Nemzetközi lapszemle: Rekordösszegű büntetést szabtak ki a Lufthansa légitársaságra

Kína gazdasági modellje fenntarthatatlan, írja a Wall Street Journal. Abszolút holtverseny látszik kialakulni az amerikai elnökválasztás hajrájában, mondja a Financial Times. Több lap, így a Die Zeit és a Wall Street Journal is az európai menekültpolitika változásával foglalkozik. Egy évvel a fordulatot hozott választási győzelem után elszállt a lelkesedés Lengyelországban, állapítja meg a Der Standard. Trumpban és Zelenszkijben több a közös vonás, mint ahogyan azt sokan gondolnák, írja a Washington Post elemzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.

  • hvg360 hvg360
Nemzetközi lapszemle: Rekordösszegű büntetést szabtak ki a Lufthansa légitársaságra

Trump visszatért

2025 januárjában iktatják be az Egesült Államok 47. elnökének Donald Trumpot, miután a novemberi választáson legyőzte a demokrata Kamala Harrist. Trump máris borzolja a kedélyeket kétes hírű jelöltjeivel, miközben még számos eljárás van ellene folyamatban. De még izgalmasabb, hogy milyen hatással lesz a második Trump-ciklus a világra, a globális biztonságra, gazdaságra - és persze Magyarországra.

Die Welt

Egy évtizedek óta Moszkvában élő német politológus megosztott hangulatot tapasztal a lakosság körében a háború kapcsán: a mindennapokban ez a kérdés nem merül fel, a háttérben viszont nagyon is jelen van, és e kettő ütközése különleges feszültséget kelt. De az emberek általában becsukják szemüket és fülüket, ha a „különleges hadműveletről” van szó.

No, meg a szájukat is, mert a tekintélyuralmi rendszerekben nem tanácsos nyíltan állást foglalni kritikus kérdésekben. A hivatalos retorika egyébként is egyre keményebbre vált, állandóan új, egyre szigorúbb törvények születnek. Másfél éve még egy külföldi újságírót, a Wall Street Journal tudósítóját is őrizetbe vették – nyilvánvalóan politikai okokból. (Evan Gershkovich azóta fogolycsere útján kiszabadult – a szerk.)

A szakértő, akinek orosz a felesége, azt észleli, hogy a közvélemény nem lelkesedik a háborúért, azt többnyire szükséges rossznak tekinti. 20-20% elutasítja, illetve pártolja, a maradék pedig nem ért egyet a háborúval, de elfogadja a hivatalos propagandát.

Ugyanakkor nem látni, hogy a Nyugatnak volna bármiféle stratégiája a háború utáni időkre. A megoldást alighanem az hozza meg, hogy Putyin már benne jár a korban, ez eredményezhet valamilyen javulást. Annál is inkább, mivel az orosz politikai elit egy része ellenzi a hadviselést.