Nemzetközi lapszemle: Sértetten duzzog Giorgia Meloni, mert nem lett belőle királycsináló Európában

Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.

  • hvg360 hvg360
Nemzetközi lapszemle: Sértetten duzzog Giorgia Meloni, mert nem lett belőle királycsináló Európában

Stuttgarter Nachrichten

Az EU az időre játszik a magyar uniós elnökség kapcsán és politikai terelőkorlátokat állított fel az Orbán-kormány számára. Brüsszelben ezerrel dolgoznak azon, hogy a következő félévben a magyar vezetés a lehető legkisebb károkat tudja okozni a közösség számára.

Bóka János ugyan azt nyilatkozta, hogy aktív elnökségben gondolkodnak, ám ez sok európai politikus fülében inkább fenyegetésként hangzik. Merthogy Magyarország minden, csak nem pozitív tényező a földrészen. Az autokrata Orbán Viktor egocentrikus kerékkötőnek számít, aki gátolja az egységes és konstruktív közös politikát. Legutóbb Ukrajna megsegítése ügyében taposott a fékre.

Úgy sikerült kicselezni, hogy kimondták: többségi alapon, tehát nem egyhangúan kell meghozni a döntést. Azon kívül Belgium, amely a mai nappal leadja az elnöki teendőket, igyekezett a lehető legtöbb dossziét lezárni, nehogy azokat a magyarok a következő hat hónapban elsüllyesszék a fiókba. Meg a személyi döntéseket is azért hajtották annyira, mert félő volt, hogy a Fidesz inkább megoszt, semmint egyesít.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.