Tovább nőtt a magyarok amúgy is átlag feletti kutyatartási hajlandósága a járvány alatt. Már csak az ebtartás kultúráját kellene a helyzethez igazítani.
„A járvány kitörése után megnőtt a kereslet a kutyák iránt. Főleg a kisebb testű, fiatalabb szobakutyákat vitték. Az emberek egy része valószínűleg így próbálta átvészelni a bezártságot. Egy kutyával ki lehetett menni sétálni, kirándulni” – mondja a tatabányai Tappancs Állatotthon Alapítvány alapítója, Zsigáné Marosi Éva. Nem magyar sajátosságól van szó, a Covid alatt Nyugat-Európában is megnőtt a befogadási kedv – erősíti meg Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő a civil szervezetektől kapott visszajelzések alapján szerzett tapasztalatokat.
Pedig kutyából eddig sem volt kevés: európai összehasonlításban (lakosságarányosan) kifejezetten sok ebet tartanak a magyarok. De hogy pontosan mennyit, azt nehéz megmondani.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
