Hatalmas üzletet nyer és hatalmas kockázatot vállal a 4iG a magyar hadiipari privatizációval
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Óvatlan mozdulat a vakcinakísérletnél a szer tesztelését nem kiváró felettesek kedvéért, és máris terjedt a pestis Moszkvában, 1939-ben. A Magyarországon jól ismert szerző nem pusztán fikciót írt, pályáját genetikusként kezdte, kutatóként kollégájától hallotta a hátborzongató történetet.
„A mai napon vizsgázni fogunk állampolgári és orvosi érettségből” – próbálja fellelkesíteni sebtében összehívott munkatársait a kórház igazgatója. „Egyik kollégánk bezárkózott a beteggel, vagyis a karantén első fokozata már létrejött” – közli, hozzátéve, hogy mindent meg kell tenni az országos vagy világjárvány elkerüléséért. „Tekintsék úgy, hogy hadiállapotban vagyunk – folytatja az eligazítást. – Szóval, az első parancs: azonnal le kell zárni a lépcsőházi kijáratokat, az emeletek között tilos a közlekedés.” A kórházban tartózkodó betegek előtt „a pánik elkerüléséhez elő kell állnunk egy olyan magyarázattal, ami nem izgatja fel őket túlságosan. Be kell jelentenünk, hogy elrendeltük a karantént, aminek az oka...” Itt elakad.
A halálos kór nevét muszáj titkolni, mert még kiszivárog.
De mit mondjanak helyette? Az influenza mellett döntenek. Elvégre a kórházba bekerült rettegett járványos betegség is magas lázzal, légszomjjal, köhögéssel kezdődik, aztán tüdőödéma lép fel, végül összeomlik a keringés, és beáll a halál.
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
Az okok most egyértelműek.
A BKV belső vizsgálatot indított.
A Magyar Stratégiai Zrt. tulajdonában álló ingatlan rendkívül értékes lehet.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.