Az infláció a jegybanki alapkamattól, az állampapírok várható hozamától, de még a prognosztizált béremelésektől is elmaradt. A tavalyi rekordhoz képest egy ideig még alacsony számok várhatók, de nyáron ismét nőhet az infláció.
Dörzsölheti a markát, aki tavaly ősszel bespájzolt a tízéves lejáratú Prémium Magyar Államkötvényből: 2025. január 20-án 17,85 százalékos kamatot kap, egy olyan esztendő után, amikor a fogyasztói árak éves emelkedése 5 százalék körül alakulhat.
Márpedig a 2033/I jelű sorozatból közel 770 milliárd forint van forgalomban. A magas hozam azonban annyit tesz, hogy a magyar állam 137 milliárdos kiadást könyvelhet el.
Ez nagyjából a kétszerese annak, amennyit a költségvetés az idén a teljes kutatási hálózatra tervez kifizetni. Igaz, fordított előjellel is előfordult már hasonló diszharmónia: akik 2019-ben valóban szupernek vélték a Magyar Állampapír Pluszt, előre örülve, hogy 2022-ben 5,5 százalékos kamattal gazdagodhatnak, utólag szomorúan konstatálhatták, hogy az infláció elszabadulásának első évében nagyjából kilenc százalékot buktak rajta.
A világ legnagyobb húsipari cége, a brazil JBS a New York-i tőzsdére lépett, hogy finanszírozza a további növekedését. A zilált múltú vállalatot rendre megtalálják környezetvédők, politikusok és piacfelügyeletek.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.
