Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Rendesen felkavarta az állóvizet a Magyar Labdarúgó-szövetség, amely tavasszal úgy döntött, óriási pénzosztással próbálja meg rávenni a csapatokat, hogy biztosítsanak rendszeres játéklehetőséget a hazai játékosaiknak. A nemes céltól vezérelt ötlet nem aratott osztatlan sikert, sőt, a leghangosabb ellenzője az a Kubatov Gábor lett, aki amellett, hogy az FTC elnöke, a Fidesz országos pártigazgatójaként és alelnökeként is funkcionál. Magyarán: Orbán Viktor bizalmi embere.
A történet szempontjából ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a magyarosítást ösztönző szabályozások ötlete hosszú évek óta lóg a levegőben, érdemi változás azonban csak azután történt, hogy Orbán Viktor véleményt formált a témában. A miniszterelnök egy podcastben arról beszélt, egy „külső kényszer lehet az, ami a profi csapatokat arra sarkallja, hogy játszassák a magyar labdarúgókat”. Láss csodát, néhány héttel később az MLSZ közgyűlésén megszavazta az úgynevezett ötmagyaros szabályt, amely a maximális anyagi források kifizetését kritériumokhoz köti.
Az egyik ilyen, hogy a csapatoknak minden bajnoki találkozón legalább öt magyar állampolgárságú játékost kell folyamatosan a pályán tartaniuk, és közülük legalább egynek 2005. január 1-je után született fiatalnak kell lennie. Fontos kitétel, hogy a megadott számú hazai játékosnak a mérkőzés teljes ideje alatt játszania kell. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha az egyik érintett játékos piros lapot kap, vagy sérülés miatt nem tudja folytatni a játékot, és a csapat már elhasználta az összes cserelehetőségét. A hazai szövetség nem hagyott sok időt az átállásra, annyi engedményt azonban tett, hogy csak a 2026/2027-es szezontól kezdve vezeti be kötelező érvénnyel a szabályozást, de azok a klubok, amelyek már idén alkalmazzák, plusz pénzhez juthatnak.
Kubatov az első pillanattól kezdve ellenezte a változtatásokat, úgy érezte, átnyúltak a feje felett, majd belibbent a képbe Csányi Sándor, és egy váratlan odaszólással nyílt szájkarate-bajnokságra hívta ki az FTC elnökét. Az MLSZ-vezér egy, a Nemzeti Sportnak adott interjúban arról beszélt, „sohasem fogunk belemenni értelmetlen, önös egyéni érdekeket szolgáló nyilvános vitába”, majd felidézte egy személyes sérelmét a Fradi-szurkolókkal kapcsolatban, akik a Magyar Kupa-döntőn azt skandálták, hogy „Csányi, te állat, ba**d meg az anyádat”. Csányi szerint az, hogy Kubatov nem határolódott el ettől a viselkedéstől, nemcsak a klubelnök, de a Ferencváros, sőt, még a Fidesz szégyene is. Kubatov leginkább a politikai közösségének megszólítását sérelmezte, majd megüzente Csányinak, hogy Orbánnal megbeszélheti a dolgokat.
Az indulatok hevesek és továbbra sem látszanak csitulni, de a kényszer nagy úr. Az NB I. rajtja előtt arra tettünk kísérletet, hogy feltérképezzük, hogyan viszonyulnak a csapatok az ötmagyaros szabályhoz.
Kazincbarcika és Kisvárda
„Akadémiai klubként vállaltuk, hogy ezt a szabályt betartjuk, és már a tervezés során elkezdtünk megfelelni neki, úgyhogy nekünk nem jelent majd problémát. Ugyanakkor rendkívül igazságtalannak tartom a versenykiírást. […] Van egy szabály, amelyet ha akar valaki, betart, ha akar, nem tart be. Mert ez csak pénzügyi kérdés, és vannak klubok, amelyeknek ez a viszonylag kis, százhetvenötmillió forintos támogatás nem jelent sokat. De az akadémiai csapatok versenyhátrányban lesznek, mert nekik be kell tartaniuk, náluk jóval nagyobb pénzelvonással jár, ha nem játszatnak egyszerre öt magyart, köztük egy fiatal labdarúgót” – nyilatkozta Révész Attila, a NB II.-ből bajnokként feljutó Kisvárda sportigazgatója a Nemzeti Sportnak.
A bajnok Kisvárda játékosai ünnepelnek, középen Révész Attila vezetőedző a trófeával a Merkantil Bank Liga NB II. 30., utolsó fordulójában játszott Kisvárda Master Good – Kolorcity Kazincbarcika SC mérkőzés után a kisvárdai Várkerti Stadionban 2025. május 25-én. A végeredmény 1-1-es döntetlen lett, így a bajnok Kisvárda mellett a Kazinbarcika jutott fel az NB I-be
MTI/Czeglédi Zsolt
Ez a kényszer a két feljutó közül ugyan csak a Kisvárda vállát nyomja, de úgy tűnik, hogy a története során először az NB I.-ben induló Kazincbarcika is igyekszik eleget tenni a szabályozásoknak. A Kazincbarcika jelentős átalakuláson esett át a nyáron. A fontos távozók között említhetjük az előző idény házi gólkirályát, a 11 találatot jegyző Pethő Bencét, a kilenc góllal második legeredményesebb Bódi Ádámot, és a Debrecennel a Bajnokok Ligáját is megjáró Varga Józsefet, de több olyan játékos is elhagyta a klubot, akik az NB II.-ben rendszeres játéklehetőséghez jutottak. A távozók pótlását néhány külföldi légióssal és élvonalbeli rutinnal nem rendelkező játékosokkal próbálja megoldani a szakvezetés. A Kazincbarcikán minden adott hozzá, hogy betartsák az ötmagyaros szabályt.
A kisvárdai keret magja összeszokott, nagy részük már az NB I.-es kiesés idején is a csapat tagja volt, mellettük viszont olyan rutinos magyar játékosokkal sikerült erősíteni az új idényre, mint a Lengyelországból hazatérő támadó, Novothny Soma, a Kecskeméttől érkező jobbhátvéd, Nagy Krisztián, a zalaegerszegi balhátvéd, Medgyes Sinan, de komoly erősítést jelenthet védekezésben az ukrán Bohdan Melnik, vagy a bolgár élvonalban több mint száz meccsen pályára lépő Toniszlav Jordanovot is. „Vannak a miénknél lényegesen tehetősebb klubok, igazságtalan a jelenlegi versenykiírás, különösen az akadémiai együttesek lesznek hátrányban, ennek ellenére az első hat közé várom a csapatot, mivel egységesek, felkészültek vagyunk, továbbá a keretünk tudása is megvan hozzá” – mondta a várakozásairól Révész.
ZTE, DVSC, Nyíregyháza
Pengeélen táncolt, de bennmaradt az NB I.-ben a Zalaegerszeg. A megmentett szezon ellenére az elnöki és a vezetőedzői poszton is változás történt, emellett Sallói István sportigazgató és további 11 játékos is távozott. Vélhetően a klubvezetés argentin gyökereinek is köszönhetően elsősorban Dél-Amerikából erősített a Zala megyei klub: érkezett egy 21 éves argentin középpályás, Fabricio Amato, egy 21 éves brazil támadó, Joao Victor, illetve kölcsönbe igazolt a 20 éves Costa Rica-i belső védő, Joseth Peraza. A ZTE gyakorlatilag nem tudja nem teljesíteni azt a kritériumot, hogy legalább öt magyar játékos a pályán legyen, ugyanis mindössze öt idegenlégiós szerepel a keretében. Az viszont már fogósabb kérdés, ki lesz az az egy magyar, aki 2005. január 1. után született és egy egész szezonon át a pályán lehet tartani, a fiatalok ugyanis nem igazán fértek oda a kezdőbe a felkészülés során.
A három felkészülési meccs alapján a Debrecennek sem okozna problémát, hogy eleget tegyen az MLSZ által támasztott kritériumoknak, az már más kérdés, hogy akar-e. A Fehérvárt búcsúztató DVSC belehúzott az átigazolási időszak végére, megszerezte többek között a spanyol balhátvéd Adrián Guerrerót, a Sochauxtól a francia jobbhátvéd Julien Dacostát, a venezuelai védő Josua Mejíast, Fran Manzanara spanyol és Djordje Gordics szerb középpályásokat – utóbbit kölcsönben –, akárcsak a Ferencváros kapusát, Varga Ádámot.
Sajtóértesülések szerint további külföldi játékosok szerződtetésén dolgozik a klub, így könnyen lehet, hogy hiába lenne meg a magyar bázis az 5/1-es szabály teljesítéséhez, Sergio Navarro vezetőedző inkább a külföldi játékosokra támaszkodik majd. Annak ellenére is, hogy a DVSC kiemelt akadémiát működtet. Támadó(k)ra szüksége is lesz a debrecenieknek, ugyanis a holtszezonban távozott a francia Brandon Domingues és a brazil Maurides is, a pótlásukat pedig egyelőre még nem sikerült megoldani.
Milliárdos kiemelések
A kiemelt akadémiát működtető klubok – Fradi, Puskás Akadémia, Győr, MTK, DVTK, Debrecen és a Kisvárda – május közepén levelet kaptak a sportállamtitkárságtól, hogy nyilatkozzanak, vállalják-e az új ösztönzőrendszer betartását. Amennyiben ugyanis nem, akkor az adott akadémia elveszíti kiemelt státuszát, ami akár szezononként 1,5-2 milliárd forintos kiesést is okozhat. Ezt várhatóan egyetlen klub sem tudná más forrásból pótolni.
Nyíregyházán az NB I.-ben már jól ismert formulát követték: olyan játékosokat igazoltak, akik korábban bizonyítottak a ligában. Így érkezett Bright Edomwonyi nigériai csatár, aki az előző idényben a DVTK házi gólkirálya volt hét góllal, Bojan Szankovics, aki a ZTE történetének legtöbb NB I.-es meccsen szerepelt légiósaként hagyta hátra Zala megyét, akárcsak Sztefanosz Evangelu, akire szintén fontos szerep hárult a zalaegerszegi védelemben az elmúlt két szezonban. Nemanja Antonov és Katona Mátyás neve Újpestről, Dorian Babunszkié Debrecenből, Májer Miláné pedig Kecskemétről lehet ismerős. Ugyan távozóból is akadt bőséggel, de kulcsjátékosnak csak Nagy Barnabás számított közülük. Az igazolásokat elnézve feltehetően nem lesz célja a nyíregyháziaknak, hogy eleget tegyenek az ötmagyaros szabálynak, már csak azért sem, mert fiatal játékosok terén sem bővelkednek.
Újpest, DVTK, MTK
Nagyra törő célokat fogalmaztak meg Újpesten az előttünk álló szezonra és a közeljövőre is. A következő években új stadiont kapnak a lila-fehérek, amelynek már be is mutatták az első látványtervét, még idén oda akarnak érni a dobogóra, 2030-ig bezárólag pedig a bajnoki cím megszerzése a cél. Ehhez a jelek szerint minden pénzt megmozgat a Mol, így a IV. kerületieknél szóba sem jöhet majd az ötmagyaros szabály betartása.
Már csak azért sem, mert Tiago Goncalves és Iuri Medeiros érkezésével már a negyedik portugál játékosát szerződtette az Újpest, emellett érkezett még a Dinamo Zagrebtől Arijan Ademi, a Celjétől Aljosa Matko, valamint suriname-i válogatott csatár, Gleofilo Vlijter. Medeiros igazi nagyágyúnak számít, legalábbis az értékét tekintve biztosan, amit a mértékadó Transfermarkt 2,7 millió euróra taksál, bár az Újpest ingyen szerezte meg a játékjogát. Végignézve a kereten, maximum 3-4 magyar játékosnak lesz esélye stabilan bekerülni a kezdőbe, így a fiatalok között már nem is kellett kutakodnunk, kire lehetne egy egész szezonon át kezdőként számítani.
A gólszerző Damian Rasak, az Újpest FC játékosa (k), mellette csapattársai, Tom Lacoux (b) és Gergényi Bence (j) a labdarúgó OTP Bank Liga 27. fordulójában játszott Újpest FC – Debreceni VSC mérkőzésen a Szusza Ferenc Stadionban 2025. április 13-án. Az Újpest 2-1-re győzött
MTI/Vasvári Tamás
Diósgyőrben ugyan tömve van a keret magyar játékosokkal, ám a felkészülési mérkőzések arról árulkodnak, hogy a szerb Vladimir Radenkovic vezetőedző a légiósokba veti bizalmát. Ciprusról sikerült hazacsábítani Kecskés Ákost, valamint megszerezni a honvédos Megyeri Gábort, az újpesti Mucsányi Márkot és a zalaegerszegi Sajbán Mátét is, de közülük vélhetően csak a korábbi magyar válogatott hátvéd fér majd be a kezdőbe. A DVTK hasonló helyzetben van, mint a Debrecen, így az esetükben is érdekes lesz, mit választanak: a pénzt vagy az eredményességet.
Hazai szinten az egyik, ha nem a legjobb utánpótlásnevelő-egyesült az MTK, amely 20 éves védőjére, Kovács Patrikra támaszkodhat majd az új idényben, hogy betartsa a fiatalszabályt. További négy magyar játékost pályára tenni már gyerekjáték lesz, ugyanis alaposan el van látva tehetségekkel az fővárosi csapat – nem véletlen az előző szezonban az 5. hely –, a keretet pedig többek között a Honvédtól érkező Átrok Istvánnal, a felcsúti Bévárdi Zsomborral, valamint a cseh Jakub Plsekkel sikerült megerősíteni. Az MTK azon kevés együttesek egyike, ahol nem derült égből villámcsapásként éri a klubot az ötmagyaros szabály bevezetése, aminek hatalmas igazolások nélkül is eleget tudnak tenni.
Győr és Paks
Az egyik legizgalmasabb kérdést az ETO FC jelenti majd az 5/1-es szabályt illetően, a keret ugyanis tele van külföldi játékosokkal, de számos fiatal magyar tehetség is helyet kaphat a kezdőcsapatban. A győriek a napokban nagy lépést tettek azért, hogy tartani tudják az ötmagyaros szabályt, ugyanis végleg megszerezték a válogatott keretbe is bekerülő Vitális Milánt a DAC-tól. Bánáti Kevin rendszeres szerepeltetése a fiatal pozíciójára jelenthet megnyugtató megoldást, ám további három magyarnak még helyet kell találni.
Az akadémiai státusz elvesztésének terhe ugyan nyomja a csapat vállát, de a szakvezetés túl sokat nem tett azért a nyáron, hogy orvosolja a problémát, helyette inkább néhány külföldi játékost igazolt le, mint a svéd Alexander Abrahamsson, az algériai Nadir Benbuali, az ukrán Olekszandr Piscsur, vagy az osztrák-szerb Jovan Zivkovic. Megyeri Balázs ugyan Debrecenből Győrbe tette át a székhelyét, de vélhetően vele csak tartalékkapusként számolnak, a szlovák Samuel Petrás ugyanis stabil teljesítményt nyújtott az előző szezonban.
A Paksnál már annál kevésbé okoz pulzusszám-emelkedést, hogy teljesítsék a magyarok létszámára vonatkozó szabályozást, ugyanis az atomvárosiaké az élvonal egyetlen csapata, amely kizárólag hazai játékosokra támaszkodik hosszú évek óta. A fiatalokat illetően már nem áll ennyire jól a Paks, de ennek orvoslására leigazolták a Videoton 20 éves középpályását, Pető Milánt. Ha valahol, akkor a Tolna megyeieknél biztosan örülnek a magyarosítás ösztönzésének. Az Európa-liga kiesés után Bognár György, a csapat mestere oda is szúrt a Ferencvárosnak, amikor arról beszélt, a kolozsvári csapatban nem volt román játékos, épp úgy, „ahogy nálunk, a Fradiban sincs magyar”.
Bognár György, a Paks vezetőedzője (b) és Robbie Keane, az FTC vezetőedzője a labdarúgó OTP Bank Liga 31. fordulójában játszott Paksi FC – Ferencvárosi TC mérkőzésen Pakson, a Fehérvári úti stadionban 2025. május 10-én
MTI/Hegedüs Róbert
Puskás Akadémia és Fradi
Végül pedig nézzük az előző kiírás két legjobb csapatát, a sokáig listavezető Puskás Akadémiát és a zsinórban hetedszer bajnoki címet ünneplő Ferencvárost. Mindkét klubra igaz, hogy érzékenyen érintették a szabályváltozások, ám amíg a Ferencváros elnöke nem tart attól, hogy hangot adjon elégedetlenségének, addig Hornyák Zsolt, a felcsútiak vezetőedzője úgy értékelt az M4 Sportnak: „az a célkitűzésünk, hogy visszük az ötmagyaros szabályt, bár lehet, fájdalmas lesz, de nekünk ez morális kötelességünk”.
Nem volt egyszerű helyzetben az ezüstérmes, ugyanis viszonylag korán kiderült, hogy abból a két magyar játékosból, akik az előző idényben rendszeresen oda tudtak férni a kezdőcsapatba, az egyikük távozik, Pécsi Ármint ugyanis leigazolta az angol bajnok Liverpool. Nagy Zsolt viszont maradt, mellé kellett még hazai játszótársakat találni. Az egyikük vélhetően Markgráf Ákos lesz, aki már az előző szezonban is ott kopogtatott a kezdő ajtaján, korából adódóan pedig vélhetően most be is lép rajta.
Az ezüstérmes Puskás Akadémia játékosai ünnepelnek, miután 4-3-ra győztek a labdarúgó OTP Bank Liga 33. fordulójában játszott Puskás Akadémia FC – Diósgyőri VTK mérkőzésen a felcsúti Pancho Arénában 2025. május 24-én.
MTI/Bodnár Boglárka
Ennyivel azonban nem elégedtek meg Felcsúton, leigazolták Németh Andrást a Hamburgtól és Dárdai Palkót a Herthától, így két válogatott játékosra is figyelnie kell majd az ellenfelek védelmének. Ha ez nem lenne elég, akkor a tavaly 10 gólt szerző Lamin Colley is maradt a csapatnál, valamint az NB II. tavalyi gólkirálya, Nagy Zoárd is felkerült az élvonalbeli csapathoz. Szintén jó hír a Puskás Akadémia szurkolóinak, hogy az eddig kölcsönben Felcsúton játszó Kerezsi Zalán végleg átigazolt, Jonathan Levi elvesztése azonban nagy érvágás lesz, pláne, hogy a Fradinál kötött ki a svéd játékos. A „falusi kiscsapat” mindenesetre idén is bombaerősnek tűnik.
A Ferencváros egy hadsereggel készül az új idényre. A Transfermarkt szerint 39 játékos alkotja az FTC keretét: zömében légiósok, de akadnak szép számmal magyarok is, így vélhetően a címvédő „lehajol” a plusz 175 millió forintért. Alighanem kénytelen is lesz, hiszen a kiemelt akadémiai státuszát is bukhatja a Fradi, ha nem tesz eleget az ötmagyaros szabálynak.
Ebből a szempontjából a legfontosabb játékos Tóth Alex lesz, aki 19 éves kora ellenére már magyar válogatott, emellett pedig megfelel mindkét feltételnek – fiatal és magyar. Ha ő valamiért kiesne, az komoly logisztikai problémákat okozhat az FTC-nek, más ugyanis nem nagyon van, aki megüti egy Fradi-kezdőjátékos szintjét és 2005. után született. Tóthon kívül még Dibusz Dénes és Varga Barnabás helye tűnik fixnek az NB I.-es kezdőcsapatban, de a Pakstól igazolt Ötvös Bence, a Nyíregyházáról szerződtetett Nagy Barnabás, az elmúlt másfél évet a lengyel Raków Czestochowa együttesénél játszó Baráth Péter, a magyar válogatott Botka Endre és Szalai Gábor, valamint az MTK-tól kölcsönből visszatérő Gruber Zsombor is sok lehetőségre számíthat.
Ünnepelnek a Ferencváros játékosai
MTI/Illyés Tibor
Kik a nyertesek és a vesztesek?
„A problémát abban látom, hogy a játékosok kinevelése és csapatba állítása egy hosszú folyamat. Az MLSZ pedig nem a folyamat elejét próbálja meg szabályozni, hanem a végét. Az alap probléma, hogy az NB I.-ben nincsen megfelelő minőségű magyar, főleg fiatal magyar játékos ahhoz, hogy a klubok maguktól betartsák ezt a szabályt. Emiatt van az, hogy inkább idősebb és külföldi játékosokhoz nyúlnak. A folyamat ott kezdődik, amikor egy játékos elkezd gyerekkorában futballozni, majd onnantól legalább tíz év, mire eljut oda, hogy felnőtt csapatba lehet állítani. Tehát az MLSZ nem azt akarja szabályozni, hogy hogyan lehetne jobb játékosokat kinevelni. Szerintem ez okozhat rendszerszintű problémákat, ha ezek a játékosok még nem alkalmasak arra, hogy berakják őket a csapatba” – értékelte az MLSZ magyarosítást ösztönző változtatásait Szabados Gábor sportközgazdász az Origónak.
Szabados arra is rávilágított, hogy ezek a folyamatok megnövelik majd a magyar játékosok árát, ezáltal komolyabb összegért és magasabb bérért igazolhatnak másik csapathoz, vagy akár maradhatnak is. Ez egyrészt még inkább csökkenteni fogja azoknak a magyar focistáknak a számát, akik eljutnak külföldre, másrészt
irreális elvárásokat teremtett egyes játékosok, ügynökök és klubtulajdonosok fejében.
Utóbbi gondolatot már Ratatics Péter, az Újpest FC elnöke mondta egy szurkolói ankéton, ahol arról beszélt, „a nemzetközi piacon elérhető játékosokkal összehasonlítva három-négyszeres áron akarják eladni nekünk a magyar labdarúgókat. Azért hülyének ne nézzenek minket!” A klubelnök azt is mondta, „nekünk nem az a filozófiánk, hogy azért akarjuk teljesíteni a magyarszabályt, mert különben az MLSZ nem ad pénzt. Matematikailag is logikátlan, amit csinálnak, mert a mi esetünkben 300-500 millió forintról van szó, úgy, hogy 2-3 játékosért bőven kifizetnénk azt a pénzt és nem kapnánk meg azt a kvalitást.” Ratatics kitért arra is, az Újpestnél jelenleg nem az ötmagyaros szabály teljesítése a prioritás, hanem az, hogy minőségi és ütőképes csapatot tegyenek a pályára, miközben az utánpótlásba fektetik a pénzt, hogy folyamatosan tehetségeket tudjanak kinevelni.
A szabály tehát több sebből vérzik, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a legtöbb csapat igyekszik tartani magát az MLSZ által szabott feltételekhez. Van, aki kényszerből, van, aki „morális kötelességből”. A Fradi és a Puskás Akadémia nyerhet ezzel a szabályozással, ugyanis ez a két csapat minőségben jobb magyar játékosokkal tudta megerősíteni a keretét, mint más együttesek, amelyek igyekeznek betartani az ötmagyaros szabályt. Éppen ezért jöhet ki jól a dologból az Újpest is, amely ugyan a plusz támogatástól elesik, de a keret erősödése és a többi csapat esetleges gyengülése miatt harcban lehet az éremért. A Győrrel, a Pakssal és az MTK-val is számolni kell a dobogóért folytatott versenyben, a mezőny másik fele viszont bárhogy alakulhat, főleg a Debrecen esélyeit nehéz belőni jelenleg. Az újonc Kazincbarcika és az előző idényben épphogy megmenekülő ZTE talán egy kicsit kilóg lefelé.
Nyitókép: Túry Gergely
