Parászka Boróka: Orbán mintha egy diktátorellátóból vásárolná az eszközeit

Lennie kell valahol egy autokrácia-nagykernek, bizományinak, sufniboltnak, lominak, ahol az állampolgárokkal való leszámoláshoz árulnak kisebb-nagyobb kellékcsomagokat.

Annyira kiszámítható ütemben és módon történik minden ugyanúgy, olyan kétségbeejtően monoton az elnyomás ezekben a barkácsolt fél- vagy egész diktatúrákban, hogy nincs más magyarázat rá: a módszereket, a szavakat, de még a bunkósbotokat is akciósan, nagy tételben adják-veszik egymástól az autokraták.

A melegellenes törvény, amelyet megtévesztő módon pedofiltörvényként címkézett a magyar sajtó, egyike az ilyen kéz alatt vett jogszabálycsomagoknak. A szövegezése, az időzítése nagyon hasonló ahhoz, ahogy nyolc évvel ezelőtt Oroszországban elfogadták az úgynevezett „melegpropaganda-törvényt”. (Pont nyár derekán, a korabeli Pride-felvonulások idején, hogy még élesebb legyen a konfliktus, még nagyobb legyen a figyelem.) A törvényt természetesen ott is úgy szövegezték meg, hogy önkényesen értelmezhető legyen.

Orbán, a zsákutcai harcos

Több megoldás is körvonalazódik, miként lehetne megleckéztetni a magyar kormányfőt, amiért nem átall immár nyíltan megsérteni alapvető emberi jogokat. Csakhogy ezek egyikét sem Magyarországról címezik Orbán Viktornak, aki idehaza továbbra is ördögien osztja meg a társadalmat.