A gyüttmenteket megállíthatja az önazonossági törvény, de a lakások értékcsökkenését nem
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
Dörzsölheti a markát, aki tavaly ősszel bespájzolt a tízéves lejáratú Prémium Magyar Államkötvényből: 2025. január 20-án 17,85 százalékos kamatot kap, egy olyan esztendő után, amikor a fogyasztói árak éves emelkedése 5 százalék körül alakulhat.
Márpedig a 2033/I jelű sorozatból közel 770 milliárd forint van forgalomban. A magas hozam azonban annyit tesz, hogy a magyar állam 137 milliárdos kiadást könyvelhet el.
Ez nagyjából a kétszerese annak, amennyit a költségvetés az idén a teljes kutatási hálózatra tervez kifizetni. Igaz, fordított előjellel is előfordult már hasonló diszharmónia: akik 2019-ben valóban szupernek vélték a Magyar Állampapír Pluszt, előre örülve, hogy 2022-ben 5,5 százalékos kamattal gazdagodhatnak, utólag szomorúan konstatálhatták, hogy az infláció elszabadulásának első évében nagyjából kilenc százalékot buktak rajta.
