Egy házi kedvenc elvesztésekor szó szerint összetörhet a szívünk – derült ki, miután társállatgyász-szakértőkkel beszélgettünk a gyász egészségügyi tüneteiről. Nem meglepő, hogy a halottak napja körüli megemlékezésekben sokszor az egykori állatok is helyet kapnak. De mit tudunk erről a különleges kötődésről és magáról a társállatgyászról, miért tud ennyire fájni a kutya, a macska és a többiek véges léte?
„Ha a nyúlból nem akarunk vérnyulat csinálni, miért akarunk egy húsevő, ragadozó állatból vegánt?” – kérdezi Fodor Kinga állatorvos, miközben egyre több kisállattartó próbálja ki, milyen, ha kedvencét nem hússal, hanem zöldségekkel eteti, a közösségi médiában pedig hírességek és influenszerek tucatjai népszerűsítik a vegán kutyatartást. A tudományos kutatások egy része szerint a kutya egészségének és a környezetnek is jót tehet a növényi étrend, az állatorvos viszont súlyos hiánybetegségekre és etikai problémákra figyelmeztet.
Helyettesítheti a gyerekvállalást, de elő is készíthet rá, ha kisállatot tartunk. Milyen evolúciós és lélektani okok miatt neveljük (szívesen) egy más faj egyedeit? Mikor válik társ- vagy gyerekpótlékká egy állat, és tényleg olyan hatékonyan oldja-e a stresszt és a magányt, mint azt sokan hiszik?
A kutyák emberi szociális hálóban elfoglalt szerepét vizsgálta az ELTE Etológia Tanszéke. Tanulmányuk következtetése szerint a kutyával való kötelékünk leginkább a gyerek–szülő viszony és a baráti kapcsolat keverékeként írható le.
Vannak, akik az első hetekben kiborulnak, mert úgy érzik, hogy örökre összekötötték az életüket egy olyan lénnyel, amit egyáltalán nem értenek meg.
Közhely, hogy a kutyák és gazdáik hasonlítanak egymásra. De ettől még igaz lehet, mutatta ki a Jenai Egyetem pszichológiai kutatócsoportja.
Kivételezett helyzetben van a kutya az állatvilágban: az ember legjobb barátjaként emlegetik, és nem is véletlenül. Történetek ezrei keringenek a kutyák odaadásáról, hűségéről, ragaszkodásáról. Finn kutatók pedig azt is kimutatták, hogy az ebeknek még a szívverésük is összhangban lehet szeretett gazdijukéval.
Egyre több az olyan kutyatulajdonos, aki úgy érzi, számára mindenkinél fontosabb négylábú barátja. A háziállatok, közülük is elsősorban a kutyák szerepe néhány évtized alatt gyökeresen megváltozott, a tudósok szerint eljött a háziasítás új hulláma. Mit mond el a magyar kutyákról és gazdáikról az ELTE etológiai tanszék felmérése, és milyen típusú kutyák kerülhetnek többségbe néhány évtizeden belül?
A káosz a legmegfelelőbb szó arra, ami a jogalkotásban a póráz nélküli kutyasétáltatásra vonatkozik. Van olyan jogszabály, amely engedélyezi, egy kormányrendelet tiltja, a közterület-felügyelők a kutyák behívhatóságát tesztelik, az állatvédelmi hatóság viszont jelentős büntetést szabhat ki.
Ha nem is elemeztük ki, valószínűleg ösztönösen tudjuk, hogy a kutyánk valóban pihen-e. Egyes pózok pihentetőbbek, mint mások, és a legtöbb eb valamikor felveszi az alábbi pozíciókat. Részlet a Hogyan neveljünk boldog kutyát? című könyvből.
Tizenkét órájuk van egy évben a tűzijáték-rajongóknak arra, hogy elrobbantgassák a nagyobb pirotechnikai játékokat. Ami nekik az év egyik leglátványosabb bulija, az másoknak, különösen a kutyatartóknak az év legrosszabb éjszakáját jelenti. Egy tűzijátékárusnál néztük meg, kik és mennyiért vásárolnak, mik az idei év slágertermékei, mi köze a durrogtatásnak a toleranciához és hogyan ünnepel egy pirotechnikus.
A budapestiek több mint harmada tart valamilyen állatot a háztartásában, a társállatok közül a legnépszerűbbek a kutyák. Megnéztük, az elmúlt másfél században hogyan szabályozták a fővárosi kutyatartást és hogyan változott az ebek szerepe a háztartások életében.
Macskát és madarat se lehet majd így árusítani.
Még olyan típus is van, amihez mobil kisállatzuhany is rendelhető.
A fővárosi kutyatartásnak csaknem két évszázados közepéig visszanyúló múltja van: az itt élő polgárság a nemesség szokásait utánozva kezdte bevinni az ebet a városi lakásokba. Az 1800-as évek közepén 20 ezer eb élt Pesten, napjainkban körülbelül 350 ezren lehetnek Budapesten. Körülnéztünk a városban, milyenek ezek a kutyák és mit árul el a gazdákról az, amit kedvenceikről mesélnek?
Hat Erste bankfiókban tesztelik a kutyabarát koncepciót.
A magyar háztartások közel harmadában van kutya, és a kutyatartók 65 százaléka családtagként tekint négylábú kedvencére. Tízből egy magyar kutyatartó számára pedig kedvence rendkívül, akár mindenkinél fontosabb az életében – derült ki a Kutyaszemmel program által támogatott legújabb felmérésből, amelyet az ELTE Természettudományi Karának munkatársai végeztek. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a szoros kötődés nemcsak az emberi kapcsolatok terén vet fel kérdéseket, de a kutya természetes igényeit sem minden esetben veszi figyelembe.
Az öregkori elbutulást (demenciát) általában az emberekhez társítják. Azonban négylábú barátainkat sem kerüli el ez a betegség, még ha náluk esetenként nem is olyan egyszerű észrevenni a tüneteket.
Mitől leszünk tényleg jó gazdik? Örökbefogadás vagy vásárlás? Panelba jöhet németjuhász? Szeretnék állatot tartani, de sosem vagyok otthon – lehet? Mit tehetek, ha a szomszéd bántja a kutyáját? Schreiter Katával, az Országos Állatvédőrség Alapítvány kuratóriumi tagjával beszélgettünk minderről, illetve egy idei akcióról, ami segíthet a menhelyi kutyákon és macskákon.
Az éghajlatváltozás számos módon fenyegetheti kisállatainkat és bennünket is, hangsúlyozzák a Pet Meteo webalkalmazás fejlesztői, akik szerint szolgáltatásukkal gyorsan és egyszerűen feltérképezhetjük a tartózkodási helyünkön meglévő aktuális veszélyeket.
