"Ez hiba volt, és csak a feszültség növekedését okozta. Helytelen olyan külpolitikát folytatni, amely árt más nemzeteknek"
– mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő arra a kérdésre válaszolva, hogy gyarmatosító hatalomként tekintettek-e a Szovjetunióra azért, hogy 1956-ban majd 1968-ban tankokkal verte le a magyarországi, illetve a csehszlovákiai forradalmat.
A Keleti Gazdasági Fórumon megszólaló államfő aligha véletlenül kapta a minden bizonnyal előre egyeztetett kérdést: Oroszországban is komoly vitákat okozott a Megyinszkij-féle tankönyv, amely nem csak Magyarország ügyében tér vissza a szovjet történelemszemlélethez, hanem az utóbbi több mint fél évszázad történelmének más kérdéseiben is.
„Talán most józanabb pillanatában van, és talán felesleges frontnak gondolja ezt” – értékelte Putyin nyilatkozatát Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, aki szerint Putyin szavaiból közvetve az is kiderül, hogy továbbra sem ismeri el önálló nemzetként és államként Ukrajnát, hiszen, ha valami, akkor az Oroszország által tavaly februárban indított Ukrajna offenzíva olyan külpolitikát jelent, amely sérti más nép érdekeit.
