A lengyel kormány elveszítette parlamenti többségét
Orbán Viktor legerősebb szövetségesének egyelőre nem kell félnie, a kilépő képviselők nem abszolút ellenzéki munkára készülnek.
Az ideológiailag színes ellenzék Lengyelországban is egységfrontba forrva próbálja megdönteni a kormánykoalíciót, amely közben a saját megosztottságával is küzd.
Az ukrán határhoz közeli Kárpátaljai vajdaság a legnagyobb lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) hátországának számít, s a 200 ezres központjában, Rzeszówban, ha szűken is, de a tavalyi elnökválasztáson tudott nyerni a hivatalban lévő államfő Andrzej Duda, akinek nem sok babér termett a nagyobb városokban. A koronavírus-betegsége miatt visszavonult veterán polgármester, Tadeusz Ferenc helyére kiírt június 13-ai választáson viszont már az első fordulóban fölényes győzelmet aratott az egyesült ellenzék jelöltje. Konrad Fijolek 56,5 százalékot kapott, míg a PiS második helyen végzett jelöltje, Ewa Leniart csupán 23,6 százalékig jutott.
Orbán Viktor legerősebb szövetségesének egyelőre nem kell félnie, a kilépő képviselők nem abszolút ellenzéki munkára készülnek.
A sikert a győztesek alkalmi szövetsége máris úgy értékelte, hogy ha sikerül a politikai skála különböző színeit képviselő ellenzéki pártoknak, az ideológiai ellentéteiket félretéve, egyesíteni az erőiket – ahogyan azzal Magyarországon próbálkoznak –, akkor kibillenthetik a hatalomból a PiS vezette, Egyesült Jobboldal nevű koalíciót.
A PiS és a két kisebb partnere között amúgy is hónapok óta tart a viszálykodás,
s a Megegyezés (Porozumienie) és a Szolidáris Lengyelország (SP) leginkább azért nem szakít a Lengyelország tényleges irányítójának számító Jaroslaw Kaczynski vezette nagy testvérrel, mert egy új választás esetén egyedül nem tudnák átugrani a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.