„Minden magyar ember, aki kiállt akkor Magyarország szabadságáért, hős. Minden ezzel ellentétes minősítgetést kikérünk magunknak, visszautasítunk és még csak beszélni sem vagyunk róla hajlandók” – jelentette ki Szijjártó Péter az észtországi Konzervatív Néppárt elnökével, Martin Helmével (képünkön) tartott budapesti közös sajtótájékoztatóján. A rendezvényen ugyanis szóba került az az orosz tankönyv is, amely burkoltan lefasisztázta az 56-os forradalmárokat.

A magyar sajtóban elterjedt tankönyvrészlet két mondatban tárgyalta a szabadságharcot, amelyekben a szovjet emlékművek „vandalizálását”, a forradalom heteiben elkövetett lincseléseket emelték ki, illetve megemlítették, hogy a forradalmárok közül sokan a korábbi „fasiszta Magyarország” haderejében szolgáltak.

Ez utóbbi megállapítás nem jelent túl sokat, hiszen ez tizenegy évvel a második világháború vége után a harmincas-negyvenes magyar férfiak többségéről elmondható volt. Más kérdés, hogy a forradalmárok többsége éppenséggel a fiatalok közül került ki, akik életkorukból kifolyólag sem harcolhattak a második világháborúban. Ugyanakkor tény, hogy a társadalom szinte minden rétegét megtaláni az 56-osok között a kétkezi munkástól a grófleszármazottig, az egykori kommunista partizántól a nyilasig, illetve az SS-katonáig. Bár érdemes ehhez hozzátenni, hogy a szabadságharcosok többségét nem az határozta meg 1956-ban, hogy kik és mik voltak tíz évvel korábban, hanem az, amit az elmúlt évtized tett velük. Így tehát, aki a „fasiszta Magyarország” fegyveres erejében szolgálókat hozza fel 1956-tal kapcsolatban, annak nem a szabadságharcról, hanem a szuverenitáshoz fűződő magyar igényről van mondandója.

 

Új résztvevő a tankönyvvitában: az orosz nagykövetség szerint 1956 összetett kérdés

A nagykövetség szerint az ügyet megszellőztető Meduza „oroszellenes hamis hírek gyártására és terjesztésére szakosodott".

Szijjártó fenti, karakánnak szánt kijelentése annak fényében is furcsának tűnhet, hogy 2016-ban még nem így gondolta, hiszen hét éve, amikor az orosz köztévé pogromnak nevezte az 1956-os forradalmat, a külügyminiszter behívatta az orosz nagykövetet.

Senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról és annak hőseiről”

– írta akkor közleményében a minisztérium.

Sőt még a RIA Novosztyi publicistájával is vitába szálltak, amikor az a bekéretést igyekezett beszélgetéssé eufemizálni.

A „még csak nem is vitázunk róla” álláspontja azért is különös a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről, mivel az elmúlt években Szijjártóék a kormányt érő külföldi kritikák PR-ízű megtorlóakciójaként alkalmazták az illetékes nagykövetek rapportra rendelését. Most azonban, amikor az olyannyira dédelgetett magyar szuverenitásba gázolnak bele sáros szovjet csizmával, valamiért elmaradt a harcos berendelés.

Vásárhelyi Mária, Donáth Ferenc és Mécs János nyílt levélben szólítja fel a magyar kormányt, hogy álljon ki 1956 dicsősége mellett

Nyilvános tiltakozást várnak az orosz kormánnyal szemben.