A 14. gazdasági ágazatot kezdi einstandolni a kormány

A magyar energetikai ágazat harmadik legnagyobb szereplője – lassan mindenki elkezdheti ízlelgetni ezt a kifejezést, a bejelentett felvásárlások alapján ugyanis a szakmában már így emlegetik Mészáros Lőrincet. Az energiaipar a HVG számításai szerint a tizennegyedik olyan ágazat, amelyben az Orbán-kormány megkezdte a tulajdonviszonyok átalakítását, és amiben a vagyon jelentős részét már saját klientúrája ellenőrzi. Mindezt úgy, hogy az alaptörvény a mai napig tartalmazza a tulajdonjog szentségét, mondván:

„A tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”

Bár a kártalanítás többnyire elmarad, vagy éveket kell várni az ahhoz szükséges bírósági ítéletre, az ein­standolás immár tizenegyedik éve zavartalanul folyik. Orbán Viktor és csapata a vadat űző eb bizonyosságával hajtja fel azokat a gazdasági ágazatokat, amelyek kellően függenek az állami szabályozóktól ahhoz, hogy könnyedén lerabolhatók legyenek.

• Energetika

A felcsúti milliárdos most két olyan vállalatnak, az egykori Titásznak és a Tigáz maradékának a várományosa, amely a 2010-es évek elején még a pellengérre állított külföldi cégek birtokában volt. Az az extraprofit, amely üldözendő volt, ha a multik tettek szert rá, nagyon is üdvözlendő, ha a kormányhoz közel állók zsebében landol.

Gáztámadás: hogyan gazdagszik Mészáros a rezsipénzeken?

Vezetőváltás árulkodik a felcsúti milliárdos energiapiaci terjeszkedésének valódi irányáról, miközben Putyin tárgyalásai új lehetőséget is felvillantottak a milliárdos előtt.

Azóta persze a kormány már a feje tetejére állította a világot. A különadókkal és a rezsicsökkentéssel olyan befektetőket füstölt ki Magyarországról, mint az Eni. 2016-ban az olasz energiacég számára már kész megkönnyebbülés volt, hogy megszabadult az úgynevezett egyetemes, vagyis döntően lakossági fogyasztóitól; rá egy évre a vezetékeitől is megvált, és kivonult a magyar piacról. Így az állami közműcégeknek – amelyek éppen most, január 1-jétől nevükben is azonosulnak az MVM-mel – egyetlen versenytársuk sem maradt a lakossági gázszolgáltatásban.