Évente több mint 5 milliárdba kerül a tíz év alatt kétharmadával hizlalt kormányzati vezérkar

308.

Látszólag ennyi miniszterelnöki, tárcával vagy azzal nem rendelkező miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári, biztosi és megbízotti pozícióra van szükség 2021-ben ahhoz, hogy a negyedik Orbán-kormány működni tudjon. Ez a szám nem 308 főt takar: akadnak olyanok, akik államtitkári és miniszteri biztosi feladatokat is egyaránt betöltenek a hivatalos kormányoldalon található lista szerint.

Az átfedések ellenére elmondható, hogy a hatalmas állami apparátus rengeteg pénzébe kerül az adófizetőknek. Az elérhető legfrissebb, 2020-as és 2019-es adatok szerint így fest a kormánytisztviselők bruttó havi bérezése:

• Orbán Viktor havi 1 507 350 forintot keres mint kormányfő, de országgyűlési képviselőként ez 2,6 millióra nő.
• A miniszterek fizetése 1 979 400 forint, de a képviselőként is dolgozók, így Varga Mihály, Gulyás Gergely és Rogán Antal is közel 3,1 milliót keresnek.
• A tárca nélküli miniszterek közül Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, illetve Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 5-5 milliót, míg a családokért felelős Novák Katalin és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes fejenként 1,9 milliót keres.
• Az államtitkároknak 1,75 millió forint a fizetése (kivéve azokét, akik országgyűlési képviselők is, ők ugyanis államtitkárként 1,3 milliót keresnek), míg a helyettes államtitkárok és a miniszteri biztosok 1,3–1,65 millió forint között keresnek.
• Végül a kormánybiztosok 1,5 és 1,9 milliót, a közvetlenül Orbán Viktor alá tartozó miniszterelnöki megbízottak pedig 1,3 millió forintot vihetnek haza havonta.

MTI/Koszticsák Szilárd

A kormány jelenleg pedig

• 1 miniszterelnökből,
• 14 miniszterből,
• 69 államtitkárból,
• 118 helyettes államtitkárból,
• 68 miniszterelnöki és miniszteri biztosból,
• 17 miniszterelnöki megbízottból,
• és 21 kormánybiztosból áll.

Ez pedig azt jelenti, hogy ha csupán a tisztségviselői fizetéseket vesszük (és abból is a minimum összegeket, képviselői extrák nélkül azt feltételezve, hogy mindenki felveszi a jussát), a kormány fenntartása

havonta durván 450 millióba, évente pedig nagyjából 5,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.

A 308-as létszám ráadásul azért is meghökkentő, mert a második Orbán-kormány adminisztrációja 2010-ben „csupán” 184 fővel indult, azaz tíz év alatt 67 százalékkal nőtt a kormányzati tisztviselők száma.

Túry Gergely

Kik és mit csinálnak?

A létszámlistát 38 fővel vezeti a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az ITM nagy létszáma nem véletlen: külön miniszteri biztosi feladatot kapott például Cseresnyés Péter a mindössze 9 milliárdos Mura Programért (településfejlesztés és turisztikai beruházások Nagykanizsa térségében), valamint hasonló ügyekben kapott megbízást Kara Ákos is, aki a Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint-rehabilitációja mellett a Győr és térségének szakképzési fejlesztésével összefüggő koordinációs feladatokért is felelős (bár ez a kormány weboldaláról nem derül ki).

Rágyúrtak az egyetemi modellváltásra is: az alapítványi fenntartásúvá válásról az egyetemi vezetőkkel tárgyaló Bódis József felsőoktatásért felelős államtitkár mellett március végéig biztosan az innovatív, versenyképes felsőoktatási működési modellek magyarországi bevezetésének előkészítéséért felelős miniszteri biztosként dolgozik az ITM-nél Pavlik Lívia, és meglepetésre megérkezett a volt kancelláriaminiszter, Stumpf István is, aki kormánybiztosként a következő két évben a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati koordinációért felel.

Reviczky Zsolt

A hírt a miniszterelnök azzal jelentette be a Facebookon, hogy megállapodott Stumpf Istvánnal, és hogy a következő évek legfontosabb programja az egyetemek korszerűsítése, amihez egész emberre van szükség.

Stumpf visszatérése meglepő: ahogy ő fogalmazott korábban, "feketeseggű lett", alkotmánybíróként többször szembe ment a kormány irányvonalával, és számos alkalommal fogalmazott meg kritikát Orbán Viktorral és a Fidesszel szemben. A hvg360-nak tavaly adott interjúban például arról beszélt, Orbán Viktor megöregedett, lassan elő kell készíteni a generációváltást. Kinevezése után a Telexnek azt mondta, Palkovics László miniszter kérdezte meg, elvállalja-e a munkát, majd többször beszélt Orbán Viktorral is, akivel eddig nem tartott szoros kapcsolatot.

Stumpf szerint ő most az egész életpályáját teszi kockára azért, hogy az egyetemi modellváltásból siker legyen, visszatérésének azonban van egy olyan olvasata is, hogy Orbán újra az "emberarcú" fideszeseket tolja előtérbe, miután – a területnél maradva – Palkovics Lászlóval végigdaráltatta a tudományos életet.

Felemel, ejt, visszaemel - ez Orbán Viktor személyzeti politikája

Így jár el közel 30 éve azokkal a társaival szemben, akikről úgy érzi, a fejére nőhetnének, de átállásukat sem szeretné.

A második legnagyobb tárca az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ahol 36 vezető politikus van; Kásler Miklós is gondosan odafigyelt arra, hogy minden feladat szakszerűen el legyen látva. Így lett például Fekete Péterből kultúráért felelős államtitkár mellett a cirkuszművészet megújítása és az új Nemzeti Cirkuszművészeti Központ elhelyezése céljából miniszteri biztos, illetve így kapott hasonló rangot dr. Sáfár Sándor is az államilag elismert sportakadémiák működésével kapcsolatos feladatok ellátásáért. Az önkezűleg kreált feladatok megoldásáért a bajnoki címet azonban dr. Hoppál Péter viheti haza: a pécsi fideszes politikus a kulturális alapellátás kiterjesztésének összehangolásával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosként dolgozik az EMMI-ben, és egy parlamenti jegyzőkönyv szerint pont ő volt az, aki 2017-ben még államtitkárként előterjesztette a kulturális alapellátás kifejezésének használatát és külön területként való kezelését.

A Gulyás Gergely alá tartozó Miniszterelnökség a harmadik (még úgy is, hogy értelemszerűen levontuk azokat az államtitkárokat, helyettes államtitkárokat és miniszteri biztosokat, akik a tárca nélküli minisztereknél vannak): ott összesen 6 államtitkár, 15 helyettes államtitkár és 12 miniszteri megbízott dolgozik.

A dobogóról épphogy lemaradt a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium a maga 27 tisztségviselőjével. Bár itt érdemes megemlíteni dr. Ferencz Orsolyát, aki az űrkutatásért felelős miniszteri biztossá neveztek ki, ám a külügy legérdekesebb megbízásait nem vezető politikusok, hanem sportolók körül kell keresni: ahogy korábban megírtuk, Szijjártó minisztériuma egyre különlegesebb szerepeket talál ki a kormányhoz közeli sportembereknek.

Máté Péter

A cikk apropóját adó kormánybiztosok listája is kellően hosszú, a 21 szakember között pedig találni a politikai mainstreamből ismerős arcokat is. Államtitkári és Twitter-harcos feladatkörei mellett felbukkan Kovács Zoltán aki a Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállításért, valamint az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért felelős; illetve megjelenik Lázár János is, akit a Hódmezővásárhely–Szeged tram-train vonal és a Szeged–Szabadka–Baja vasútvonal kialakításáért, a makói termálfürdő beruházásért, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság által ellátott állami feladatok koordinálásáért, valamint a geszti Tisza-kastély felújítási munkálatainak koordinálásáért és végrehajtásáért neveztek ki kormánybiztosnak. Lázár ezenkívül most került be a Vidékfejlesztési Kormánybizottságba Orbán Viktor, Nagy István miniszter, Navracsics Tibor és Stumpf István mellé. Lázár János egyébként a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztosként került újból Orbán Viktor közelébe a 2018-as bukása után.

Stumpfról már írtunk, a volt uniós biztos és miniszter Navracsics Tibor az Európa Kulturális Fővárosa 2023-ért (ami Veszprém lesz) felel, ezenkívül az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosává is kinevezték. Hasonló feladatot végez Északkelet-Magyarországon kormánybiztosként Palkovics László miniszter is, aki mindezek mellett még felel a debreceni autóipari központért, és a Budapest–Belgrád vasútvonalért is.

Máté Péter

Két volt minisztert, Seszták Miklóst és Fazekas Sándort sem hagyták az út szélén: előbbi a Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladataiért, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felel, utóbbi pedig a zsebszerződések visszaszorítását célzó szabályozás eredményeit vizsgálja államtitkári fizetésért.

Végül érdemes megemlíteni a Orbán Viktor megbízottjait is: a miniszterelnök 17 embere között megtalálható Giró-Szász Áron, aki a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős, Horváth László megbízatása a gyöngyöspataihoz hasonló konfliktusos helyzetek feltárása és azok megoldását szolgáló javaslatok kidolgozásáról szól, Járai Zsigmond pedig a csángó–magyar együttműködés feladatainak koordinálásáért felel. A miniszterelnök tanácsadója Tarlós István volt főpolgármester, illetve Maróth Miklós is, aki nem érzi összeférhetetlennek ezt az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Irányító Testületének elnökségével.