. A klub ezt azzal indokolta, hogy a felnőttcsapaton lehet spórolni akár így is, a lényeg az, hogy az utánpótlásnak épüljön a sportközpont.
- Ezt az indoklást viszont felülírta az, hogy 2018 tavaszán a város összes utánpótláscsapatát is visszaléptették a bajnokságokból, és mellékesen a felnőttcsapatot is.
- Amikor már megindult volna a felszámolás, Orbán Viktor stratégiai fontosságúnak minősítette a klubot, így megmenekültek.
2018/19-ben a Szigetszentmiklós harmadik lett a legalsó, hetedosztályban, avagy másképp fogalmazva a megye 4-ben.