A természeti erőforrások értéke is jól mérhető, az ISO pedig már szabványokat is alkotott cégek számára. Mi éri meg jobban: a fenntarthatóság vagy a környezetszennyezés?
Hány liter víz kell egy pamutpóló elkészítéséhez? Mennyi üvegházhatású gáz szabadul fel egy kiló marhahús előállítása során? Hány fát vágnak ki egy tonna pálmaolaj előállításához?
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO most azon dolgozik, hogy mérési módszert dolgozzon ki a klímaváltozás hatásainak meghatározására olyan anyagok esetében is, ahol azt eddig nem tették meg.
A szakértők a klímaváltozás esetében alkalmazott mutatót, a nap felől érkező és a föld felszínéről a légkör felé visszasugárzott hőenergia különbségét jelző arányszámot próbálják például „szabványosítani” annak a függvényében, hogy mennyi szén-dioxid, illetve egyéb, üvegházhatást fokozó gáz található a levegőben.
Cunamiként zúdítja a kormány a támogatásokról szóló bejelentéseket az emberekre a Pride miatti blamázs óta, hátha ezzel szavazókat nyer vissza. Pedig ezek a támogatások valójában azt mutatják, hogy az állam továbbra is igyekszik kivonulni a szociálpolitikából, és az egyénre próbál hárítani minden felelősséget – mondja Kramarics Szandra, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója.
