szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az eddig ismerteken kívül a Dunaújvárosi Egyetem alapítványi fenntartásúvá válását is tényként kezeli egy az Innovációs és Technológiai Minisztériumban készített prezentáció, ami a hvg.hu-hoz is eljutott. Február elején már a kormány, majd az Országgyűlés is rábólinthat az iskolák átalakítására.

Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem mellett a Dunaújvárosi Egyetemet is eléri a magánosítás, méghozzá még 2021 első felében – olvasható ki egy az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejlécét viselő dokumentumból, amely a hvg.hu birtokába került.

Ez tehát ugyanaz a változtatás, amelyet elsőként a Corvinuson léptek meg, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SzFE) pedig nagyszabású tiltakozás robbant ki miatta tüntetésekkel, sztrájkkal, épületfoglalással, melynek csak a koronavírus-járvány eldurvulása és az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések vetettek véget.

Az anyagból a teljes átalakítási terv menetrendje is kiviláglik. Eszerint az előttünk álló, január 18-ai héten már végleges előterjesztés születik az ügyben, s február 3-án a kormány, 9-én pedig az Országgyűlés elé kerül a kérdés.

©

A kormány-előterjesztéshez az ITM a prezentáció szerint az érintett egyetemektől egy 13-14 oldalas anyagot kért be, amelyben bemutatják az intézmény jelenlegi helyzetét (hallgatók számának változása, a képzések és kutatások karonként, főbb mutatók stb.), stratégiai céljait és az azok elérését gátló tényezőket. Ezeket a dokumentumokat már péntekig, január 15-éig elvileg be is kellett nyújtaniuk a képzőhelyeknek.

Az ITM-es prezentáció hosszan sorolja a modellváltás vélelmezett előnyeit. A minisztérium szerint a változáson az állam és az intézmények is nyernek. Előbbi például azt, hogy a társadalmi és gazdasági igényekre rugalmasabban reagáló egyetemek jöhetnek létre, valamint hogy a gazdaság szereplői és az egyetemek között különféle szintű együttműködések alakulhatnak ki. Az iskolák számára az anyag szerint előny lehet az autonómiájuk növekedése, a döntéshozatal egyszerűsödése, az olcsóbb működés, az infó és ingatlanvagyon tulajdonba vétele, az önálló bérstratégia lehetősége és így tovább.

Levezetik azt is, hogyan kell elképzelni az új rendszerben működő egyetemek felépítését. A lényeg dióhéjban: az állam létrehoz és finanszíroz egy úgynevezett közérdekű feladatot ellátó vagyonkezelő alapítványt (a maga minimum öt fős kuratóriumával, felügyelőbizottságával és vagyonellenőrével), amely egy alapító okirat révén az egyetem fenntartójává válik.

©

Az ITM anyaga külön kiemeli, hogy a magán felsőoktatási intézmény alapító okirata úgy is rendelkezhet, hogy a fenntartó (vagyis az állam által felállított alapítvány) fogadja el

  • az intézmény költségvetését,
  • éves beszámolóját,
  • szervezeti és működési szabályzatát,
  • vagyongazdálkodás tervét,
  • gazdálkodó szervezet alapítását vagy vásárlását; és írja ki a rektori pályázatot.

A prezentációban szó esik a magánosított egyetemek finanszírozásáról is. Az állam az alapítványoknak fog működési és fejlesztési támogatást juttatni, amely – vagy amelynek egy része – aztán fenntartói támogatás formájában juthat el magukhoz a felsőoktatási intézményekhez. Ám utóbbiak közvetlenül is pályázhatnak különféle állami és uniós tendereken pénzekért, illetve azokra az egyetemekre, ahol betegellátás is folyik, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől is érkeznek majd források, ahogy jelenleg is. Eközben a gazdaság egyéb szereplői (a „piac”, ahogy az ITM fogalmaz) vállalati megrendelések, magán egészségügyi ellátásért vagy önköltséges oktatásért fizetett díjak formájában járulhatnak hozzá az egyetemek működéséhez. Az állam 15–25 éves keretszerződéseket fog kötni a fenntartó alapítványokkal, amelyek ideje alatt 3–5 éves finanszírozási megállapodások is születnek, amellyel

kialakítanak egy teljesítmény-megállapodást, „meghatározott indikátorok és tarifális tényezők alapján”.

(Azaz érvényesülne az „az rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt” elv.)

©

Az elmúlt másfél hétben a Szegedi, a Debreceni, Pécsi illetve a Semmelweis Egyetem vezetése ismerte el, hogy tárgyalnak a modellváltásról, ugyanakkor a kommunikáció alapján úgy tűnt, ez egy választható lehetőség az intézmények számára. Az ITM pár nappal ezelőtti közleménye szerint az orvos- és egészségtudományi egyetemek" maguk dönthetnek arról, akarják-e azt a modellváltást, amelyet nyolc intézményben már bevezettek, további kettőben pedig hamarosan áttérnek rá.

A tárca akkor azt közölte,

az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha az "orvos- és egészségtudományi egyetemek" ezt kifejezetten kérik.

Az ITM-es prezentáció után viszont már egészen máshogy néz ki a helyzet.

Forrás: ITM prezentáció
©

Közben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyilatkozatban tiltakozott az egyetemek modellváltása ellen. Szerintük az alapítványi fenntartás a dolgozóknak jelentős munkajogi hátránnyal, a törvény szerint járó juttatásaik megvonásával jár. Aggályosnak vélik, hogy állami támogatások „veszítik el közpénzjellegüket”. Az átalakítás után a pedagógusokra már nem lesznek érvényesek a felmentési korlátozások, azaz a munkáltató számára nemkívánatos munkatárstól könnyen és olcsón meg lehet válni, mivel mind a felmondási idő, mind a végkielégítés kevesebb lesz, mint közalkalmazotti jogviszonyban. Továbbá kevesebb lesz a szabadság, és megszűnik az állásfelajánlás kötelezettség, vagyis nem kell pályázni,

a munkáltató a „csókosokat” kénye-kedve szerint alkalmazhatja, adhat nekik vezető megbízást.

(Az például már tavaly kiderült, hogy Varga Judit igazságügyi és Szijjártó Péter külügyminiszter is helyet kapott különféle kuratóriumokban, de idén egy harmadik kormánytag, Novák Katalin neve is felröppent a hírekben a Szegedi Tudományegyetem vonatkozásában.)

A szakszervezet szerint a legnagyobb vesztesek a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők lesznek. Az átalakítást követően ugyanis már nem kérelmezhetik a felmentéssel történő jogviszony-megszüntetést. Ezzel nem kevesebb, mint kilenc havi illetménynek megfelelő pénztől fosztják meg őket.

A tiltakozásban a PDSZ úgy fogalmazott: a szakképzésben dolgozók kálváriája, majd az Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) szétverése annak az előképe volt, ami a magyar egyetemekre vár most. Álláspontjuk szerint a Corvinus-modellnek csúfolt kiszervezés nem hozta meg a nyugati alapítványi egyetemek szabadságát és függetlenségét.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Alkotmánybíróság: az állami szervnek pontosan meg kell indokolnia, ha a járványra hivatkozva később válaszol

Alkotmánybíróság: az állami szervnek pontosan meg kell indokolnia, ha a járványra hivatkozva később válaszol

Videó: szinte letolta a Suzuki az Opelt az útról, annyira akart előzni

Videó: szinte letolta a Suzuki az Opelt az útról, annyira akart előzni

Vidnyánszky Attila búcsúzik Törőcsik Maritól: Elképedve figyeltük azt az erőt, amit a szerepén keresztül mutatott

Vidnyánszky Attila búcsúzik Törőcsik Maritól: Elképedve figyeltük azt az erőt, amit a szerepén keresztül mutatott