Lehet-e holdkőzetből házat építeni a Holdon? – Interjú a magyar űrhajósjelöltekkel, akik közül a kiválasztott ezt is vizsgálja majd
20 perc
2023.06.20. 09:40
Keményen dolgozik majd a magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson, ahol olyan sűrűn követik egymást a kísérletek, hogy semmilyen hiba nem fér bele. A többi között azt is vizsgálják, hogyan reagál az űrbéli környezetre a szervezet, milyen gyógyszereket lehet fent bevetni – ami a robbanásszerűen fejlődő űrturizmus miatt lehet fontos. A négy űrhajósjelöltet, Cserényi Gyulát, Kapu Tibort, Schlégl Ádámot és Szakály Andrást kérdeztük.
hvg360: Milyen egy hivatalos, főállású űrhajósjelölt egy napja?
Cserényi Gyula: Hosszú, de ez nagyban függ attól is, ki mennyit utazik. Én például minden nap sokat.
Schlégl Ádám: Jellemzően edzéssel kezdjük a napot, 7-kor, szerencsésebb napjainkon 8-kor. Ezek váltakoznak: egyik nap állóképesség-fejlesztő, kardió, erősítő edzésünk van, másnap úszóedzés. Ezt követően visszajövünk a képzési központba, ahol elméleti és gyakorlati órák vannak. Ezek közé illeszkedik eseti programként egy konferencián való részvétel vagy egy médiaszereplés.
Szakály András: Az órákon nem csak leadják az anyagot, nekünk is készülnünk kell, „házi feladatot” is írunk. A sporthoz kapcsolódóan pedig van még fizioterápia, masszázs, mozgásfejlesztés is.
Kapu Tibor: Két ugyanolyan napunk még nem volt, és szerintem nem is lesz.
hvg360: Mikor dől el, hogy négyük közül ki lesz az két kiválasztott, akik közül az egyik feljut a Nemzetközi Űrállomásra?
Schlégl Ádám: Még idén.
hvg360: Addig mind a négyen ugyanazt tanulják. Az pontosan mire lesz elég?
Kapu Tibor: A programvezetők célja, hogy olyan alapvető tudásunk legyen, ami már biztosíték arra, hogy a kísérleteket nagy biztonsággal és a lehető legjobb eredménnyel el tudjuk végezni fent, az űrállomáson. Annyira sok a tantárgyunk, hogy nem leszünk szakértők. Azt a szintet kell elérnünk, hogy az összes tudományterületen el tudjuk dönteni egy váratlan helyzetről, hogy meg tudjuk-e magunk oldani, vagy a Földön lévő szakértők közül valakit a rádióhoz kell hívnunk.
Cserényi Gyula: 34 éves erősáramú villamosmérnök, aki az utolsó öt évben a Bosch hatvani ipartelep elektromos hálózatának biztonsági és üzemeltetési csoportvezetője volt, ahol 19 emberért és 20 megawattért felelt.
Kapu Tibor: 32 éves fejlesztőmérnök, aki az utóbbi két évben az űripari Remred Space Technologiesnél űrbeli sugárvédelemmel foglalkozott, de pályája során a gyógyszeriparban illetve a Boschnál is dolgozott, ahol a többi között hibrid autók akkumulátorfejlesztésével foglalkozott.
Schlégl Ádám: 34 éves ortopédsebész, aki ezt megelőzően a Pécsi Tudományegyetem klinikai szakorvosa, egyetemi tanársegédje volt. Gyakorló orvosként a többi között csonttumor- és lágyrésztumor műtéteket végzett.
Szakály András: 40 éves repülőipari-tervezőmérnök, aki az elmúlt négy évben Németországban, a Lilium GmbH-nál dolgozott vezető gépészmérnökként, ahol egy 120 fős – tervezőmérnökökből, statikusokból, hőtechnikai, illetve meghajtási mérnökökből, akkumulátor-szakértőkből álló – csapatot vezetett.
hvg360: Milyen kísérleteket végeznek majd az űrállomáson?
Szakály András: Elég sok és változatos kísérletekről van szó. Lesznek műszaki, és lesznek orvosi fókuszú kísérletek, van, ami a tudományos fejlődésre koncentrál, más az ipari alkalmazhatóságra. De maga az űrhajós is a kísérlet alanya lesz, monitorozzák majd a különböző életfunkcióit.
hvg360: Megvan már a kísérletek végleges listája, vagy bejöhetnek még újak?
Schlégl Ádám: Az öt legnagyobb kísérleti csoport már a program kezdete előtt megvolt, de a lehető legtovább nyitott lesz a felhívás, hogy minél több ipar szereplőnek vagy kutatócsoportnak lehetőséget adjunk a programban való részvételre.
hvg360: Ennél milyen szakmai kontroll van? Mi lesz például, ha Mészáros Lőrincnek támad egy jó ötlete?
Schlégl Ádám: Minden egyes kísérletnél a végső döntés a NASA-é, amelynek egy nagyon szigorú és nyilvánosan elérhető kritériumrendszere van. A beadott pályázatokat eleve ez alapján szűri tovább az Energiakutató Központ, majd szintén egy nyílt pontozási rendszer alapján egy nemzetközi testület – melyben benne van többek között az Európai Űrügynökség, az Axiom Space és az Űrkutatási Tudományos Tanács szakembere is. A legjobbnak értékelteket fogadja végül a NASA, és terjeszti a Nemzetközi Űrállomás Irányítói Testülete elé.
Kapu Tibor: Ennyi szűrő után nincs esély arra, hogy olyan kísérletek kerüljenek fel, amihez nem kell az ISS (a Nemzetközi Űrállomás), illetve a mikrogravitációs környezet. Ez a legeslegfontosabb szempont, az űridő ugyanis rendkívül értékes, csak olyan kísérlet juthat fel, amit az űrben van értelme elvégezni.
Szakály András: Nagyon szűkre szabott időkeretben kell majd dolgoznia az űrhajósnak. Csak hogy érzékeltessük: 16.31-kor el kell kezdenie egy kísérletet, majd 16.42-kor a következőt. Abba nem fér bele, hogy hibázzon, nem csúszhat meg 10 percet, mert akkor a többi is csúszik. Ezért is nagyon fontos a megfelelő felkészítése mind az űrhajósnak, mind a kísérleteknek, hogy ez gördülékenyen menjen.
Cserényi Gyula: Azt látjuk, hogy nagyon nagy az érdeklődés, rengeteg kísérleti javaslat, kutatási ötlet futott be pluszban. Ez is az egyik cél, hogy megmozgassuk a magyar kutató-fejlesztő közösséget.